21. napom a Gazdasági Minisztériumban

Day 2,959, 08:42 • Published in Hungary Slovenia • by fsb1000

Bulvárcikk

A 13. napon úgy tűnt az lesz az utolsó bulvár jelentés, de ma csoda történt! A Kormány által indított RW-t nem a GM könyvelte, hanem a HM és hozzám csak a végösszeg híre jutott el (9x1.300) amit könnyedén fel is jegyeztem a doksimba. Gondoltam ezt megosztom mindenkivel.
Az elmúlt napok és ünnepek GM szempontból igen lazán teltek, de előtte volt feladat bőven. Megint az RW-k könyvelése. Sűrű napok voltak, két hibát is vétettem. Először 1.500 HUF-ot küldtem a saját gyarmaton TP-s RW indítóinak az 1300 HUF helyett. Mikor erre rájöttem saját zsebből kompenzáltam a hibát. Nem volt nagy összeg , nem is szóltam senkinek róla. A második hiba elég fura. Bawaria RW indító pénzét 9 helyre küldtem el, pedig csak 8 jelentkező volt. Valakinek vagy 2x küldtem, vagy valami random játékosnak ment el. Írtam pár PM-et azoknak ahol a duplázás volt (a küldő ablakokat nyitva hagyom és lehet látni hogy változik az MNB pénze), de nem akadt gazdája, úgy hogy ezt az 1500 HUF-t is nekem kell pótolni. Még jó, hogy a minisztérium rekreációs osztályán van aki engem is kárpótolni tu😛
Az előző nap adóbevételeit is bekönyveltem és egy túlütött csatában letudtam a kajáskört (ismét Q7-el ütök, mert rájöttem, hogy a Q4 ütés ugyan nyereséges, de a ranglétrán lassan haladok vele és előbb érem el a 201-es szintet, mint a Titán-háromcsillagot), ezzel nagyjából vége is az erep napnak, magányos dolog ez a GM-kedés. Szerencsére a magány érzését sosem ismertem, csak könyvekben, versekben vagy filmekben láttam, mint pl a 1969-ben forgatott “2001 Űrodesszia”-ban.
Ma én is egyedül reggeliztem. Kocsonya pirított kenyérrel. Szerencsére az ünnepek alatt mindig sikerült az egész családot asztalhoz ültetni. Épp azon keseregtem volna, hogy ez régen nem így volt, de ha jobban belegondolok az átkos időkben is mindig dolgoztak a szülők és a közös étkezéskre csak hétvégeken került sor, és azokból is az atyai szigor maradt emlékezetes, mert valahogy mindig ilyenkor kerültek terítékre viselt dolgaink.
Nem rossz emlék, de ezen okkulva próbálom másként rendezni a dolgokat, hogy inkább a vidámság legyen az Úr az asztalnál.
Nézek is egy vidámabb történetet a megyei lapban.

Egy kettős novella sikeredett Karl Vollenber tollából, amely azokban az időkben játszódik, amikor az idegeneket elpusztító Tábornok már rég halott, de még emlékére megvetéssel gondolnak, illetve az Űrtelepes a másik antihőse Vollenbernek meg sem született még. Az egész sztori egy nagy űrhajón játszódik, amit a jóságos tudósok készítettek miután az első idegeneket porrá lövette a Tábornok. Az emberek űrhajójának egyetlen célja az volt, hogy 4000 embert egy másik lakható bolygóra menekítsen, ha az idegenek megtámadnák a földet.
Ez így is lett, csak nem olyan módon ahogy várták a jóságos politikusok. Amikor a második felderítő is megérkezett - mert ezek felderítő űrhajók voltak, jól sejtette a Tábornok és azt is, hogy az idegenek új életteret kerestek maguknak, mert őket is elüldözték szülőbolygójukról - azt is azon nyomban porrá lőtték, mikor leszállt a Központi Parkban.

