45. cikk: Kinek hasznos a pörgetés?

Day 1,513, 21:31 Published in Hungary Hungary by Schelling
Mikrobi két nappal ezelőtt megjelentetett egy cikket a pörgetőkről. Tegnap Kun Béla egy válaszcikket tett közzé. Az első arról szólt, hogy aki tartós munkát szeretne, az ne álljon be pörgetőkhöz - a stabil munkahelynek viszont meglehet az az ára, amint Mikrobi rámutat, hogy kevesebb bérrel jár. (Szbszig pedig kommentben teszi hozzá, az állandó hely különösen a "zsoldosok" számára lehet igény.) Kun azt állítja, a tartós munka szükségképpen alacsonyabb bérrel jár. És szerinte a tartósságnál fontosabb a munkás számára a magasabb bér. Így arra a következtetésre jut, hogy érdemesebb a pörgetőknél dolgozni. Látszólag mindkét fél a munkások védelmében beszél. Mégis, Kun kifejezetten üdvözli a pörgetés jelenségét, míg Mikrobi inkább kritikus állást foglal. Avagy Kun Béla a munkásosztály és a pörgetők közötti érdekazonosságról beszél, míg Mikrobi az érdekkülönbségre hívja fel a figyelmet. Melyik álláspont áll közelebb a valósághoz? Kinek hasznos a pörgetés?

I. a munkás szempontja

Az első kérdés, amit kimondva-kimondatlanul feltesznek, hogy zavarjon-e mindennapos elbocsátás. Add meg rá a választ magad. Van akit zavar, rosszul esik neki. Úgy éli meg, mint egy RL elbocsátást. Van ilyen. Ha ezt el akarod kerülni, válassz egy olyan helyet, ahol nem pörgetnek. Lehet, tényleg kevesebbet fogsz keresni - hisz a pörgető nagyobb profitot tud realizálni -, viszont biztosnak tudhatod a helyed.
Ha nem bánt a mindennapi elbocsátás, akkor válassz egy pörgetőt. Arról ismerheted meg őket, hogy a nevük egy ~ [tilde] jellel kezdődik.
Az első kérdést tehát nem lehet objektívan eldönteni.

A második a bér kérdése. A munkás számára ha csak erről van szó (és előbbi bekezdés alapján azt mondhatjuk: nem feltétlenül csak ez számít), akkor irreleváns, pörgetőt vagy nem pörgetőt választ. Melyik fizet többet? Nem mondhatjuk meg egyértelműen. Az állásajánlatok listájában valóban a legelső helyen állók 90%-a pörgető. Viszont ez nem jelenti, hogy egy nem pörgető mindig, minden körülmények között alacsonyabb bért adna naponként. Vannak olyan tulajdonosok, akik az állandó munkás reményében naponta változtatják a béreket - akár többször is(!) -, csak hogy versenyképesek maradhassanak a pörgetőkkel. Tapasztaltabb játékosok tudnak mondani, ajánlani több ilyen tulajdonost is.
Tehát a döntés pörgető és nem pörgető között lehet egyenértékű is: a tartós munka és a magas bér szembeállítása nem jellemzi jól az ellentétet.

II. a kisvállalkozó szempontja

A nem pörgető vállalkozók versenyeznek a pörgetőkkel a munkásokért. Mert viszonylag kevés a munkás. A jelen helyzet az, hogy akár már Q3-as feldolgozócégben is megéri foglalkoztatni. (Ezt sokan nem tudják.) A bérverseny miatt a kisvállalkozók kisebb profitrátát állíthatnak be, mint a Q6-os pörgetők. (A pörgetők tipikusan Q6 cégtulajdonosok.) Többségük nem is annyira a profit, mint inkább a megtermelt áru miatt alkalmaz munkásokat.
"Így sokaknak nincs kedve a munkaerőpiacra menni." - írja Mikrobi. Amit a munkásokra vonatkoztat, noha a kistulajdonosokra ugyanúgy érvényes. Sok cégtulajdonos nem alkalmaz munkásokat - leginkább éppen azért, mert a pörgetőkkel való állandó versenyt nem bírják. Ennek következményeként a pörgetés csökkenti az aktuális munkáltatók számát, és nagy valószínűséggel a munkavállalókét is. (Meglehet, egy-egy pörgető több konkurens vállalkozót riaszt el az állásajánlat kitételétől, mint ahány helyett ténylegesen tud foglalkoztatni.)
A (nem pörgető) kisvállalkozók tehát kevesen vannak, és a közvélekedéssel ellentétben többségüket nem a profitmaximálás mozgatja. (Hiszen ha így volna, akkor maguk is pörgetnének.)

