51. cikk: Erőviszonyok az e-világban (1694-1707.): avagy miért van az, ami

Day 1,708, 11:36 • Published in Hungary Hungary • by Schelling


Erőviszonyok az e-világban (1694-1707.): avagy miért van az, ami

ÖSSZEGZÉS

A következő cikk az újabb diplomáciai tapogatózások ürügyén született. Az egyes országok valóságos érdekeiből kiindulva azt vizsgálom, merre is valószínű orientálódniuk a jövőben, illetve milyen mozgások várhatóak az e-világon belül. Kivételes újdonságot vagy fantáziadús terveket nem fogok (nem is tudok) felmutatni, csupán pár apró tényt.

E-Magyarország vonatkozásában is van tényekből levonható következtetés. Egyrészt az, hogy a nemzeti érdek most a Romániával való háború mielőbbi lezárása. (Nem feltétlenül olyan módon, ahogyan törökök a görögökkel, vagy ahogyan a szlovénok tették a horvátokkal. Elegendő az, ahogyan a román-szerb konfliktus zárult, ti. hogy kizárólag MPP-ken keresztül ütik egymást.) A folyamatos háborús lekötöttségtől megszabadulva ugyanis a mozgásterünk jelentősen kibővülne. Azon túl, hogy a bónuszainkat is jobban tudnánk biztosítani.

A másik következtetés az, hogy ha a harctereken nem tudjuk erőinket relatíve tovább bővíteni, akkor a diplomácia kínál számunkra eszközöket a sikerre. A minden országba való követküldés és a szövetségesekkel való napi szintű kapcsolattartás minimális feltételnek tetszik. (Még akkor is, ha ez nem jelent plusz sebzést.)


BEVEZETŐ

Az e-világ szövetségeiben jelentős változás látszik bekövetkezni. Az amerikai-brazil-lengyel-spanyol négyoldalú tárgyalások kavarják fel pillanatnyilag az állóvizet. Hallhattunk már korábban is hihetetlennek tűnő tapogatózási kísérletekről, ám ezúttal komoly szándékok látszanak a kapcsolatfelvétel mögött.

A kérdés persze, mindennek mennyi a realitása.

A szép szándékokról már van némi ismeretünk. Nyilatkoztak (méghozzá hivatalos formában) az amerikaiak, a minap egy brazil magánvéleményt is hallhattunk, azután pedig egy kiszivárogtatott logból a ONE HQ meglátásait is megismerhettük. A magyar külügyminisztérium egyelőre nem tett közzé nyilatkozatot. [Frissítás: Spanyolország kilépése után mégis írtak egy cikket.] A szerbek óvatosságról tettek tanúságot. A lengyelek szándéka soraik közül kiolvasható. A spanyol külügynek pedig saját közlönye sincsen. Személy szerint még a románok és a horvátok véleményére vagyok kíváncsi. Azzal persze tisztában lehetünk, hogy a szándékok és különféle személyes vágyak önmagukban csak a dolog felszínét jelentik. Ezekből aligha deríthető ki, mi fog történni a közeljövőben.

Akkor viszont felmerül a kérdés, honnan. Természetesen az erőviszonyokból, hiszen azok jelölik ki egy-egy ország valóságos érdekét. Lényegében ennek kifejeződését láthatjuk a szerződésekben és a térképen. (Ennek persze az az előfeltétele, hogy önmaga tudatára jusson ez az erő, ne kicsinyelje le, se pedig ne becsülje túl saját értékét.)

Tíz-tizenöt országot érdemes tekintetbe venni. A többiek szerepe alárendelt. Kezdjük a most szervezkedő négyekkel, folytassuk egy másik híres négyessel, majd a sor végén említsük meg a még arra érdemeseket.


1, USA

Pillanatnyilag a legnagyobb ütőerőt képviselő ország, a második helyezett Szerbiára is közel 10%-ot ráver. (A külföldi betelepülőknek is köszönhetően.) Tudja is tartani számos eredeti területetét, ami 60 FRM/40 WRM bónuszt ad neki. Önerejéből telik rá, hogy tartósan megszállás alatt tartsa Mexikót, +20/40 bónuszt szerezve ezzel. A hiányzó vasat és szarvast pedig Spanyolországból pótolja: így gyűlik össze a maximális bónusz. Az USA érdeke tehát: jelenlegi helyzetének fenntartása. Ezt szolgálja a szomszédai közül Kanadával, Japánnal, Taiwannal kötött szövetsége, bár ezek hiánya legföljebb érzékeny veszteséget jelentene számukra, de területet nem. Annál fontosabb a kínaiakkal (No. 5.), a románokkal (No. 6.), a törökökkel (No. 7.), a görögökkel (No. 10.), a brazilokkal (No. 11.), az argentinokkal (No. 12.) és a horvátokkal (No. 13.) kötött szövetségük. [A helyezések az 1694. nap adatait tükrözik.] Ami hiányzik számukra: egy spanyolokkal kötött egyezmény Asztrúria és Navarra megtartásáról. Ami felesleges számukra: pár gyenge állam szövetsége.


