Harmadik napom a Gazdasági Minisztériumban

Day 2,941, 11:40 Published in Hungary Slovenia by fsb1000

Bulvár cikk


A reggelt a repülőtéren kezdtem, az [IGM] Indonéz Gazdasági Minisztériumból küldtek valami küldöttséget, hogy tanulmányozzák a mi nyilvántartási rendszerünket. Vagy nem jöttek, vagy elkerültük egymást, úgyhogy egy kis motorozással múlattam az időt.

7-8 ugratás után rájöttem, hogy ez nem fog menni, inkább besétáltam a Minisztériumba úgy 11 felé. Gondoltam az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó... a portás nem volt a helyén, iamkplus kérdését "Na jó, de mi a mese vége?" nem tudtam tolmácsolni neki. Úgyhogy a mókusos mese marad befejezetlen, de legalább eszembe juttatta, hogy előző nap mit nem csináltam meg.
eRepen az adatok naponta keletkeznek és tűnnek el. Ez vonatkozik az adóbevételekre is, na... hát ezt nem vezettem fel az egyik doksiba.
Azt a titkárnőmet küldtem át gazdaságis irodába, amelyik szoknya nélkül szokott bejárni. Én nem szólok neki.... ebben a Minisztériumban nincs előírás az öltözetre.

Formás mi? De amit hozott annak nem örültem, Csökkennek az adók, és az osztrákoktól, még 30 forint sem jön be. Egy ilyen nagy múltú ország hogy lehet ennyire csóró. Fél Európában voltak császárok. Néha kicsit belterjes volt, de lehet ezért törik a németet vagy ezért lett együgyű királyunk. Ehhh mindegy.
A nap fénypontjaként a postás csaj meghozta a kincstári kiutalást (az a nagy fekete zsák a kezében) 400K-t, úgyhogy kezdtem magam jobban érezni.
Ne azt nézd hogy farnehéz, hanem hogy milyen sokat ígérő a mosolya. Mondtam is a szép postáslánynak, hogy az átvételi papírokat majd nála kitöltjük. Gyorsan beírtam a tételt a doksiba (zöld, hogy pozitív érzést keltsen), de mire visszafordultam a portás volt a helyén. Azt kérdi - mint egy lassított felvétel- hogy olvasom-e a megyei napilapot. Mennék a csaj után, úgyhogy csak odavetem, az attól függ milyen képek vannak benne.
De ez csak áll az ajtóban és rákezdi: a mai számba beraktak egy írást a delfinekről meg a cápákról. Egy Karl Vollenber nevű tengerkutató írta aki apjától örökölte a szépirodalmi vénáját, de a szülei elváltak és mostoha apja nem engedte, hogy írjon míg a doktorátusát meg nem szerzi. 10 évet töltött az északi tengeren és az első novellája nagyot bukott, de a megyei lapba azért lehozták. Képekkel... néz rám jelentőségteljesen.

Megyei napilap 9. oldal

A történetet az keretezi, hogy a delfinek és a cápák háborúban álltak. A cápák köztudottan faragatlan lények a vérengzés a kisujjukban van - mesélte a portás. A delfinek egyre kisebb területekre szorultak vissza, ezért az egyik társukat bikacápának álcázták, hogy beférkőzhessen a cápák legfelsőbb köreibe.
Okos és delfin nemzetét szerető volt a delfin bikacápa, ezért elsőként egy fiatal bikacápa lányt környékezett meg, akit feleségül is vett. Épp a propaganda Miniszter lánya volt, ezért a delfin bikacápa karrierje itt ívelt fel. Remek beszédeket mondott először csak a delfinek ellen, akik nem is halak ezért elpusztításuk kötelessége minden cápának. Hamar népszerű lett a delfin bikacápa és befolyása erősödött az ostoba cápa tömegek között, akik szívesen hallgatták túlfűtött beszédeit.
Telt az idő... a delfinek már csak egy nagy sekély öblöt tartottak, amikor delfin bikacápa népszerűsége csúcsán új ellenséget jelölt meg, a tonhalakat. A cápák haragja mérhetetlenné fokozódott amikor megtudták, hogy nem is a delfinek, hanem tonhalak veszik el életterüket. És ezek a tonhalak halak!! Hal létükre teszik ezt. Pedig még a delfineknél is gyengébbek. A cápák tengerről tengerre járva irtották a tonhalakat.
Így menekült meg a delfin nemzet.
Bikacápa hamarosan hazatért, vitte magával bikacápalányt is, akit közben megszeretett. De nem ünnepelve fogadták őket, az öbölőrség elfogta és egy roncs hajóba zárta mindkettőt. Se ételt, se jó szót nem kaptak napokig, hetekig. A nyár kezdetének első napján érezte meg delfin bikacápa a vérszagot. Megölték a szerelmét a delfin katonák, és most az öreg delfinek tanácsa elé vitték, legyengült testét időről időre a felszínre tuszkolva hogy levegőhöz jusson.
A legöregebb delfin azt mondta neki, nálad aljasabb delfin még nem úszott vizeinkben, mi azért küldtünk hogy a cápák titkait kilesd, de te a cápákat feltüzelted néped ellen, majd az ártatlan tonhalakra fordítottad vérszomjukat. Milliók halálát okoztad ezzel. Delfin delfint nem ölhet meg, de rémtetteidért meg kell fizess. Reggelig kapsz időt, hogy magadra mérj büntetést.
.
Ja... érdekes - mondtam a lelassult portásnak. Nem véletlen, hogy a megyei napilapban hozták le. Legalább a címlapon lehetne valami jó delfines kép.

Azt hiszem ma minden GM-es feladatot elvégeztem, de érzem az előző nap jobban sikerült, meg a postás csajt is elszalajsztottam. De most már rohanok - vetem oda a portásnak, mert hív a "delfin" csapat. Mind az agitpropos góré lánya:


Ez egy bulvárcikk, ahogy az elején is írtam.
A tartalma semmilyen összefüggésbe nem hozható a valósággal, de nyomokban plágiumot tartalmaz. És itt nem az újrahasznosított képekre gondolok.
Az első ötletszerűen megjelent "napoma" cikk után a többi sorozatként értékelhető:

Második napom a Gazdasági Minisztériumban
Első napom a Gazdasági Minisztériumban

fsb1000