Birodalmi lépegetők

Day 1,544, 06:11 • Published in Hungary Hungary • by Termetes Samu

Nem vagyok diplomata, ezt a többség persze eleve tudja rólam, de azért illik ezt leszögezni mert a téma megkívánja. Az osztrákos-kurucos dologról jutott eszembe egy-két dolog, amit megosztok most kedves-kedvetlen olvasóimmal, és ehhez mindenképpen tisztességes leszögezni nincs diplomatából a szemem.

Arra keresem a választ, hogy miért működünk úgy, hogy bizonyos cselekmények esetén nem tudunk elszakadni a cselekvő személyétől, lényegét tekintve legyen ez egy konkrét személy, vagy egy bizonyos közösség. Persze most ez megint naivnak hangzik, és az olvasó is csettint, hogy na már itten félre csúszott az okoskodás, hiszen én is tudom és magamon is tapasztalom, hogy csak a saját szemüvegünkön keresztül vagyunk képesek látni, ki élesebben - ki homályosabban - ki kikacsintva - ki dörzsölve.

A Kuruc birodalom kikiáltása önmagában szerintem egy szórakoztató dolog. Akik részt vesznek benne, azok most császárosat, birodalmi marsallosat játszanak, felaggatják magukra saját szívüknek-lelküknek szép és tetszetős jelmezüket, és vigadnak. Természetes reakció erre, hogy akinek nem tetszik odaát ez a játék, azok most majd lázadnak, impicselnek, visszavágnak stb.
A magyar kormány nem támogatja a TO-t, tudtommal a kurucok ezt nem is igénylik, magyarán az eset egyszerű lenne: A kormány és a közvélemény osztrák belügynek tekinti a helyzetet, játsszák saját játékaikat. Ha az e-osztrákok nem képesek kivédeni egy magán TO-t, akkor mondhatni "ez van".

Persze az emberben felbugyog a morfondír, hiszen a Kuruc Birodalomnak, illetve a benne szereplőknek van múltja, és az emberben csak motoszkálnak a kérdések, mi ezzel a hosszútávú cél.
És persze mindenkiben van egy kis összeesküvés-generátor, ha másért nem is, csak a könnyedség miatt.

Az NF már jó ideje, szerintem Dexx eltűnése-háttérbe húzódása óta igazából nem csinál semmi olyat, ami anno Nemzeti Fronttá tette. Ezt most nem jó-rossz, pozitív-negatív értelemben mondom, hiszen ami egyik szemnek rossz, az a másiknak követendő. Ez lehet, hogy csak az én konteom, de számomra a Nemzeti Frontot Imperius Maximus, neki is inkább a ZoltanB karaktere és Dexx jelentették, az ő kettősük találta ki, építette fel azt a konfrontatív, elitellenes, folyamatosan provokáló médiajelenlétet, ami miatt jelenlétük politikaivá vált. Ami miatt szépen építkezve betöltötték az e-politikában akkor már jó ideje üres radikális ellenzék szerepét.

A radikális ellenzékiség egy politikai állapot, melyet az adott helyet betöltő szereplők saját politikai performanceaikkal töltenek meg. Alapállapotban ez nem jelent se jobboldalt, se baloldalt, hanem a hatalmon lévőkkel való szembenállást jelent, a fennállónak az elutasítását, sok esetben teljes és korlátlan kritikáját, ami persze akár túl is léphet a játék dimenzióján. Valamilyen szinten ugyanezt jelenítette meg a játék egyes időszakaiban, és persze az egyes pártok esetén is bizonyos időszakaikban a HHH, a Szolidaritás, az MKKP, a CNRP, a Kisgazdapárt, a Kommunista Párt, az NF. Eltérő tartalommal és céllal, de mégis a "valami elutasításának" állapotában.

Jelenleg ez a tér nem működik, nincs tartalommal telítve. Az, hogy néhány önjelölt személy önmagát üldözöttnek látja, az nem jelent radikális politikai állapotot, az maximum önreflexió. A jelenlegi helyzetet tükrözi talán az a politikai abszurd, ami során a legélesebb hangú politikailag is aktív elitellenes közszereplő célja tulajdonképpen megegyezik a sokszor ostorozott politikai elit egyébiránt sokszor hangoztatott, de megvalósítani sose képes céljával, a románokkal való megállapodással.

Ezt a radikális teret utoljára betöltő volt NF most Kuruc Birodalmat épít, azzal a tudattal, hogy valószínű a sikeres impics. A kérdés számomra annyi, hogy ez az erősen betervezettnek tűnő bukást tulajdonképpen mire használja föl a társaság. Maradnak az ausztriai játszótéren megnövelt létszámű TO csoportjukkal, magyarán ez az egész csak egy első, figyelemfelkeltő etap volt, vagy megkapva a kormányzati-közszereplői elutasító válaszokat, amelyek igazából sikeresen igazolják az üldözöttségi önmítoszt, visszahódítják a radikális térfelet. Szerintem a maga módján érdekes kísérlet mindkettő.

TS konteóját olvashatták.