Az amerikai gazdasági birodalom: 100 / 100 bónusz.

Vagyis ha a lengyelek csatlakoznának az USA szövetségéhez (melynek neve közömbös is, hiszen az USA a szövetséget, melyben helyet foglal, mindenkor a saját érdekeire használ fel uralkodó pozíciójából), az drasztikusan felborítaná a mostani hatalmi egyensúlyt. (Még a kétpólusút is, nemhogy egy esetleges háromeleműt.) Szerényen véleményem szerint a mostani négyes szövetség terve, még ha nem is irányul a TEDEN felbontására, olyan erőkoncentrációt jelent, amely indirekt módon ilyen irányba hat. Jelenlegi erőviszonyok mellett egy ilyen szövetség nem lehet az USA jól felfogott érdeke. Ugyanakkor, amennyiben a fent említett édeni szövetségesek nélkül képzelik el az új szövetséget (amelyet a szép szándékok szintjén a memorandum 3, pontjában kerek perec cáfol a külügyminiszter), az ellen lenne pár szava emezeknek (Kína, Románia, Törökország, Görögország, Argentína, Horvátország).

(Az amerikai külügyminiszter akképp indokolta az új szövetség megalapítási kísérletét, hogy elegük van az Európa- és Balkán-központú világrendből. A dolog érdemi részéről Peterbond írt egy világos bekezdést. Azonban azt - a szemtelenségen túl - roppant buta felfogásnak tartom az amerikaiak részéről, hogy pusztán mert van egy ilyen szubjektív vágyódásuk, azért ezt a célt tűzik ki. Tegyük fel a kérdést, miért is Európa-központú az e-Rep, s rögvest rájövünk felfogásuk tarthatatlanságára. Világos, hogy a legerősebb e-nemzetek Európában összpontosulnak, viszonylag kicsi területen. Amit ők a Balkánnak neveznek, az a Magyarország, Szerbia, Horvátország és Románia alkotta erőcentrum volna. Vagyis csakis akkor szűnik meg ez a terület háborús központnak lenni, amikor nevezett államok megszűnnek nagyhatalomnak lenni. És minek utána ennek csekély a valószínűsége - noha mint Peterbond is rámutat, van olyan tendencia, ami hosszú távra kivetítve ezt mutatja -, balgaság az amerikaiak voluntarista felfogása. Amellett pedig az argentin és chilei népességnövekedésről kiderülhet, hogy múló szalmaláng.)


2, BRAZÍLIA


Bagatelle No. 1: style latin

A brazil ütőerő szerint bár éppen nem férnek bele a top tízbe (11-13. hely), így is a legerősebbek Dél-Amerikában. Eredeti területük bónuszai a csekély területszám ellenére igencsak irigylésre méltó (60 FRM/40 WRM). Az olajat Peruból, a másik négy nyersanyagot pedig a Dél-Afrikai Köztársaságból. (A lábasjószágokat alternatív forrásként Paraguayból is elérhetik.) Érdekük tehát az Egyesült Államokkal megegyező módon a fennálló helyzet (maximális bónuszok) fenntartása. Birodalmát az amerikai és az argentin MPP védi (kisebb mértékben a kolumbiai és uruguayi). A kontinensen kívül szövetségük van a kínaiakkal, a törökökkel, a görögökkel és a horvátokkal. Vagyis ezeket minden bizonnyal megtartaná a jövőben is. A románok helyét biztosításképpen szívesen pótolnák a spanyolokkal. Ugyanakkor ez nem szoros létszükségletük. (Három ország RW-jét önerőből is képesek kezelni.)


A szerencse brazil fiai: 100 / 100 bónusz.

Suriat EDEN-ellenes kirohanását nem érdemes komolyan venni: Brazíliának csupán néhány román TO-ssal van problémája. És ez arra elég, hogy ne kössék újra az MPP-t Romániával. A TEDEN többi tagjához a viszonyuk változatlan. Ami a ONE-t illeti, a Szerbiával és Magyarországgal szembeni ellenérzését látványos bajosan tudja csak megokolni. Persze, hiszen a valódi ok a ONE-tól való távolságtartásukra egyszerűen az, hogy nincs ránk szükségük, bőven elegendő szövetségesük van nélkülünk is. (Suriat félelme, miszerint "Spoland" majd a ONE-hoz közelíti Brazíliát, erősen megmosolyogtató: a CTRL világosan az USA érdekeit képviseli, mint most a TEDEN.) Egy lengyel MPP lehetőségéről lásd a fentebbieket: sem az amerikaiaknak, sem a brazilok számára nem indokolt. Ráadásul hatásaiban enyhén túlzás volna a fennálló hatalmi viszonyokra nézve.


