60. cikk: Még egy hozzászólás a szövetségi kérdéshez
Schelling
A TWO felbomlása utáni helyzetet annyian elemezték, hogy sok újat már nem lehet mondani róla. Ennek a körülménynek hála csak röviden szólhatok hozzá.
Akiknek tiszte (kongresszus, hadügyminiszter, elnök, szövetségi kapcsolattartó) eldönteni, melyik szövetség tagjai legyünk, úgyis el fogják dönteni. Aki pedig szemléli e folyamatot, annyit tehet, hogy megérti döntéseik motívumait, érveiket. Én is ebbe a megértési folyamatba szeretnék bekapcsolódni cikkemmel.
Vannak, akik úgy gondolják, a szövetségalakítás mindössze annyiról szól, hogy kivel szeretnénk együtt lenni. Viszont ez pontosan olyan, mint két napos ismeretség és egy felhevült éjszaka után házasságot kötni. Meg lehet tenni, hogy pusztán a felindultságunkra hallgatunk; viszont hosszú távon erősen kétséges, hogy működőképes kapcsolatot eredményezne. Utólag visszatekintve pedig felelőtlenségnek tetszik. A szövetségalakítás, akár egy tartós kapcsolat, a puszta érzéseken és akaráson túl szilárdabb (noha talán ridegebbnek tetsző) realitásokon is nyugszik. Ami természetéből adódóan nem nélkülözi a kompromisszumokat. "Ehe und leidenschaftliche Liebe ist zweierlei."
Az előttünk álló két lehetőséget elemezve ICS egy végkövetkeztetést formuláz meg. "Lényegében most aközött választunk, ha minden így marad, hogy: folyamatos eltörlés veszélye és biztos bónusztalanság, de legalább a románok ellen, vagy a románokkal egy oldalon, de biztos bónuszok és minimális veszélyek." (Kiemelés tőlem, C. Sch.) Avagy ha provokatívan akarnánk megfogalmazni az általa felvázolt alternációt, úgy is mondhatnánk: a román háború újraindítása vagy szerb MPP – melyik a fontosabb? Elemzésével ezúttal magam is egyet értek: a spontán választás minden valószínűség szerint ezekkel a következményekkel fog járni.
Öreg kisgazdánk és kiváló interjúszerzőnk, Boskó Balabán felveti, talán volna egy harmadik eshetőség. Anélkül, hogy mérlegelték volna ennek a következményeit, többen szimpatizálni kezdtek ötletével, mint afféle arany középpel. A nagyszámú támogató (több, mint háromszáz vote van a cikken!) alapján az a benyomásunk lehet, mintha reális alternatíva volna ez is. Magam érdemesnek tartottam megvizsgálni az itteni következményeket.
A harmadik út "Hiába szimpatikus ötlet pl. Bosko számára is, hosszú távon nem működne. Ha létre is jöhetne egy harmadik szövetség, a szóban forgó ország nem tarthatná meg az MPP-it mindkét tömbbel tartósan. Vagy betagozódna az egyik szövetségbe, (és akkor megtarthatná egy részüket) vagy az Asgard sorsára jutna (önálló szövetségi entitás, gyér kapcsolatokkal). A C, variáns végső soron utóbbit jelenti.." – írtam a "népszavazás" fórumában.
Ki is fejteném, mi magyarázza fenti összegzésemet.
❶ Miért nem tarthatnánk meg az összes MPP-nket?
Azért, mert az ex-TWO két felének háborúja során azonnal kiesne fele részük. Óvatos becslés mutat arra, hogy szám szerint legalább a felük – ami sebzésben persze jóval nagyobb arányt jelent. Ez nem csupán az MPP-kötés díjának (egyébként súlyos aranyszázaknak) az elvesztését jelenti, de az újrakötésükre kellő idő bőséggel alkalmas arra, hogy eltöröljék hazánkat. Amellett egy eltörölt vagy eltörlés határán álló ország nem ébreszt vonzalmat arra, hogy MPP-t (újra)kössenek vele. Vagyis mindenképpen pozícióromlással jár együtt.
❷ Formálódik-e egy harmadik tömb?
