Külügyi percek

Day 2,256, 02:51 Published in Hungary Hungary by karaj22

Sziasztok,
az alábbi cikkben áttekinteném az előttünk álló külpolitikai lehetőségeket. Csak hogy megkönnyítsem az olvasást egyesek részére, nyíltan szerb pártolású szövetség oldaláról lesznek megvilágítva a dolgok, úgyhogy aki ezzel a koncepcióval nem ért egyet, az nyugodtan befejezheti e ponton a cikket. Már csak azért is, mert nem lett túl rövid.

Tekintve, hogy négy elnökjelölt is felkért külügyminiszteri pozícióra, így sokszor fogom felváltva használni a többes és egyes számot - ezt kérlek nézzétek el nekem.

A megfelelő diplomáciai eszközeinket annak a célnak a szolgálatába fordítanám, hogy minél több megbízható szövetségest gyűjtsünk magunk köré. Magyarországot sokan emlegetik külföldön amiatt, mert szükség esetén segít a szövetségesein. Éppen ezért célunk ennek az eszmének a megőrzése, mely nem csak az aktív részvételt takarja más tagországok hadjárataiban, hanem hogy alkalomadtán képesek vagyunk lemondani ping-pong harcainkról, ha egy társunkat eltörlés fenyegeti.

1. SerHun
Mindenféleképpen fontosnak tartanám a szerbekkel történő egyeztetést, mely egyaránt magába foglalja a közös jövő elképzelését, a szerb partnerekkel definiálnánk a célokat és érdekeltségeket, illetve áttekintenénk a szerbekkel a magyarok számára lehetséges partnereket.
A szerb-magyar barátság az egyetlen olyan kapcsolat, melyet sose szegtünk meg, és nem is kívánok egy lassan ötéves kapcsolatot eldobni egy másik ország miatt.


2. Életképes szövetség - mit is értek ezalatt?
Nem mehetünk bele egy olyan halmazba, ahol már előre tudottan vannak konfliktusok, így a románokkal nem leszünk egy szövetségen belül, amíg az ellentéteink rendezve nincsenek.
Ez sajnos azzal is jár, hogy pont ezért nem lehet alapító tag egyik ország sem, éppen ezért elképzelhető hogy a szerbek által kreált szövetségnek csak pártolói leszünk, de nem tagjai, amíg belföldön egységre nem jutunk a kérdést illetőleg.
Miért kell felvállalni ezt a lépést?
Azért, mert szerintem egy szövetség arról szól, hogy a tagjai bármikor vállvetve harcolnak egymásért feltételek nélkül. Ennek a feltétel nélküli odaadásnak az egyik kifejező ereje az MPP, de emellett valami minimális szimpátia is szükséges az adott országok lakossága között.
Miért nem működik az a koncepció, hogy mi alkotunk egy szövetséget a szerbekkel a románokat kihagyva?
Azért, mert ez nem a szerb félen múlik elsősorban - kijelentették, hogy bármi is történjék, mellettünk fognak állni. A probléma forrása ott keresendő, hogy a görög-argentín páros mindenféleképpen hozná magával a románokat. Amennyiben a saját makacsságunk miatt csak egy szerb-szlovén-magyar mag tud kialakulni, úgy ezek a volt EDEN-beli államok ismét feltámaszthatnák volt szövetségüket és hozzánk egyáltalán nem szorosan, csak lazán függenének.
Miért probléma ez?
Mert az ilyen önmagában erős mag ha csak lazán kapcsolódik egy másikhoz, akkor könnyen leválasztható. Az ellenfél ugyanis ravasz, és itt az ellenfelet a lengyel vezetésű szövetségben értem. Bármikor kihasználja akár a magyar-román, akár a szerb-török, akár más konfliktust, hogy ezeket a magokat szétrobbantsa, és aztán a csoportokat egyenként eltörölje vagy a maga oldalára fordítsa. Ezt személy szerint nem tartom megengedhető lépésnek.

3. Törökország
A török MPP-nek feltétele az ukrán NAP, ezért egy ilyen egyezmény feltételeit lekérdeznénk az ukrán féltől, melyet aztán a magyar kongresszus elé tárnánk szavazásra. Törökország nekünk fontos kérdés, mert az ukrán frontot tudnánk ezzel gyengíteni, és a kieső lengyel-spanyol sebzést is pótolnunk kell valamivel.

4. Görögország
Alappillére a leendő szövetségnek, éppen ezért nekünk kiemelt partnerünk kell hogy legyen. Ők is azon országok között járnak élen, melyek szükség esetén nem restek a bajba jutott ország segítségére menni és tankolni is értük, ha kell.