A támadás ezt követően 10 nap múlva indult el, először azt hitték a jóságos tudósok, hogy napfogyatkozás van, ismeretlen kisbolygó került a nap és a föld közé, de a helyzet az volt, hogy az idegenek feszítettek ki valamiféle ponyvát vagy hálót, ami leárnyékolta a napot és a föld kb. ⅓-ra vetet sötét árnyékot. Kezdetben semmi sem történt, csak kicsit hidegebb lett, aztán jöttek a sosem látott vad viharok, nem csak az időjárás hanem a klíma is megváltozott alig 1 év alatt, a tengerek befagytak, a téli hó megmaradt és mindent elborított az egyenlítő környékét kivéve. Néhány nem annyira jóságos tudós előállt, hogy na ugye mi megmondtuk: a klímaváltozást nem elsősorban az emberek okozzák, de lehurrogták őket, ahogy eddig is. Volt elég baj, senkit sem érdekelt néhány okoska önigazolása.
-
Elkezdődött az emberiség agóniája. Ekkor indult el az emberek mentő-űrhajója, 4.000 egészséges és jól képzett fiatal emberrel. A mentő-űrhajó útja a legígéretesebb földszerű exobolygó felé vezetett, amit még el tudtak érni az akkori technikával. A hajót a nagyonokos robotok irányították, mindent jól intéztek, majdnem mindent… A legnagyobb probléma a méretekkel és az emberekkel volt. Az embereket kryo sztázisban (egyfajta halálközeli állapot) kellett tartani, egyrészt hogy ne öregedjenek meg az úton, másrészt a hajón 100-nál több élő embernek se helye, se levegője nem lett volna. Kryo sztázisban nem lehet végtelenségig létezni, az okosrobotok feladat volt, hogy az embereket 2 hetes turnusokban felébresztették, járatták etették, gondozták öket, majd visszaküldték a halálközeli állapotba a következő 4 évre.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A gondok az út egyharmadánál kezdődtek. A 100-as csoportokból kezdetben csak páran nem tértek magukhoz, de aztán tíz-húszra nőtt ez a szám. Az okosrobotok számítottak veszteségre, hiszen biológiai lényekkel volt dolguk, de nem ilyen mértékűre. Kiszámolták hogy ha ez így folytatódik nem marad élő ember mire a céljukat elérik.
A gépeket átvizsgálták, a kyro technikáét ellenőrizték, de hibát nem találtak. Mivel minden lehetőséget kizártak, csak egy maradt: az emberek szándékosan nem ébrednek fel, tudat-öngyilkosságot követnek el. Erre bizonyíték nem volt, mert az élők semmire sem emlékeztek kyro létükből, szuicid gondolataik sem voltak, és mind el akart jutni a célig, de mégis ez volt az egyetlen magyarázat a történtekre, A nagyon okos robotok kidolgoztak egy módszert, ami a kyro sztázisnál éberebb létet biztosított és ebben a létben az emberek játszhattak a központi számítógéppel sakkot, dámát, meg amiket még az okosrobotok kitaláltak, de az emberek nagyon unták és bár csökkent a tudat-öngyilkosok száma a probléma megmaradt.

Az emberanyag harmadáát elvesztették és még utazásuk célját nem érték el. Az okosrobotok a történelmi anyagokat tanulmányozták és új játékokat, közösségi játékokat vezettek be, olyanokat amiket az emberek az ősi időkben játszottak a kezdetleges gépeiken.
-
// Itt a novella elkanyarodik egy olyan szálra amikor az emberek személyiséget kapnak és a fél-kyro állapotban ma is létező webes játékokat játszanak, aztán keveredni kezd bennük a valóság és a játék és már nem tudat-öngyilkosok lesznek, hanem felébredvén egymást ölik. Ugorjuk át ezt a részt. Talán csak a grepoliszos sztory lenne érdekes, a többi uncsi és nem túl lélekemelő, ahogy a sok jóságos és művelt emberből a legrosszabb énje bújik elő //

Szóval csak megérkeztek a célhoz, bár az emberanyagnak fele sem volt már meg. A mentő-űrhajó le sem szállt, mert okosrobotok életre alkalmatlannak nyilvánították a bolygót, pedig korábban biztosan nem volt az. Ugyanaz a kórság érte el a mint a földet, az éltető nap egy részét megvonták tőle, így fagyos kihalt kődarabbá vált. Azt nem tudták kideríteni, hogy ezt azok az idegenek tették akik a földet is pusztulásra ítélték vagy épp ez a bolygó volt az idegeneké és más lények tették ezt velük. Olyanok akik a galaxis belseje felől érkezve, egy hatalmas népvándorlási kataklizma porszemeként tették amit tenniük kellett, jóságukat félredobva a szükségnek engedve saját népüknek kerestek helyet bármi áron.