Önálló hatalmi centrum, mely önértékkel és bizonyos identitással bír, Spolandon és Serhunon kívül nem létezik. Az USA a lengyelekhez húz, a pólusképzésre alkalmas dél-amerikaiak (mindenek előtt Argentína és Chile) helyi, kontinentális ügyeiknek kötik le magukat és alárendelődnek a közép-európai viszonyoknak, Kína pedig továbbra is fenntartja fényes elszigeteltségét, nem zavartatva magát a nemzetközi élet hullámveréseitől. Ami van, az a TWO két centrumából önként kilépettek (pl. Svédország) és nyomós okkal kitaszítottak (Bulgária és Macedónia) kicsiny gyűjtőhelyei, valamint az EDEN és a CoT maradványai. Azért vannak mind Spolandon, mind Serhunon kívül, mert nem kellenek senkinek. (Illetve egykor meghozták azt a döntést, hogy nem akarnak egyikhez sem tartozni.) Vagyis csak önállótlan, külső értékmérők viszonylatában meghatározott, semmilyen, vagy legföljebb negatív (valamitől elhatárolódó) identitással bíró csoportosulások vannak. És azok is meglehetősen töredezettek.
Az, hogy a TWO éppen ott szakadt szét, ahol a ONE összeforrasztatott, tragikus. Egyben elkerülhetetlen is volt: az integráció nem sikerült teljességgel, a szövetség viszont túlnőtte magát. Ezek után az eszményi megoldás nem realizálható. A magyar állami (ha úgy tetszik: nemzeti) érdek azonban képviselhető. Még ha valamikor a magyar kormányfő felelőtlen is volna akár, és a külügyminisztérium nem látná el feladatát kellő aktivitással vagy szakszerűséggel, akkor sincs veszve az ügy. A diplomácia hosszú, apró lépésekből lassanként egymásra épülő folyamat, amiben a tendenciák hosszútávon mindenkor érvényesülnek, mégha kisebb zsákutcák kacskaringózzák is néha. Erre alapozva biztosnak tetszik előttem, hogy a diplomácia hazai és nemzetközi formálói úgy fognak tenni, ami hazánk számára a lehetséges legjobb. E-Magyarország katonai erejét tekintve a 6. nagyhatalom a világban. ("Csak" a hatodik: voltunk előrébb is.) Azonban a "country power" alapján a 2. Egyike a birodalmaknak. Egyike annak a
Figyelmedet hálásan köszönve:
C. Sch. ( ^__^ )
╔ ║ ║ ║ ║ ║ ║ ╚ |
══════════════════════════════════
|
╗ ║ ║ ║ ║ ║ ║ ╝ |
Comments
Votado.
Amúgy Bosko csak szavazatot vesz, nehogy azthidd, hogy 300-an akár csak elolvasták volna azt a cikket.
A vote-ok száma nem azonos az olvasókkal, ugyanis nagyon sok újságolvasó nem voteolja a cikkeket, csak megnyitja.
A vote-ok vásárlása javítja az esélyét, hogy több emberhez eljusson a cikk. Ha valaki népes közönséget akar megcélozni, akkor vote-ot vesz.
bosko, aki elolvassa és úgy gondolja érdemes volt az voteol 🙂 a votevásárlás saját véleményed erősítésére szánalmas.
Írtál már cikket a nemzetközi sajtó számára? Ha külföldiek számára akarsz közölni valamit, akkor vote vásárlása nélkül nem jut el hozzájuk.
Szánalmas vagy nem, ez tény.
jó de marhaságot minek közölsz külföldiekkel? Örülök hogy velünk megosztod, de miért kell hogy még ők is röhögjenek rajtad?🙂
Ha marhaságot akarok közölni külföldiekkel, azt is hadd tehessem meg. Ha azt akarom, hogy röhögjenek rajtam, azt is hadd tehessem meg.
Azt pedig, hogy mi a szándékom, azt hadd tudjam én jobban. 🙂
Grat! Jó a cikk!
Köszi szépen!
A cikk tényleg jó.
Köszönöm, Boskó. Az elismerésed nem közömbös számomra.
Éljen!