5. Argentína
Az argentín kérdés régebbről ismert: spanyol ellentétük miatt favorizálják a szerb oldalt. Láttuk a szingapúri csatában is, hogy Chile minket egyáltalán nem tekint barátnak (akik még talán ebben a tévedésben voltak, azoknak üzenet ez), így nekünk is természetes szövetségesünknek kell lennie Argentínának.

6. Szlovénia
Barátom barátja az az én barátom is, szokás mondani, noha ez nem mindig áll fent. Szerencsére ez a szlovénok esetében nem így van, bennük is olyan népet ismertünk meg, mely bár ugyan szereti a maga ízére formálni a diplomáciai körülményeket (horvát-szlovén paktumok), ennek ellenére nem az az ország, mely mindig kérne tőlünk segítséget.

7. Indonézia
Sajnos nagyon legyengültek, belső viszályok sújtják őket. Közös katonai kooperáció híján nincs értelme MPP-t kötni, de szimbolikusan meg lehet előlegezni azt a szándékot, hogy őket nem tekintjük ellenségnek. Ehhez a görög féllel kell leülnünk, mert nekik Indonézia persona non grata a makedón barátsága miatt.

8. Makedónia
Ez az ország a múltbéli viselkedésének következményeit szenvedi el most. Szövetségeseket nem segítették ONE idők alatt, ésszerűtlen bónuszvágyálmaikkal (10 bónusz 5 országon keresztül) kivívták maguknak a lengyelek haragját, ezért Spolandba nem mehetnek. A szerbek görög barátsága miatt pedig a szerb oldalnak nem lehetnek a tagjai, mi pedig nem kívánunk a görög féllel emiatt viszályt kelteni. Nem kívánunk egy olyan országgal MPP-t kötni, melynek sokszor többet segítettünk, mint amennyit ők viszonoztak volna. Egyedüli partnerüknek Bulgáriát lehetne tekinteni. Tény és való, hogy a magyar-makedón viszony nem nevezhető ellenségesnek (én személy szerint nem is pártolom a fyromozást), de ettől függetlenül nem tudunk megnevezni egyetlen közös célt sem, melyet csak kizárólag velük lehetne megvalósítani.

9. Bulgária
A román kérdés kapcsán gyakran emlegetett ország. A magyar-bolgár kapcsolatok csak addig élnek, amíg Bulgária román elnyomás alatt van, ahogy biztosítottnak látják jövőjüket, eldobnak mint a rongyot a sarokba. Ne feledjük el, hogy milyen élvezettel tankoltak ellenünk, mikor eltöröltek minket 2012-ben (Flausino minden kör bolgár BH-ját elhozta, annyira belelkesült a magyar veréstől). Sokan lengyelpártinak mondják az országot, holott ez nem feltétlen van így, bár tény, hogy volt kapcsolatfelvétel a két ország között 2013 őszén.

10. Románok
Tisztában vagyok vele, hogy a hazai lakosság túlnyomó többsége anno a román háború miatt regisztrált ide. Az egy éve tartó békés/békétlen együttélésnek az előzménye egy éveken át tartó háborúsorozat volt, melyet hol román, hol magyar oldalon indítottak újra fegyverszüneti egyezmények megszegése után. Ennek a játékoshalmaznak egy része most is folytatná azt a végtelen háborút, melyet a másik oldal már régen megunt és szeretne továbblépni. Nekünk az lesz a feladatunk kormányrészről, hogy a meglévő konfliktusforrásokat megszüntessük és elinduljunk egy olyan irányba, ahol Magyarország sorsát nem az határozza meg, hogy mit csinál a szomszédja és az övékét sem, hogy mi hol vagyunk. Ugyanis addig nem lehetünk egy erős szövetség tagja, ha abba csak súrlódást viszünk bele.
A románok azért szükséges feltétel egy ilyen csapatban, mert a szerbek a görögöket csak így tudják behozni, egyéb esetben a szerb-szlovén-magyar trió magára lenne utalva a lengyel-horvát tengellyel szemben. Így ameddig velük valamilyen szintű kiegyezésre nem jutunk, nem lehetünk teljes jogú tagok egy szerb vezetésű szövetségben, ahol görögök és argentínok is vannak. Nem feltétlen MPP-re gondolok itt, hanem egy hallgatólagos megállapodásra, mely biztosítja hogy nem egymás ellen szeretnénk acsarkodni. Nem szeretném mégegyszer átélni, ahogy Mexikóból egy hét alatt vernek vissza Kárpátaljáig.