3, LENGYELORSZÁG


Bagatelle No. 2: style polonais

Ütőerőben ők az e-világ bronzérmesei. És bár a népességük jóval kevesebb, mint egykor volt, az erőviszonyok és a szövetségi rendszerben elfoglalt helyzetük megváltozása okán területeiket és bónuszaikat nemhogy megtarthatták, de gyarapítani is tudták (jelesül Franciaországban). Eredeti területen 60 FRM/20 WRM bónusszal rendelkeznek. A német területek 20/40 bónuszt tesznek hozzá, marhát és olajat adnak a hollandok, gumit pedig a franciák. Így teljes a készlet. Legfeljebb 3 RW futna a lengyelek által megszállt területeken (mint látjuk: egyidejűleg ennyi nem fut, sőt, a németekkel meglehetősen jó diplomáciai kapcsolatban állnak), vagyis önerőből könnyedén képesek ezeket megnyerni. A lengyelek számára öncélú hódítások helyezhetők kilátásba jövőbeni célként. És amint a franciaországi hadjáratukat elnézzük, az ilyen jellegű hódítások már megkezdődtek. Új szövetségesekre nincsen szükségük, ellenben a már meglévők közül párat akár el is hagyhatnak. Lengyelországnak MPP-je van Szerbiával (No. 2.), Bulgáriával (No. 4.), Magyarországgal (No. 8.), Macedóniával (No. 9.) és Spanyolországgal (No. 14.). Ha ebből a négyből valakivel meg akarnák szakítani a szövetséget, az csak Spanyolország esetében volna ésszerű. A lengyel külügyminisztérium ellenben éppen országa spanyolbarátságáról tett tanúságot minap.


A Lengyel Birodalom: 100 / 100 bónusz.

A lengyeleknek meglehetősen nagy szabadságuk van eldönteni, merre is orientálódjanak a jövőben. Azonban ha mégis MPP-t kötnének az amerikaiakkal, az nem maradna következmény nélkül Szerbia, Bulgária és Magyarország részéről. Ezzel számolva pedig kockázatos volna lépniük. Bónuszaik legjavát ugyan megtarthatnák, a diplomáciai helyzetük gyengülne. Valószínűleg ezt a dilemmát felismerve ódzkodnak a hivatalos véleménynyilvánítástól. A ONE HQ-ból kiszivárogtatott logban Prophet (aktuális lengyel elnök) elátkozza az új szövetség tervét, és alternatívaként a ONE újjáépítését javasolja - miközben kijelenti, hogy "nincsen kötelezettségünk egy gyenge szövetségben". A dolog másik oldala, hogy ezek a "gyenge" szövetségesek mennyire tolerálják, hogy a lengyelek nem utasították vissza élből az amerikai-brazil tárgyalásokat.


4, SPANYOLORSZÁG

A spanyolok ütőerőben a 14-15. hely körül állnak az e-világ ranglistáján. Tendenciájában folyamatosan lecsúsznak a topból. A folyamat még a ONE-hoz való csatlakozásuk előtt megindult, mára pedig a térképen is láthatóvá vált. Bónuszaik eredeti területen 60 FRM/40 WRM. (A portugáloktól pillanatnyilag el tudnak venni egy alumínium- és egy gabonarégiót. És bár a papírforma szerint biztosan tudhatnák tartani, erősen kétlem. Megtartani őket csak addig fogják, ameddig nem keverednek másik háborúba, illetve nem helyezik a szövetségi prioritásokat a saját közvetlen prioritások elé.) Mi Spanyolország érdeke? Helyesen ismerik már fel, hogy nem a dél-amerikai és a franciaországi hódítások. A portugál háború reális célkitűzés lehet, ha megmarad a maga korlátozottságában. Ugyanakkor Asztúria és Navarra (spanyol eredeti területek) amerikai kézen vannak. A birtoklás egyre kevésbé a megszállás, hanem egyre inkább a kölcsönbérlet formáját ölti. Kérdés, képesek lesznek-e szerződésben rögzíteni. (Feltéve, hogy eddig nem történt meg...) Amennyiben sikerül, úgy következő lépésként az amerikai-portugál MPP eltörlése szolgálná a spanyol érdekeket közvetlenül. Ugyanakkor külső segítségre is szükségük volna. A ONE vezető hatalmaival kötött szövetség pedig tökéletesen kielégíti ezt a szükségletet. Lengyelország és Szerbia támogatása nélkül a spanyolok nem volnának képesek eredeti területeiket sem megtartani.


Ahol sohasem nyugszik le a nap: Spanyolország. 80 / 60 bónusz.

A spanyolok iránti mélyről jövő, bár teljesen alaptalan szimpátiám ellenére nehezen értem, hogyan tudott Spanyolország megmaradni, illetve egyáltalán bekerülni a ONE-ba. A hosszú múltban gyökerező lengyel-spanyol barátságon túl csak azt a racionális okot tudnám felhozni, hogy a spanyol népesség továbbra is vonzó. Spanyolországnak közel kétszer akkora lakossága van, mint Magyarországnak. Ám (!) a harcosaink száma közel egyenlő, sebzés dolgában pedig felét teljesítik a miénknek. Az egy állampolgárra jutó napi átlagos sebzésük 83.300 jobb napokon (1694.) 79.576 - a magyarok esetében 306.151 rosszabb napokon (1704.) 171.961. Van tehát bennük potenciál, csak éppen kihozni nem sikerül. Föltehető, hogy az önismeret hajtja a spanyolokat a brazilokhoz való közeledésre.

