ronikachillout, emlékszel még
arra a gyönyörű napra, amikor először lestelek meg a kerti fabódés retyótokban, miközben kínzott a hasmenés téged, mert annyira konok vagy, hogy csakazértis megetted azt a villanyoszlopról lecsüngő rühes és oszló gólyát, ami nem élte már meg, hogy
… read more »