11. Lengyelek
Nem fogunk viszályt szítani azzal az országgal, mely hathatós közreműködő partnere volt a magyar birodalom kiterjedésének, és viszonyát RL előzményekre is visszavezettük. Éppen ezért a lengyelekkel mindenféleképpen szorgalmazni fogom egy megnemtámadási egyezmény megkötését, mely mindkét oldalt biztosítja, hogy bár egy bipólusú világ másik szegletéhez tartozunk, mégsem tekintjük egymást ellenségnek és ezt a jövőre nézve is szeretnénk biztosítani. Természetesen egy lengyel-szerb háború esetén vállvetve harcolunk majd a szerbek oldalán, de erről korai még beszélni.

12. Egyéb exTWO országok
Amíg az új szövetségi rendszerek ki nem alakulnak, tartani fogjuk a jelenleg meglévő MPP szettünket a volt TWO országokkal (néhány ACT-vel kiegészítve). Jelenleg azért nem éles a két szövetség szétválása, mert mindkét oldal a másik hibájára vár: ki támadja meg előbb a másik felet. Ez azért fontos, mert a támadó félnél fognak kiesni a közös MPP-k. Például egy spanyol-szlovén háború esetén spanyol támadásnál kiesik az összes TWO MPP a lengyelt kivéve. Másrészt azért is kell ez nekünk, hogy ukrán területeinket könnyedén tudjuk tartani direkt csatában.

13. Oroszország
Hintajátékosnak tartott ország, melyet újabban a bolgárok terelnek nekik megfelelő irányokba. Nekünk csak annyi érdekünk fűződik hozzájuk, hogy jelenleg is béreljük Kaukázust, mely olajbónuszt ad nekünk. Ezt a bérleti viszonyt én mindenféleképpen forszíroznám, hogy egy ukrán kérdés ne jelenthessen nekünk problémát sose. Ettől függetlenül semlegességi viszonyra fogunk velük törekedni.

14. Szlovákia és Ausztria
Ezek az országok a TWO szétesésével támogatás nélkül maradnak. Mivel szerb orientálódású szövetség felé mozgunk, ezért joggal merülhet fel a kérdés, hogy a Felvidéket magyar csizmák tapossák-e. Ezzel kapcsolatban felkeressük majd a lengyel felet, hogy a fegyverszüneti egyezmény térjen ki arra, hogy országunk jogot formáljon ezekre a területekre egy RL mítosz miatt. Ha másért nem, a kassai szarvasért meg kellene ezt a lépést tenni az arrogancia teljes mellőzése mellett.
Ausztriát régebben stratégiai felvonulási területnek használtuk, ami most egy esetleg kiéleződő lengyel-szlovén konfliktus esetén akár komoly potenciállal fog bírni.

15. Nagykövetségek
Eme régóta nem működő intézménynek kettős célja van: friss információval ellátni az országot, illetve a magyar szándékok képviseletében hathatósan közreműködni. Potenciális partnereinkkel szeretnénk napi szintű kapcsolatot, mivel aki a jelenlegi szövetség formálást lekési, az az elkövetkező egy évben rosszul fog járni. Egyrészt kormányzati véleménycserére is alkalmas a nagykövet, másodrészt mivel a sajtót böngészi rendszeresen, ezért az adott ország lakosságának hangulatáról is beszámolhat.
Ide elsősorban olyanokat várunk, akik kíváncsiak arra, hogy miként is néz ki egy tárgyalás, hogyan kell kommunikálni egy partnerrel, milyen véleménnyel vannak más országok vezető politikusai rólunk: egyszóval minden lelkes kezdő előtt nyitva lesz a kapu, az angol nyelvtudás beszédszintű ismerete szükségessége mellett (ugyanis előfordulhat, hogy élőszóban kell tárgyalni cset helyett). Konkrétumot majd a Külügyi Közlöny aktuális száma fog tartalmazni.

16. Fordítócsapat
A nagykövetekkel együttműködésben (akár az ő megrendelésükre) külföldi vezető lapok komoly információtartalommal bíró számait ültetnék át magyar nyelvre, hogy azokhoz is eljusson, akik amúgy nem nagyon olvassák idegen országok sajtóját vagy csak egyszerűen nem értenek angolul. Közhelyet nem szeretek pufogtatni, de az információ hatalom, és az információhoz való jogot nem kívánjuk senki elől sem eltagadni.
Ide is bárkit szívesen várunk a megfelelő nyelv tudásának ismeretében. A fordítás munkát igényel, melyet államilag honorálni szeretnénk majd megfelelő pénzbeli juttattással (cikk tartalmától függően akár 1 goldot is érhet egy fordítás).

Ezek a pontok többé-kevésbé összefoglalják a jelenlegi helyzetünket és a hátralévő feladatokat is. Az elnökjelöltek számára pedig egy alapot nyújthat, hogy mi alapján tervezhessenek a következő hónapra. Ugyanis február egyértelműen a diplomácia hónapja lesz, és nem a hadjáratoké meglátásom szerint.