[Frissítés: a ONE-ból való kiugrás enyhén módosítja fentieket. Venezuelai hadjárat, 80 FRM/100 WRM bónusz...]


5, MAGYARORSZÁG


Ancien ennemis No. 1.

Sebzésünk szerint az e-világ 5-8. helyezettjei vagyunk. Versengve a románokkal, kínaiakkal, macedónokkal és törökökkel. Népesség tekintetében a románok, a brazilok és az indonézek a szomszédaink. MPP-ink közt megtalálható a teljes ONE-szet. Ténylegesen a szerbekkel vagyunk a legjobb viszonyban. Az eredeti területről megszerezhető bónuszaink 40 FRM/40 WRM, amit nem minden időpillanatban sikerül biztosítanunk. Hogyan lehetséges ez a látszólagos ellentmondás? Miért nem tudjuk erőnket bónuszokban realizálni? Azért, mert a románokkal (és horvátokkal) való hosszú konfliktus leköti minden erőnket. Azonban nincs olyan konfliktus, ami az örökkévalóságig tartana. Voltak ritka alkalmak, amikor a román-magyar háborúság is szünetelt. Nem szükséges istenkirálynak lennünk annak az összefüggésnek belátásához, hogy amelyik ország nem képes tartós hódításokra, annak kár háborút indítania. Az egyik, ha nem a leghosszabb háborús szünet a románok baltikumbeli tartózkodása idején tartott (IRL idő szerint 2011. őszén). Ez a zavartalan szünet a következő szavakkal ért véget: "Holnap reggel kilenckor indítom a támadást Románia ellen. Akinek nem tiszta, hogy miért kezdeményeztem a háborút a románokkal annak leírom még egyszer. Azért nem fogtunk bele a nyugati hadjáratba, mert ahhoz békét kellett volna kötnünk a románokkal, amire én nem voltam hajlandó. Mivel a békét elutasítottam, ezért szinte egész biztos, hogy [...]" egy visszahozhatatlan diplomáciai lehetőséget puskázunk el, és a román-magyar párbaj során felfedjük az erőviszonyokat. Rövidtávon pedig más lehetséges következményeknek is kitesszük magunkat. "Az országunk az eltörlés szélén áll, ami több tényező hatására következett be. Az első és legkárosabb tényező az volt, hogy frissen megválasztott elnökként, az erőviszonyokat rosszul mérlegelve, megtámadtam Romániát, mert úgy gondoltam, békekötés hiányában a román háború előbb-utóbb bekövetkezik."


Hazánk, hazánk, te mindenünk: 40 / 40 bónusz.

A román-magyar béke megkötésére az adhatna alkalmat, ha képesek volnánk a románokkal egyenértékű erőt felmutatni, vagyis a háború valóságos pingpong volna. Ennek fenntartásában ők sem volnának érdekeltek az örökkévalóságig. A papírforma szerint erre megvan a képességünk.
A másik eshetőség az volna, ha valamelyik ország költözése folytán egy a korábbihoz hasonló, tartós szünet állna be. Részünkről a képesség, a románok részéről az ok hiányzik ehhez.
A fennálló tulajdonságok közepette mi volna e-Magyarország nemzeti érdeke? Fentiek alapján arra következtetek, hogy részint nagyobb aktivitással, részint a szövetségesek szerepvállalásának fokozásával a románok tárgyalóasztalhoz kényszerítése. Éppen ezért létkérdés számunkra a lengyelekkel, szerbekkel, bolgárokkal és macedónokkal való katonai együttműködés - és, ami fontosabb, a szívélyes kapcsolat. Amellett érdekünkben áll a gazdasági együttműködés is kisebb szövetségeseinkkel (például kölcsönösen kedvező, egyenlő feltételekkel kötött területcserék). A Chilével való együttműködés a TEDEN ellenében, illetve a Brazíliával való együttműködés - de csakis Románia ellenében - szintén kívánatosnak tetszik a közeljövőben. Amennyiben e-Magyarország nem lesz képes a román háborút lezárni, úgy a pesszimista kilátás az, hogy kiesünk a ONE köreiből, és Németországhoz meg Franciaországhoz hasonló, a függetlenségéért küzdő ország leszünk. (Ironikusan megjegyezhetném, hogy a Terrában legalább vezető hatalom volnánk. 😉)


6, SZERBIA


Ancien ennemis No. 2.

Sebzése alapján rosszabb napjain a 2. helyen végez összesítettben. Eredeti területeiről 40/40 bónuszt tud szerezni. (Ritka alkalom, hogy elveszíti.) Szarvast és gabonát Boszniából (hol Horvátországból) szerez, olajat és salétromot Olaszországból, halat az Adria egyik vagy másik partjáról. Ily módon nagyjából folyamatosan képes fenntartani egy 100 FRM/80 WRM-es birodalmat. Helyzetét nehezíti, hogy a balkáni puskaporos hordó közepén ül. Hogyan képesek fenntartani magukat? Délről a montenegróiak, a makedónok és bolgárok védik őket, északról a szlovének és a magyarok. A románokkal írott szerződés híján is él egy megnemtámadási egyezmény. A bosnyákokkal fél kézzel elbánnak. A horvátokkal (igaz, kemény küzdelemben) fölénybe tudnak kerülni. Amikor Horvátország felől biztosítva van a földjük, olyankor Albániában és Olaszországban gyarapodnak. És passzióból a francia riviérára járnak harcolni. Ha szorult helyzetbe kerülnének, Albániát átadják a macedónoknak, Dél-Olaszországot pedig a szlovéneknek. Ők maguk pedig a főirányra koncentrálnak. Ugyanakkor ha a szövetség érdeke úgy kívánja, az eltörlést is hajlandóak vállalni.