III. az ország szempontja

A napi aktív munkások számából nem következtethetünk egy gazdaság teljesítőképességére. Az előállított termékmennyiség fontosabb lehet az ország szempontjából. (Nagyobb katonai potenciált jelent az országnak.) Kun azt mondja, a kisvállalkozás "etársadalmilag is csökkentheti a jólétünket, hiszen ha nem Q6 cégben dolgozol bérért, az azt jelenti, hogy alacsonyabb termelékenységű cégben dolgozol". Csakhogy ez a beállítás hamis. Nem arról van szó ugyanis, hogy 1 darab Q3 vállalkozás áll szemben 1 darab Q6 vállalkozással, hanem sok Q3 áll szemben kevés pörgető Q6-tal. Amint DoA utal rá kommentjében, makroszinten érdemes szemlélni a gazdaságot, és bizony innen nézve összetettebb a kép. Pontos számítást igényelne, hogy vajon most, vagy több kisvállalkozó mellett volna az össztermelés nagyobb.
Vagyis egyelőre nem mondható meg, az ország szempontjából hasznos-e a pörgetés.

IV. a pörgetők szempontja

A pörgetők és a pörgetés hívei rendszerint azzal érvelnek, hogy hála nekik a bérek tartósan magasan állnak. Ami igaz is: pár forinttal magasabbat ajánlanak a nem pörgetőkkel szemben. Így egy-egy munkáson bár kevesebbet keresnek, mint egy kevesebbet ajánló, azonos szintű (!), nem pörgető cég, viszont az összbevételük magasabb.
Pörgetés azért van, mert lehetséges: a munkáltató egy nap után elbocsáthatja a munkást, és újat vehet fel a helyére. Egy munkás egy nap csak egy helyen dolgozhat - egy cég viszont egy nap alatt korlátlan számú munkást dolgoztathat.
Annak érdemes pörgetni, aki a profitra hajt, magas szintű, Q5-Q6 cége van, és nem okoz neki lelkiismeretfurdalást a munkásai sűrű elbocsátása.

Összegzés és további kérdések


A kérdés szerintem nem az, hogy a tartós munkhely vagy a magasabb bér között volna választása a munkásnak. Az alternáció nem releváns, hiszen a kisvállalkozó is adhat a pörgetővel egyenértékű bért. Nem is az a kérdés, hogy hasznos-e a pörgetés, hiszen világos, hogy az - ha másnak nem is feltétlenül, de a pörgetőknek mindenképpen. A kérdést abban látom, milyen egyéb hatásai vannak a pörgetésnek.

Ami mindenképpen látszik, hogy a pörgetők monopolizálják a munkaerőpiacot. Sértik a nem pörgető kisvállalkozások érdekeit azzal, hogy munkásokat vesznek el előlük. Illetve a különben piacképes kisvállalkozókat elijesztik. A munkaerőpiac szűkítése ugyanakkor a bérek felhajtásával jár együtt.

Hogy ez milyen hatással van az ország össztermelésére, az kérdéses.

Az árakra való hatását Mikrobi már megállapította: "a pörgetés – tetszik, nem tetszik – letörte az árakat". Ami által az azonos szintű nem pörgető cég hátrányt szenved el a pörgetővel szemben. A fogyasztó viszont nyer vele.

Az adóbevételekre (jövedelem- és forgalmi adó) való hatása az össztermeléshez hasonlóan nem tudható egy átfogó felmérés és modellezés nélkül.

Azt gondolom, a pörgetés a haszna ellenére jókora veszélyeket tartogat. Jelesül azt, hogy termelni egyre inkább csak a pörgető Q6 cégeknek éri meg. Félő, hogy a jelenség elterjedésével a nem pörgető, illetve a kisebb vállalatok kiszorulhatnak a munkaerőpiacról, akár a Q5-ösök is - hiszen amazok szabják meg a versenybéreket. A nyersicégekben, illetve a Q1 és Q2 cégekben ma sem éri meg munkásokat foglalkoztatni, és volt időszak, amikor - részben a pörgetők miatt -, a Q3 és Q4 feldolgozócégekben sem érte meg. Ez pedig a tulajdonosi társadalom szerkezetére sem lesz kedvező hatással: a csúcson lévő, maroknyi kiváltságosoknak kedvez, szemben a kisvállalkozók százaival. - Ugyanakkor a tőkés jellegű termelésben rejlő logika éppen erre a tendenciára hajt. Vagyis ha a jelenvaló részét képezi a pörgetés is - márpedig így van -, akkor célszerű megbékélni vele.

Azzal a feltétellel következik be ez persze, ha a gazdasági modul szabályai nem változnak. Zárásul Defender of Ascaloné a szó. "Támogatom a kisebb cégekben foglalkoztatást [...]" - ezért mintegy javasolja a fejlesztőknek, hogy "emeljék meg a limitet, akkor a cégezőknek jobban kell majd figyelniük a munkásaik bérére." A bérversenyre utalva megállapítja, hogy ha a limitet megemelik, akkor "viszont nem lesz öldöklő harc, ami most megy - mert ez néha kabaré."




Köszönöm, hogy végigolvastad ezt a cikket! Ha valami tévedés szerepelne benne, kérlek, javíts ki.

Köszönettel:
Schelling