Bónuszok jelentősége az eVilágban

Day 2,083, 11:18 • Published in Hungary Hungary • by Mandalaa



A gazdaság mozgatórugójaként számon tartott bónuszok hatásait szeretném elemezni a mai viszonyok között. Az elemzés előtt a bónuszokról következne egy összefoglaló az új játékosok számára.


A BÓNUSZOK
Az országok régiókból épülnek fel. A régiók gazdasági értelemben felruházott tulajdonságai a bónuszok.



A bónuszokon keresztül kapcsolódik össze szorosan a hadügy és a gazdaság. A katonai tervezés feladata a régiók szisztematikus elfoglalásának vagy megvédésének kieszelése. Ha itt jól alakulnak a dolgok, akkor több régióval, többféle bónusz kerül az ország fennhatósága alá, ugyanis egyik ország sem kapta meg eredeti területein az összes bónuszt.

A gazdaság mára leegyszerűsödött kétféle iparágra. Eszerint megkülönböztetünk étel és fegyver ipart, amelyhez 5-5 bónusz kapcsolódik:




A étel-fegyver ipar 2/3-1/3 arányban került felosztásra.
Láthatjuk, hogy 3 olyan étel bónusz (Fish, Fruits, Catle) is van, amiből több áll rendelkezésre, mint amennyi ország van, tehát a 60%-os ételbónusz elvben mindenkinek jutna egy nagy nemzetközi konszenzuson alapuló felosztás révén.
A fegyver bónuszokért viszont keményen meg kell küzdeni.


Bónuszhatások


Az étel és a fegyver sorok a legfontosabbak. Az értékek az egy munkával előállítható termékmennyisséget mutatják bónuszonként 20%-os eltéréssel. Ez a legfontosabb hatás.



AZ ELEMZÉS

Többféle aspektusban érvényesülhetnek a bónuszok egy ország életében:
❶ Alkalmazott által előállított termékekben, alkalmazott által termelt nyersanyagokban
❷ Menedzseri munka nyersanyagtermelésben, termék előállításban
❸ Századcégek
A különbség a munkabér. A menedzsernek nincs bérköltsége, és a századokban is minimális.

A továbbiakban nézzük meg mennyibe kerül a különböző termékek egységnyi árai alkalmazottal:


Azt láthatjuk, hogy a különböző bónuszoknál az azonos minőségi osztályokban egyformán alakul a nyersanyag költsége (CC). Ennek az az oka, hogy amennyivel növekedik a nyersanyagigény bónuszonként, ugyanolyan arányban nő az előállítható termék mennyiség is.


Az élőmunka költsége pedig a következőképpen alakul:


Az előzőhöz képest inverz a helyzet, vagyis azonos minőségi osztályon belül a bónusztól függően változik a munka költsége (CC), mert ugyanannyi munkabérnél az előállítható termékek mennyisége változik.


Nettó áron a termékek költsége :


A hazai adatok alapján készült a táblázat:
► Étel nyersanyag ár: 0,02
► Fegyver nyersanyag ár: 0,04
► Bér: 18 huf

Mi esetünkben most a 100% bónusz oszlopa az érdekes, hiszen teljes a bónusztárunk. De ha megnézitek visszafele a többi oszlopot is, akkor megfigyelhető az, hogy nem egetverően nagyok a különbségek.


Íme a 0-20%-os USA táblázata


A q7 fegyver előállítási költsége nálunk 8,9 cc, míg náluk 9,38 cc. A különbség mindössze 0,48 cc.



Ha nettó áron tovább számolunk napi 200 ütést alapul véve, akkor mindössze 9,5 cc a különbsége a bónuszoknak. Ez nagyon kevés!

A csekély eltérés oka a bérek különbségében keresendő, náluk ugyanis 16 cc volt a méréskor. Általános jelenség, hogy az alacsonyabb bónuszokkal rendelkező országokban a bérek is alacsonyabbak. Ennek az az oka, hogy az aktív országok piacai közvetlen hatással vannak egymásra. A nyersanyagárakat leszorítják a full bónuszos országok, ezért a legtöbb aktív piacon azonos módon alakulnak a nyersanyag árak. Ez azt eredményezi, hogy a gyengébb országok land cégeiben nem éri meg alkalmazottal termelni, míg teljes bónuszon igen. Azonos nyersanyag árak következtében a feldolgozó cégek működési körülményei nagyjából azonosak a különböző országokban.
A termékkibocsátás különbsége csak akkor okoz gondot a piacgazdaságban, ha nincs elég cég az országban, azonban az űrt a külföldi szereplők betöltenék, tehát ez sem gond végeredményben.

Eddig a normál piac szemszögéből néztük meg a témát, viszont ott van a menedzseri munka is, és a századcégek speciális működése is. Mindkettőre igaz, hogy az élőmunka költsége nincs, vagy elenyésző. Emiatt jóval a piaci ár alatt termelnek és kedvező esetben elsősorban saját használatra, másodsorban a felesleget a piacra kitéve. Nekik az előállítás mennyisége nagyon is számít, mert több extraprofitot eredményezhet számukra.


Összefoglalva, a kizárólag piacról vásárló játékosnak szinte mindegy mennyi a bónuszok száma. Ezzel szemben a menedzsereknek, valamint a századoknak nagyon is számít a felhasználható, végül a piacra kihelyezhető, esetleg nehezebb időkre raktározható mennyiség.

Szerintem ez most egy nehezebb téma volt, meglehet sok hasznos meglátásotok is adódik a cikk kapcsán, ne tartsátok magatokban. Én most így látom ezeket a dolgokat. 🙂

Tisztelettel:
Mandalaa
Mandala Ferdis