A testvéri Szerb Birodalom: 100 / 80 bónusz.

Röviden, sikereinek titka diplomáciai oldalról a Balkán megosztottsága. Szerbia érdeke ennek a megosztottságnak további fenntartása. Szomszédai egy részével barátságot köt, másik részét az ellenségei közé sorolja, a kettő között egyensúlyt teremtve. Szerbia nem érdekelt ennek az egyensúlynak a megbontásában. Ugyanakkor mivel egy nagyhatalomról van szó, az e-világ szövetségi rendszerének radikális átalakulása ha egyszer bekövetkezne, az legnagyobb valószínűséggel innen indulhat majd ki. Szerbia külkapcsolatai tehát egy fix pontot jelentenek a változó világban, igazodási pontként szolgálva mások számára. A birodalom fenntartása csak napi 3-4 RW és egy közvetlen csata megnyerésével lehetséges. Ez jelentős erőket köt le. Ám szokványos körülmények között a szerbek nem csekély sebzést tudnak passzióharcokra vagy a szövetségeseik részére fordítani. Amikor a TEDEN koncentrált támadást hajt végre ellenük, olyankor minden erejük szükséges és elegendő a védelemhez. Képesek magukat megvédeni, anélkül, hogy szövetségeseik segítségét kérnék. Az MPP-k számukra tehát nem elsősorban a plusz sebzés miatt fontosak. A meglévők közül a lengyel, a bolgár, a magyar és a macedón szövetség éri számukra a legtöbbet.


7, ROMÁNIA

Stabilan 6-9. helyen áll a listán, vagyis jelentős hatalomnak számít. Az eredeti területein túl bónuszokat szerezni azonban nem képes, mert a Magyarországgal való háború minden erejét leköti. Sőt, számtalan alkalommal kellett már az eltörlést is elszenvednie. Eredeti területeiről 60 FRM/20 WRM bónuszt szerez, amennyiben bírja őket. Halat (esetleg salétromot) Ukrajnából, gyümölcsöt, vasat és alumíniumot Magyarországról tudna szerezni legkönnyebben. Eddigi magyarországi bónuszszerzési kísérletei egytől egyig rövid életű sikereket hoztak. (Ha ugyan nem pattantak vissza már az indulásnál.) Békés megoldás, területcsere - nehezen érthető módon - nem jutott még eszükbe. Romániát ráadásul a Magyarországgal szövetséges Szerbia és Bulgária határolja. És bár felőlük nem jellemző a közvetlen támadás, előszeretettel vesznek részt a magyar-román háborúkban. Amikor viszont mégis szerencséjük van, olyankor Magyarország és Moldva területeit prédálják. (Utóbbit a bónuszszerzés lehetősége nélkül.)


Ancien ennemis No. 1.

Fentiekből azt lehetne gondolni, hogy a román külügy önérdekérvényesítésben meglehetős gyenge, illetve irracionális. Annyit valóban mondhatunk, hogy közvetlen érdekeiket nem szolgálja ez a pozícionálás, különösen pedig nem a Magyarországgal való pingpong fenntartása. Azonban a szövetségi érdekeket is érdemes figyelembe venni. Ekkor pedig azt találjuk, hogy Románia a TEDEN legstabilabb végrehajtója. Az ő feladata Magyarország sebzésének lekötése, és ezt igen hatékonyan teljesíti is. Miért ez a fikszáció? - tehetnénk fel a kérdést. A válasz valószínűleg nem a románok IRL történelmében, szokásaiban vagy pszichéjében van, sokkal inkább racionális okokban: szomszédai közül a szerbeket lekötik a horvátok, illetve birodalmuk fenntartása, a bolgárokat pedig a törökök. Így maradunk nekik mi.


Egy csónakban az ellenféllel: 60 / 20 bónusz.

Azonban látni való, hogy Románia, a TEDEN oszlopos tagja sem tántoríthatatlan. Az Alexandross-kormány 1665. napon megkezdett tárgyalásairól az első bővebb tájékoztatást az 1670. napon tették közzé. Eszerint a románok közel álltak egy szerződés aláírásához, a szándék mindkét fél részéről megvolt. (Tegyük hozzá: diplomáciánk érdemeit nagyítja, hogy nem mi voltunk ekkor fölényben.) Azonban a magyar elnök leváltása, az ukrán NE kongresszusi megszavazása, valamint a románok dunántúli sikerei megváltoztatták szándékaikat. Az 1682. nap még esélyesnek látszott egy megállapodás, estére azonban változás állt be. A kérdés most az, valószínű-e a jövőben hasonló szituáció. A hatalmi viszonyok alapján nagyon valószínű, így csak az marad, mikor lesz politikai hajlandóság rá.


