Hogyan működik az Erepublik gazdasága: bónuszoktól a cégezésig

Day 1,810, 13:08 • Published in Hungary Hungary • by Mandalaa



Az újak számára készült sillabusz segítségével reményeink szerint egy átfogóbb képet tudunk nyújtani az Erepublik gazdaság működéséről. Mielőtt céget szeretnénk alapítani mindenképpen az alapoknál kell kezdenünk. Ha megértjük a gazdaság működési elvét, a fejlesztők ki nem mondott céljait, akkor úgy gondoljuk, hogy közelebb kerülhetünk a jó döntések meghozatalához.


Ökonomikus utazásunk a világgazdaságot alapjaiban mozgató bónuszoknál kezdődik.



Az országok régiókból épülnek fel. A régiók gazdasági értelemben felruházott tulajdonságai a bónuszok.



A bónuszokon keresztül kapcsolódik össze szorosan a hadügy és a gazdaság. A katonai tervezés feladata a régiók szisztematikus elfoglalásának vagy megvédésének kieszelése. Ha itt jól alakulnak a dolgok, akkor több régióval, többféle bónusz kerül az ország fennhatósága alá, ugyanis egyik ország sem kapta meg eredeti területein az összes bónuszt.

A gazdaság mára leegyszerűsödött kétféle iparágra. Eszerint megkülönböztetünk étel és fegyver ipart, amelyhez 5-5 bónusz kapcsolódik:




A étel-fegyver ipar 2/3-1/3 arányban került felosztásra.
Láthatjuk, hogy 3 olyan étel bónusz (Fish, Fruits, Catle) is van, amiből több áll rendelkezésre, mint amennyi ország van, tehát a 60%-os ételbónusz elvben mindenkinek jutna egy nagy nemzetközi konszenzuson alapuló felosztás révén. A fegyver bónuszokért viszont keményen meg kell küzdeni.
Ebből leszűrhetjük azt az admini imaginációt, miszerint a cél mindenképpen az lehetett, hogy a kajából legyen mindenkinek elegendő, azaz a napi 2400 energiát viszonylag könnyedén lehessen biztosítani mindenhol. De legalábbis a kajánál közel sem támasztottak akkora versenyhelyzetet, mint amekkorát a fegyver bónuszok esetében teremtettek. Ez látszik abból is, hogy 100%-os fegyverbónusszal rendelkező országoknál csaknem kétszer annyi 100%-os kajabónuszt birtokló ország van. Mi ugye a 60% fegyverbónusznak is nagyon örülhetünk a Közép európai régió adottságait illetően.


A képre kattinthatsz a nagyobb méretért

A képre kattinthatsz a nagyobb méretért

A gazdaság nyersanyag előállító és nyersanyag feldolgozó egységekre divergál. Mára q1-q5 minőségű cégek alapíthatóak mindkét területen, illetve további q6-q7 minőségű cégek találhatóak a feldolgozó iparban.
A bónuszok és a cégek közötti összefüggés országok szintjén érhető tetten, lásd a fenti táblázatokban.
Például most 100% kajabónuszunk van, tehát a jobb és bal oldali táblázatokban az utolsó oszlopot kell néznünk. E szerint 200 egység ételt gyártunk q1-q7 szintek mindegyikében, Grain (q1) 70 búzát, míg Deer (q5) 500 búzát termelünk. A 200 db ételhez q1 gyárban 200 búza (1 db étel = 1 db búza) kell, míg a q7 gyárban 4000 búza kell (1 db étel = 20 búza).

Látjuk az árakat is, amelyek önmagukért beszélnek. Drágaság van, épp ezért az első szabály:



44%-os gold árengedmény jár a fejlesztésekre, kb. kéthavonta biztosan előfordul egy-egy ilyen akció.
A nyersanyag előállító cégekre ez nem vonatkozik.


Néhány elengedhetetlenül fontos dolog:
Ételből nem fontos a legmagasabb minőségre törekedni, ugyanis a napi energia biztosításához teljesen mindegy, hogy q2, vagy q4 kaját fogyasztunk. Amire viszont a hangsúlyt kell helyezni az a fegyver, mert a katonai fejlődésünk (rangunk), az ütésünk ereje közvetlenül függ a fegyver minőségétől is, amit használunk.



A fenti ábra azt mutatja, hogy hány ütést bír ki a fegyver a teljes elhasználódásig, és hány százalékkal növeli tűzerőt a pusztakezes ütéshez mérten. Az ütés 10%-a ragpontot ér, tehát a katonai fejlődéshez a minél nagyobb ütés az előnyös.

Hogyan számoljuk ki melyik fegyver éri meg jobban:



Érdemes figyelni, ugyanis előfordulhat olyan is, hogy a magasabb minőségű fegyver olcsóbban jön ki 1 ütésre nézve, mint a kisebb minőségű.


A nyersanyag előállító cégeknél a profit:



Ezzel már is el lehet bíbelődni, hogy vajon melyik land cégbe érdemes fektetni MOST, a cég árához viszonyítva. A „mosttal” mindig az a baj, hogy nem tudhatjuk, mikor történik olyan játékbeli fejlesztés, amely felülírja a kalkulációnkat.


Az előállító cégeknél már érdekesebb a helyzet, bár a tapasztalat az, hogy q6 alatt nem éri meg foglalkoztatni senkit, de azért az előállítási költség így néz ki:


Q7 kivétel (Q x 10): q7=200





Menedzseri munkánál értelemszerűen csak a nyersanyag árával kell számolni, ha máshonnan vásároltunk.

Ezekkel az egyszerű képletekkel kiszámolt önköltségi árakat lehet a piaci árakkal folyamatosan összevetni, és agyalni mit tegyetek, miben láttok fantáziát.


Remélem tudjátok majd ezeket hasznosítani...


Tisztelettel:
Mandalaa
Mandala Ferdis