Ha a szerbeket vagy a lengyeleket választjuk, akkor számíthatunk arra, hogy ha tényleg egymásnak mennek, akkor minket se fognak megkímélni az rw hullámok és a bónuszokat nem fogjuk tudni tartósan megtartani. Szóval ha nem akarjuk magunkra haragítani egyik régi barátunkat se, akkor tiszteletben fogják tartani, hogy kimaradunk az ellentétükből és így az ország külső fenyegetés nélkül marad.
brutálisan színes a reklámszekció 😁))
túl sok energiát pazaroltál boskóra, de ennek ellenére voteoltam 😛
Nem csak neki írtam. ( ^__^ ) Amúgy szeretem a sokszínűséget, cikkekben is. Köszi szépen, Pinki!
Bosko = Kállay-féle hinta. Senki se szereti igazán, mert csak féltékenységet szül. Olyan meg nincs h kimarad. Aki kimarad, lemarad ebben a játékban.
A többi pedig fehér, mint a nyáregyházi hó. Az a kérdés, melyik uborkára harap rá az ország. Persze mindkettő akkora, hogy a torkán akadjon, és jól megfullad tőle az ember.
beszarok, hogy ennyit törődtök Boskoval. semmi féle elv és érvek nincsenek mögötte, csak éppen az aktuális "barátait" választja, ahogy mindig, vagy éppen a lehető legnagyobb baromság pattan ki a fejéből, hogy érdekesnek tűnjön, amiben ő egyébként őszintén hisz, mert olyan egyszerű, mint egy zsák krumpli. rajtad lepődtem meg a legjobban vazsmegye, hogy még kommentet is pazarolsz rá😃
btw a cikk király, köszi Schelling!
Jó cikk, a megállapításokkal egyetértek. A harmadik útról meg annyit, hogy a semlegesség nem alternatíva egy olyan országnak, akinek vannak érdekei, sőt ő maga is érdekek kereszttüzében áll. Ahhoz, hogy valaki erős országként semleges tudjon maradni, ahhoz kivételesen szerencsés geopolitikai helyzet szükséges, ami nekünk nincsen.
Az ország sodródik az árral szokás szerint. Csakhogy nem minden halfajta teszi ezt, vannak akik képesek az árral szemben menni, ezért is éljen HUpakolas, a birodalmi halkirály.
Hupák pont, hogy a legnagyobb sodródó halfajta, mert a ciklus során gyakorlatilag semmi érdemi külpolitikai erőfeszítés nem történt, leszámítva egy rakás értelmetlen javaslat benyújtását.
Nagyon cuki! \o/ : )
A helyzetelemzés megkésett.
Talán két éve lett volna helytálló, maikor a serrom barátság csírájából még eltaposható méretű palántácsak hajtott ki az első NAP-ok megkötésével.
Akkor lehetett volna szólni, hogy ez nem kóser.
De a helyzet azóta alaposan megváltozott.
A rác RL szimpátiák a játékot felülírták és a romnáokból, görögökből a magyaroknál nagyobb cimbik lettek mára.
Mára már a rácok szabnak feltételeket a jetik csicskái pedig ezeket teljesítik, mint az éjjeli zombi és jákob is sietett a románok és ukránok kipufogójába, ha rác parancsot kaptak:
http://kepfeltoltes.hu/view/131120/bandi4p_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://www.erepublik.com/en/article/a-nap-kommentje-a-rom-n-magyar-t-rgyal-sok-bejelent-se-ut-n-2342703/1/20#comment34700012
Aki ilyen rác-román-görög kooprodukcióban rendezett akciókra vágyna, annak persze lehet ez az édenek édene.
Akik viszont nem komálják a jetik és rácok exedenes trutymóját, azok jobban teszik, ha lépnek, mielőtt ismét egy román állítgatja a szövetségi prioritásokat, mint a jeticsicskáknak hála a two-ban ette ez a szemét, anélkül, hogy a most romser mellett kampányolók egy árva szót is szóltak volna ellene:
http://www.erepublik.com/en/article/lemeztektonika-2360089/1/20
Nekem ez a jeti-- görög-rác trutyi amit itt nalaja, jeticsicsak, jákob és a románok többi szolgája rotyogtatott nem tetszik.
Szaglik messziről.
v