8, HORVÁTORSZÁG


Ancien ennemis No. 2.

Erejük alapján a 11-13. helyezettek az országok összesítésében, viszont félelmetesen jók ütéstartásban. Eredeti területeikről 80 FRM/0 WRM bónuszt tudnak szerezni, ám ez meglehetősen bizonytalan, mióta a szerbek ekkora erőfölényre tettek szert velük szemben. Ha a szövetség nem áll ki értük, akkor csak a költözés lehetőségében bízhatnak. Így amíg a szerbek és a lengyelek birodalmuk fenntartásával voltak elfoglalva, a magyarokat pedig más teendők kötötték le, át tudtak költözni az Alpokba. A bónuszaik így bár nem kiemelkedőek (60 FRM/40 WRM), azokat biztonsággal birtokolhatják. Erősen valószínűsíthető, hogy a szlovénokkal ma is tart a megnemtámadási egyezményük; ez további biztosítékot jelent. A magyar határ megszűnése az 1701. napon szintén ezirányba hat. (A lengyelek be nem avatkozásának valószínűleg az lehet az oka, hogy a horvátok távolmaradása könnyebbséget jelent a szerbek számára. A lengyelek pedig sokra tartják a szerbek érdekét. Azon az áron is segítik őket, hogy egy másik szövetségesnek - jelen esetben Ausztriának - ártanak ezzel.)


Kényszerből farag előnyt Horvátország: 60 / 40 bónusz.

A horvátok ausztriai akciója korábban taktikai manővernek látszott, sebzéselvonásnak, elterelésnek, vagy a német és francia hadszíntéren való belepiszkálásnak. A fennálló helyzet azt igazolja, hogy a költözés volt a művelet célja, és reális célkitűzés volt. A horvátok érdeke tehát ottmaradni, ameddig csak lehet. Ebben segíti őket a szlovén NAP és - feltéve, hogy helyesen spekulálok - a szerbek és lengyelek hallgatólagos beleegyezése. [Frissítés: ICS szerint a lengyelek "folyamatos fenyegetést jelentenek" a horvátok mostani területeire.] A szövetségeseikre ugyanakkor erősen rászorulnak. (A 31 MPP azt sugallja, hogy a szokásosnál is jobban...)


9, BULGÁRIA


Ancien ennemis No. 3.

A lista stabil 4. helyezettje. Bónuszaik eredeti területről 40 FRM/40 WRM. Azonban a magyarokhoz és a románokhoz hasonlóan erősen le vannak kötve, az ő esetükben a törökök részéről. Fölényük van ebben a küzdelemben, ami megjelenik abban, hogy törlésre is képesek voltak. A Törökországból szerezhető bónuszokat azonban nem tudják huzamosabb időre biztosítani. A bolgárok láthatólag szívesen vesznek részt ebben a fölényes pingpongban, szándék nem igazán mutatkozik más ellenfél találására.


A kis lila cukiság itt építi a bizalom körét: 40 / 40 bónusz.

Bulgária külkapcsolataiban az egyetlen fix pont a törökellenesség. A bolgár-török páros körülbelül olyan fokú ősellenség, mint a román-magyar vagy a szerb-horvát. Állandó szövetségesük nincs, régi gyökerűt sem tudnánk találni. Ilyen módon Bulgária viszonylag könnyen képes mozogni a nagy világszövetségek között: képesek bárkivel szövetkezni, az egyetlen feltételük, hogy ne legyenek egy oldalon Törökországgal. Ez a mobilis erő fontos tényező a kétpólusú e-világ erőegyensúlyának fenntartásában. Oda csatlakozik, ahol nagyobb szükség van rá. (Előbb a Phoenix, majd az EDEN tagja volt - és formálisan semlegesként egészen tavaly őszig az is maradt -, utóbb ONE-közeli országgá vált. Jelenleg a Circle of Trust nevű szövetség tagja, alapítója, melyben domináns pozíciót foglal el. Azonban ez a szövetség ereje alapján nem tekinthető önálló világhatalmi pólusnak: Bulgária MPP-inek többsége ma is a ONE-hoz köti. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a Circle of Trust egy lazán proONE szövetség, mely egy esetleges világméretű felfordulás esetén kész lehet leválni.)


10, KÍNA

Az e-világ 5-9. legerősebb országa. Számos eredeti területéről "csupán" 40 FRM/60 WRM bónuszt tud összegyűjteni. Búzát, gyümölcsöt és alumíniumot Pakisztánból, szarvast a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból szerez, gumit a szövetséges Indiától bérel. A full bónusza így jön ki. Kína korábban az eredeti területei fenntartására sem volt képes. Heilongjiang visszaszerzése jelzi a határpontot - 891. nap, IRL idő szerint 2010. április 29. -, amikor megerősödött. (Hellokitty epic csatája a magyar történelem tragikusan hősies lapja.)