Az oksorobotok nem tudták mi legyen, csak a célig voltak programozva. Ezért felébresztettek 100 embert véletlenszerűen, Ez a 100 ember alkotta meg az emberek tanácsát és azt a határozatot hozták hogy nem keresnek új élhető bolygót a közelben, hanem visszaindulnak a földre. Az okosrobotokat utasították, hogy programozzák át magukat az új feladatra. Így is lett.
Ezzel csak annyi baj volt, hogy sem üzemanyag sem kyro massza nem volt elegendő, amivel a földre visszatérhetnének.
.
A második ember tanács (igen a második, mert az első tagjait részben maguk legyilkolták, részben meg az okosrobotok, amikor a kyro tartályokat kezdték rongálni, azt a párat aki életben maradt visszaküldték a kyro létbe) feladata lett volna hogy a maradék erőforrásokat beossza a megmaradt emberek között.
A döntés úgy szól,t hogy mindenki maga rendelkezhet a jövőjéről, de csak 2 választása van.
Egy: Folytatja a kyro ciklusát ébresztés nélkül, amelyben nem csak játszhat de emberhez méltó életet élhet az okosrobotok által teremtett virtuális világban, amíg ki nem szárad a kyro masszája.
Kettő: A valós létet választja, de mindaddig az előző csoport virtuális világában élhet amíg rá nem kerül a sor, hogy a 100 élő közé bekerüljön.
Az okosrobotok véletlen sorrendben mindenkit felébresztettek 3 napra, hogy legyen gondolkodási idejük a választás előtt. Senki sem futott ki az idejéből, még az okos robotokat is meglepte az emberek választása.

Csak Dave választotta a második opciót. Fura egy pasas volt, mert a kyro technikát okolta minden öket ért bajért. Még a felkészítés során beleszerette egy bársony-barna szemű lányba (bár ez tiltották a kyro-pszichológusok) és öt vesztette el elsőként. A lány nem akart visszatérni a kyro létből, tudat-öngyilkos lett. Dave barátja pedig az első ember tanácsnak volt tagja, akit vélhetően más tanácstagok mészároltak le.
Szóval Dave egyedül maradt. A mentő-űrhajó folyósói és kabinjai üresek és csendesek voltak, néhol zümmögött egy-egy okosrobot dolgát végezvén. Dave eleinte naponta bejárt minden szobát és termet, aztán egyre ritkábban tette ezt, végül már kis sem mozdult a kabinjából. Mardosta a magány és tehetetlenség dühe. Tudta sosem érik el a földet, és ha el is érnék ott is csak a halál várna rá. Évek és évtizedek teltek el, Dave most már öreg testtel várta a halált, nem volt senki és semmi ami átsegített volna az utolsó percein, se ember se hit. Dave, ahogy a többiek is a hit megismerése nélkül nőtt fel, nem volt tiltott vallás az ő korában, csak mind kiment a divatból. A felkészítése alapos volt, de arra nem készítették fel, hogy utolsó perceiben egyedül lesz.

Dave nem hitt a túlvilágban sem az újjászületésben, úgy gondolta nem is lenne hely a világon ahol újjá akarna születni. Teltek a végtelen percek, a mentő-űrhajó haladt a föld felé, a kyro tartályokban - amelyekben még nem száradt ki a kyro massza - az emberek élték virtuális életüket. Dave nem bánta meg a döntését, de végtelenül magányos volt, semmi mást nem érzett csak a reménytelen magányt.







Előzetes a következő részből:



Ez egy bulvárcikk, ahogy az elején is írtam.
A tartalma semmilyen összefüggésbe nem hozható a valósággal, de nyomokban plágiumot tartalmaz. És itt nem az újrahasznosított képekre gondolok.
Az első ötletszerűen megjelent "napoma" cikk után a többi sorozatként értékelhető:

13. napom a Gazdasági Minisztériumban - - (angyalföld)
12. napom a Gazdasági Minisztériumban - - (mónika2)
11. napom a Gazdasági Minisztériumban - - (mónika2)
Tizedik napom a Gazdasági Minisztériumban - - (macskák)
Kilencedik napom a Gazdasági Minisztériumban - - (angyalok)
Nyolcadik napom a Gazdasági Minisztériumban - - (tábornok)
Hetedik napom a Gazdasági Minisztériumban - - (lemezolló)
Hatodik napom a Gazdasági Minisztériumban - - (mónika)
Ötödik napom a Gazdasági Minisztériumban - - (űrtelepes)
Negyedik napom a Gazdasági Minisztériumban - - (jucinéni)
Harmadik napom a Gazdasági Minisztériumban - - (bikacápa)
Második napom a Gazdasági Minisztériumban - - (mókus)
Első napom a Gazdasági Minisztériumban

fsb1000