SVÁJC – Harc a TO ellen

Day 805, 08:15 Published in Hungary Hungary by vasmegye
Hiánycikk egy EDEN-ország hétköznapjairól

Játszunk egy kicsit az idővel kedves olvasóim. Állítsuk be a koordinátákat a képzeletbeli időgépen: idő: 2009. szeptember 24. reggel, napváltás előtt néhány órával, helyszín: Magyarország, Deutschschweiz. Felkelés zajlik épp ezekben a percekben, a „svájci” ellenállás megegyezés útján szabadítja fel a területet, és még lesz idő pártot alapítani és indulni a kongresszusi választáson. Csak érjen véget az a csata, az a csata….

Napjainkhoz ismerős módon nem ért időben véget ez a csata, sem így az újonnan alakuló Svájc parkoló pályára kényszerült: egy hónap kongresszus nélkül, kitéve mindenféle TO-nak és bevándorlásnak, mely nem is kerülte az országot. Jöttek is szép számmal mindenhonnan az emberek, melynek egy része együttműködött a felszabadítókkal, akik Swiss Liberal Party néven alapítottak pártot, más része nem, s különféle pártok beindítására került sor a kongresszus nélküli országban, melyek által szerettek volna TO-t végrehajtani az alpesi államban. Szeptember 24. és október 5-e között a volt teokrata DomiBoss vezette a független Svájcot, aki EDEN-tagállamokkal kötött MPP-ket, ám ez még jelentette Svájc belépését az EDENbe.

Október 5-én az elnökválasztáson még nem avatkoztak be a főként orosz földről érkező, TO-t végrehajtani készülő erők, valószínűleg azért, mert többségük még meg sem érkezett az országba, így egyedüli jelöltként a SLP elnöke, Eleriel lett az elnök. Az igazi megpróbáltatás azonban a hó végén bekövetkező kongresszusi választások voltak, ahol a PTO erői csúfos kudarcot értek el az akkor még egy régiós országban: mind a 10 helyet a SLP képviselői szerezték meg.

Most nem részletezem a külpolitika ez idő tájt bekövetkezett eseményeit (EDEN-be való belépés, melyben nem kis szerepe lehetett az oroszoknak, akik ugye PEACE-tagállam lakói eredetileg, és ugye a sztereotípiák... Bár az elhúzódó cég-visszavásárlási ügy kapcsán nekünk, magyaroknak is van benne részünk, meg hát hagytuk az EMC-t leütni Graubundenben… már mindegy) . Ekkor még csak a sajtóban ment a vita, erre szép példa ez a cikk. Ugyanakkor mindkét fél: a SLP és a szövetséges pártok, valamint a Shaolins, ahogy nevezik a TO-csoportot, készült a novemberi választásokra. Az EDEN-be való belépés miatt a Shaolins az ország semlegességét nevezték meg fő célként. Az elnökin sikerült az újrázás az eddigi elnöknek, a pártelnökin pedig ellentámadást indítottak a TO-sok ellen, kormánypárti jelölteket jutattak a pártelnöki székbe. Ám ez nem minden párt esetén sikerült, s ennek hatása a kongresszusi választáson is meglátszott: a kongresszus egyharmada már a Shaolins képviselőiből állt. Megkezdődött a harc a falakon belül is. A kisebbségbe szorult TO-sok állandó a többség számára el nem fogadható javaslatokkal akadályozta az érdemi munkát (lényegében az IRL obstrukcióhoz hasonlatosan), melyeket rendszerint elbuktak. A sajtóban is folytatódott a vita. Cikkekre válaszcikkek születtek, de ez így megy minden komolyabb vitánál.

Eljött a december. Az elnökválasztás elvesztette ugyan a SLP jelöltje, ám az új elnök nem képviselt változást a belpolitikában. A TO-erőknek nem sikerül megszerezni az elnöki poszton, ám a kongresszusban jelentős sikert értek el. A helyek közel fele az övéjük lett, eséllyel pályázva egy-két javaslat elfogadására. (A pártelnökit már nem néztem, mert annyira összekuszálódtak már a szálak, hogy a SLP-n kívüli pártokban már nem lehet megállapítani nagyon, ki a kormánypárti, ki az ellenzéki.) Az obstrukció folytatása mellett már kiutalásokat is képesek voltak keresztülvinni az egyre inkább inaktívvá váló kormánypárti képviselőkkel szemben. 239 Gold és 3500 svájci frank távozott ide, miből egy Q5 kórházcég lett például (majd a végén lesz jelentősége).

Válaszreakcióként a kormánypárti képviselők külföldről toboroztak embereket (például finneket), hogy megszerezzék a többséget a kongresszusban, valamint az elnöki széket is. Előbbi sikerült is január 5-én, Eleriel harmadszor is elnök lett, s azóta ezt emlegetik a kormánypártiak a fordulat napjának. Az régi-új elnök szövetségi segítséget kért a helyzet megoldására, ezzel (is) magyarázható a spanyolok bevonulása Deutschschweizbe, Swizzera Italianába és Graubundenbe. Az egyrégiós ország 10 helyét könnyebb védeni, mint a 40 helyet, ez áll a háttérben. A kivitelezés azonban nem sikerült. Egy bug jóvoltából 13 képviselő jutott be az elnökkel együtt így 14 fős kongresszusba, melyből 7 a TO érdekében érkezett, ráadásként egyikük sem az utolsó 3 helyen, melyek a bug jóvoltából születtek. Ahogy ebben a cikkben leírják, a bugot reportolták.

Ez most a svájci helyzet. A bug miatt a kongresszus megbénult, az „oroszok” nem nyújtanak be javaslatot, várnak a javításra, mely után nyugodtan letehetik Q5 kórházaikat a maradék régióba, ahol nincs épp kórház, ezzel is jókora összegeket szerezve az államkasszából. A sajtóban azonban még folyik a vita, mindkét fél a másikat állítja be puccsistának. Íme két cikk erről:
Shaolins
SLP

Ezennel a cikk végén elnézést kérek nyilvánvaló elfogultságomért, mely abból fakad, hogy jómagam inkább a kormánypárt híve vagyok svájci állampolgárként. Igyekeztem objektív lenni, remélem ez sikerült.

vasmegye