A sárga birodalom: 100 / 100 bónusz.

Kína tehát Pakisztánt és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területén háborúzik, kistestvére, Taiwan pedig Dél-Koreában és (amikor megteheti) Japánban. Ezeken a helyi érdekű konfliktusokon csak ritka esetben lépnek túl. (Az egy ilyen kivétel amire emlékszek, a közelmúltban történt, amikor is Indonézián és Dél-Amerikán átgázolva Spanyolországban és Olaszországban avatkoztak be az EDEN összehangolt támadásának keretében.) Kínának tehát a gyér RW-k mellett képességében áll nagyobb mennyiségű sebzést külföldre vinni - például szövetségesei megsegítésére. Ám amint a gyakorlatukat látjuk, a kínaiak óvatosak, ezt a sebzésmennyiséget inkább eltartalékolják.


Bagatelle No. 3: style chinois

A kínai-pakisztáni, és a taiwani-dél-koreai konfliktus miatt szembe kerültek a ONE-nal, és az EDEN oldalán találták magukat. Kína katonai prioritásai az elmúlt két évben nem változtak, így meg is maradtak szövetségeseik mellett. Segítséget nem igényelnek, ellenben szükség esetén tudnak nyújtani. Külkapcsolataikban éppezért viszonylag szabadon tudják elkötelezni magukat. Úgy látszik, összességében mégis kedvelik az állandóságot: ők az EDEN egyik legstabilabb, leghűségesebb tagállama. Összességében tehát roppant konzervatív módra intézik kül- és hadügyeiket. Óvatosak, csendesek, takarékosak, ellenségnek mérsékeltek, szövetségesnek hűek, szuverének, szükség esetén pedig kíméletlenül lecsapnak.


11, TÖRÖKORSZÁG


Ancien ennemis No. 3.

Törökország sebzésben az 5-7. legerősebb. A bolgárokkal való háború miatt ugyan most területi veszteségeik vannak, amikor kevésbé heves ez a konfliktus, olyankor 60 FRM/20 WRM bónuszt birtokolhatnak. (Csak emlékeztetőül: amikor a bolgár-török konfliktus szünetelt tavaly, a törökök egész Iránt és Szaúd-Arábia egy részét is uralták.) Hiába a 24 MPP, ismét az eltörlés szélén táncolnak.


Egy "se veled, se nélküled" kapcsolat velejárója: savanyú kebab. 60 / 20 bónusz.

A törökök tragédiája, hogy a bolgárokkal nem képesek egy szövetségben megmaradni, a velük való harcban viszont alulmaradnak. A szövetségközi pozíciójuk ugyanakkor hasonlít a bolgárokéhoz: a formális semlegesség álorcája mögött az aktuális érdekek mentén változtatják szövetségeseiket, nem igazán kötődnek senkihez sem. (A különbség azonban megemlítendő, hogy a bolgárok rendre határozottan állást foglalnak szövetségeseik mellett, míg a törökök csak lebegtetik elköteleződésüket.) Törökország szövetségen belül leosztott szerepe most az, hogy minél nagyobb bolgár sebzést lekössenek. A törökök különben jó harcosok, az alacsony aktivitási szint mellett impozáns átlagsebzést produkál egy-egy harcosuk: körülbelül annyit, mint Magyarország.


12, MACEDÓNIA


Ancien ennemis No. 4.

Macedónia katonai ereje alapján még éppen belefér a top tízbe: a 9-10. helyen áll. Csekély számú eredeti területéről 40 FRM/20 WRM bónuszt tud gyűjteni. Tekintélyesnek számító erejét többnyire a görögök kötik le, akik minden tekintetben egyenlő ellenfeleik. (Lás😛 aktuálisan is rájuk van beadva a natural enemy - noha közvetlen háborújuk nincs.) A macedónok korábban a Közel-Keleten tudtak hódítani, de jártak Olaszországban is. Jelenleg (a görögökkel való konfliktus számukra kedvezőtlen voltát látva) Albánia felé orientálódnak. Így az eredeti bónuszaikat képesek megkétszerezni.


Kicsi a makedón, de erős: 60 / 60 bónusz.

Az övék viszonylag új állam e-Repen. Izgalmas kérdés volt az érkezésekor, vajon melyik szövetséghez fog csatlakozni. Szinte azonnal a ONE-t választotta, és folyamatosan kitart mellette. Valószínűleg az mozdította ebbe az irányba, hogy szomszédai közül Szerbia a legerősebb, aki pedig a ONE tagja. A teljes ONE- ABC- és CoT-szetten kívül moldáv, cseh és belga MPP-i vannak. A segítséget viszonozza is, amennyire erejéből telik: a görögök lekötésével, a Balkán délről való védésével megkönnyítik a szerbek és bolgárok dolgát saját frontjaikon.


13, GÖRÖGORSZÁG


Ancien ennemis No. 4.

