Join the new world

Voteold az előző hasonló témájú cikkem is!



Az Új Világ 672 napja
Kentucky
Hűvös őszi este - 12 Celius-fok

A tervezőasztalnál

A Fortis egy újabb támadásra készült, amit meg kellett előtte tervezni. Mi sem lenne jobb hely erre, mint a Fortis főhadiszállása, ami... Nem írhatom meg hol van, annyi legyen elég, hogy jól el van dugva.
Erre a helyre kaptunk egy meghívást, én és a főtábornokom McCoy. McCoy nélkül én be sem tehettem volna a lábam ide, de érdekelt a taktikázás, ezért rábeszéltem, hogy vele jöhessek el.

A tárgyaláson jele volt az mi elnökünk és az amerikai és pár főtábornok. Mindkét elnököt kísért vagy tíz ember, erre az egyre nem jöttem rá. Minek kellett egy főhadiszálláson, ami tele van felfegyverzett szövetséges katonákkal tíz testőr? Nem is ez volt a feladatom...

Köszöngetés és egy kis kínos csend után, az amerikai főtábornok bevezetett minket egy kicsi, de mégis tágas érzést keltő szobába. Ott volt egy terepasztal telis-tele ellenséges és szövetséges "katonákkal". Mindez persze egy Amerika térképen. Szóval ez egy régimódi "tologatós" terepasztal volt, ahol egy katona egy századot jelképezett.

Csillogó szemekkel figyeltem McCoy és az amerikai játékát a bábukkal. Gyönyörű látvány volt számomra, ahogy tologatták a katonákat. Kentuckynál volt négy szövetséges és egy orosz katona.
Tehát túlerőben voltunk, mégis egy fura érzés támadt bennem. Sosem úgy alakulnak a dolgok, ahogy el vannak tervezve.

Mint kiderült a kanadaiak fő feladata a blokkolás volt, de emellett néhány századot még beosztottak amerikai századok mellé. Mit ad Isten az én századomat is beosztották, mégpedig Kentucky lerohanásához.

Kentucky

Egy enyhe délutánra érkeztünk meg Indiana és Kentucky állam határához, ahol fel kellett készülni a csatára.
Sosem hittem volna, hogy egyszer amerikai földre lépek, azt meg pláne nem, hogy még mellettük is fogok harcolni (Persze ez elkerülhetetlen a szövetség miatt, de eddig ki-kibújtam alóla). Be kell, hogy valljam bennem is megvan az a sztereotípia a amerikaiakról...

Kellemeset kellett csalódnom bennük, egyáltalán nem olyanok, mint ahogy az előítéletek szólnak, átlag embernek ismertem meg őket.

Mihelyt leküzdöttem az előítéleteimet, nekiálltam koncentrálni a készülődő támadásra. A szívemet nem nagyon dobogtatta meg a gondolat, hogy hatalmas túlerőbe vagyunk az oroszokhoz képest és igazából gyerekjáték lesz győzni. Beszéltem is erről McCoyal a táborban és szerinte ez több lesz egy főlényes győzelemnél. Szerinte az oroszok nem fogják egyszerűen megadni magukat. Nem. Szerinte a céljuk az lesz, hogy a mi seregeinkből minél többet kiiktassanak. És ezt bármi áron képesek véghezvinni, akár ha az életük is múlik rajta. McCoy a Thermopülai csatához hasonlította az egészet.

John Davis tábornok
Kanadai Hatodik Gyalogos hadosztály


To be Continued...
________________________________________ __________________________________

Vote - Ha úgy gondolod, hogy másoknak is tetszhet
Subscribe - Ha akarsz még a tollamból olvasni
Comment - Ha van valami gondolatod a cikkel kapcsolatban

Üdvözlettel,
krisz565