Aktuális sebzése alapján 8-10. helyezett. Eredeti területéről 40 FRM/40 WRM bónuszt tudhat magáénak. Amióta a macedónokat kiűzték a Közel-Keletről, és a térséget az EDEN uralja, továbbiakért ide jár. Egyiptomból marhát és vasat, Szaúd-Arábiából gabonát, olajat és salétromot szerez. Így közel teljes, 100 FRM/80 WRM bónusz felett rendelkezhet. Délről az izraeliek (és ciprusiak) védik őket, nyugatról az olaszok és albánok, keletről a törökök, akikkel a hosszú ellenségeskedést sikerült félretenniük. Éppen ezért közvetlen szomszédai közül Macedónia az egyetlen érdemi ellenfele. A bónuszok és nem csekély szövetséges katonai támogatás révén sikerrel hiúsítja meg a kitörését. Azonban sejthető, hogy a közeljövőben csökkenni fog a szerbeken a nyomás (még úgy is, hogy a spanyol MPP-k lejártával kiesik bizonyos sebzés a ONE-tól), és akkor bizonyos visszarendeződés történik majd Görögország kárára.


Múlandó, mint a Bizánci Birodalom: 100 / 80 bónusz.


14, ARGENTÍNA


Bagatelle No. 1: style latin

Összsebzés tekintetében a horvátokkal fej-fej mellett állnak: körülbelül 11-13. helyezettek. Azonban viszonylagos elszigeteltségük miatt sokkal kisebb ellenállásba ütköznek érdekeik érvényesítésekor a horvátokhoz képest. Az eredeti területen lévő 40/40 bónuszon felül továbbiakat is képesek elhódítani: szarvashoz, salétromhoz és vashoz Chiléből, gyümölcshöz és gumihoz Bolíviából jutnak. Így lett 100 FRM/80 WRM bónuszuk. A kontinens feletti hegemóniájuk további feltétele a brazil szövetség.


Vakok közt a félszemű király: 100 / 80 bónusz.

Harci szokásaik alapján az argentinok is "spanyolos" nép. Két és félszer annyi állampolgáruk van, mint Magyarországnak - harcosaik száma azonban szinte egyenlő. (Kicsi előnyük van.) A sebzésük erősen ingadozó, az utóbbi két hétben 62-80% volt a miénkhez képest. Az egy állampolgárra jutó átlagos sebzésük jobb napokon (1694.) 71.903 - a magyaroké rosszabb napokon (1704.) 171.961, ami cirka két és félszeres különbség. Azt is mondhatnánk, a spanyolok és az argentinok jól megérdemlik egymást szövetségesnek. 😉


ZÁRÁSUL

Azt hiszem, ha az alapvető adatokból (mint az összsebzés, a koordinálhatóság, a bónuszok, az MPP-k és az érdekviszonyok) indulunk ki, akkor messzebre vezető következtetéseket tudunk levonni, mintha egyes személyek vagy csoportok őszinte szándékaiból vagy csupán nyilatkozataiból indulunk ki. Különösen igaz ez a szövetségek jövőjére vonatkozóan, ami pedig egy roppant összetett kérdés. Fenti kísérletben éppen ezen nehézség miatt nem is jutottam túl sokra. Azt viszont - legalább a magam számára - valamelyest meg tudtam magyarázni, miért van éppen az (a térképen és a szövetségekben), ami.

Mire jöttem rá ebből az elemzés-kísérletből, amit érdemesnek tartok kiemelni? (Azzal együtt, hogy kanálban a mélyedés szintű megállapítás.) Arra, hogy mennyire korlátozott az a sebzésmennyiség, amit MPP-n keresztül lehet transzferálni. A népességek aktív részének legjava az állami irányítás szerint üt, ami többnyire az állam közvetlen érdekét szolgálja (vagyis saját területek védelmét és gyarapítását). Ez a sebzésmennyiség szükséges is az állam érdekének kielégítésére. Ritkább eset az, amikor állami szervezéssel külföldre visznek sebzést (szövetségi szintű prioritások). Vannak ugyan egyes individuumok, akik sebzést visznek külföldre, csakhogy ők egymagukban kevésre képesek, és elszigeteltek maradnak hasonló társaiktól. A zsoldosseregekbe való szerveződés nagyon ritka. Bár akármelyik hipszter társaság megengedhetné magának, rendre csak azokban az országokban fordul elő, melyek esetében ésszerű ez, vagyis, amelyik ország nemzeti érdekeihez mérten sebzésfelesleggel rendelkezik. (Jelen időben ilyen az USA, Kína, Lengyelország, alkalmasint pedig Szerbia.) Ilyen bérelhető társaság például a (kínai bejegyzésű) SMART. Vagyis: ha egy állam nem üt a szövetségeséért, az nem feltétlenül az önzésének a kifejeződése, lehet egyszerűen a képtelenségére utal. És ezzel vissza is jutottunk kiindulópontunkhoz. Ha szövetségeseinktől plusz sebzésre nem számíthatunk, akkor be kell érjük azzal, amit kaphatunk más nemzetektől, a segítő szándékukkal, a baráti viszonyukkal, vagy legalább a tárgyalási hajlandóságukkal. És még ezek sem adottságok, hanem folyamatos munkával kivívandó eredmények...