Elveszett Paradicsom – eSvájc az EDEN-ben (HU-eng)

Day 721, 14:09 • Published in Hungary Hungary • by Tomi_ur
721. nap (2009. november 10.) 14:07 erep idő szerint

Tisztelt emagyarok, tisztelt esvájciak!

2009. november 9-én eSvájc csatlakozott az EDEN-hez. A magam részéről politikailag ezt elhibázott lépésnek tartom, de tiszteletben tartom, mint egy szuverén ország döntését. Hogy morális szempontból mit gondolok erről, azt leginkább az „árulás” szóval tudnám körülírni. Ez a cikk azonban nem erről szól. Ebben a cikkben ugyanis az esvájci elnök, Eleriel írására szeretnék reflektálni, amely az EDEN-csatlakozás okait sorolja fel. Az eMagyarország és eSvájc közötti tárgyalásokat eMagyarország részéről külügyi államtitkárként én vezettem. Ennél fogva eMagyarország oldaláról talán én ismerem a legjobban azokat a körülményeket, amelyekre hivatkozva eSvájc belépett az EDEN-be.

1. Általánosságban véve, a legnagyobb gond Eleriel cikkével, hogy tényeket elhallgat, vagy valós tényeket hamis színben tüntet fel.

2. Kezdjük az elején. Eleriel cikkének első hamis eleme magának a tárgyalások koncepciójának a bemutatása. EMagyarország nem pénz kért az esvájci régiók felszabadításáért cserébe. eMagyarország azt kérte, hogy eSvájc vásároljon meg esvájci régiókban található cégeket, amelyeket eMagyarország hosszabb távon nem kívánt működtetni. A kettő nem ugyanaz. A cég maga termelőeszköz, amellyel profitot lehet termelni. Így tehát eSvájc a pénzéért nem csak területeket, hanem egyúttal gazdasági infrastruktúrát is kapott.

3. Ami Deutschschweizot illeti, eSvájc valóban 500 gold értékben vásárolt eMagyarországtól cégeket. A megvásárolt cégek: egy Q4-es foodcég, 4 licenssszel, 180 goldért, egy Q4-es weaponcég, 3 licensszel, 200 goldért, és egy Q3-as foodcég, 4 licensszel, 120 goldért. Összesen 500 gold. Amint látható, eSvájc értékes cégeket vett meg, viszonylag kedvező áron. Egy Q4-es foodcég alapítása 4 licensszel 270 goldba, egy Q4-es weaponcég alapítása 3 licensszel 250 goldba, egy Q3-as foodcég alapítása 4 licensszel 170 goldba kerül. Az eladott cégek alapítási összértéke tehát 690 gold. ESvájc tehát 500 goldért vett 690 gold értékű cégeket, és cserébe megkapta Deutschschweiz régiót. Az RW költségét az esvájciak fizették. Amiért Eleriel drágának találhatja Deutschschweiz árát, az az a körülmény, hogy tévedésből először nem azt a céget vette meg, amiben megegyeztünk, így ez plusz 120 gold költséget jelentett az eSvájci Közösségnek.

4. Eleriel cikkéből idézek: „az eMagyarországgal folytatott tárgyalások során az emagyar főtárgyaló [jómagam] azt mondta, hogy a maximális ár a régióinkért 300 gold lesz. Amikor rámutattam, hogy csak medium régióink vannak, és hogy az USA, a javasolt, de el nem fogadott békeszerződés alapján mindössze 200 goldot kellett volna fizetnie, azt a választ kaptam, hogy az USA nagyobb fenyegetés eSvájcnál, így nem igen van választásom”. Először is. A 2009. szeptember 18-ai tárgyaláson arról volt szó, hogy az összes esvájci régió (4 régió) felszabadításának ellenértéke 1415 gold. Ezért eSvájc 8 céget vásárolhatott volna meg. Mivel 500 gold értékben vettek cégeket Deutschschweizért, a maradék 915 goldot 3 részre osztva mintegy 300 gold értékű céget kaptunk régiónként. Amikor előadtam ezt a verziót Elerielnek, a válasza az volt: „jól hangzik”.

5. Ami az esvájci és az eamerikai régiók árának különbözőségét (300 gold – 200 gold) illeti, a 2009. október 11-én tartott megbeszélésen arra hívtam fel Eleriel figyelmét, hogy az eUSA egy másik eset. Az eUSA tekintetében a régió árába egy, az eUSA és eMagyarország közötti megnemtámadási szerződés (NAP) is beleszámított, és egy NAP az eUSA-val nem egyenlő értékű egy eSvájccal kötött NAP-pal. Eleriel válasza: „Igaz.” Eleriel erre való hivatkozása ezért alaptalan. ESvájc és az eUSA nem egy súlycsoport, ezt gondolom, nem kell senkinek sem magyarázni.

6. Eleriel azt állítja, hogy eSvájc „egyáltalán nem kapott segítséget eMagyarországtól a kongresszusi választásokon”. Ez nem igaz. Küldtünk eSvájcba is szavazókat, hogy megakadályozzunk egy ellenséges TO-t. Az igaz, hogy az ebelgiumi EDEN PTO elhárítása nagyobb figyelmet kapott.

7. Eleriel azt állítja, hogy „amikor visszakérjük Romandiet, rengeteget mondják [az emagyarok], hogy várjunk, bizonyos homályos okok folytán”. Nem igaz. ESvájc és eMagyarország kormánya közösen egyezett meg abban, hogy a kongresszusi választások előtt csak egy régiót szabadítunk fel, hogy minimalizáljuk a PTO veszélyét. 2 régió ugyanis 20 képviselői helyet, míg 1 régió csak 10 képviselői helyet jelent, ez utóbbit könnyebb volt biztosítani.

8. Eleriel szerint ezzel szemben, amikor [az emagyarok] „látták a nagy vereségeket Észak-Amerikában, hirtelen szükségét érezték, hogy megszabaduljanak haszontalan régióktól, amelyeket az EDEN damage-elvonásra használhat. Mit csinálnak? Közlik velem, hogy van 1 órám arra, hogy összeszedjek 390 goldot, fizessem ki a RW-t Romandie-ban, vagy lelépnek. Figyeljétek meg, az ár hirtelen felmegy 300-ról 390-re. Mindegy, kifizettük, mivel nem volt más választásunk, és visszakaptuk Romandie-t”. Az igaz, hogy Romandie visszaadásában az észak-amerikai vereségek is közrejátszottak, de nem kizárólagosan. Már a 2009. október 21-ei megbeszélésen szóba került az, hogy a további régió(k), így Romandie visszaadására 2009. október 26. és október 31. között valószínűleg sor kerül. A helyzet tehát Elerielt nem érte váratlanul. Másrészt ugyanekkor azt is Eleriel tudomására hoztam, hogy a megvásárolandó cégek ellenértékéből pontosan 300 goldot nem tudunk kimatekozni. Az az állítás is hamis tehát, hogy „az ár hirtelen felmegy 300-ról 390-re”. Nem igaz, hogy eSvájcnak nem volt más választása. Dönthetett volna úgy is, hogy nem veszi meg a cégeket.

9. 2009. október 27-én, kedden, Svizzera italiana régiót valóban 50 gold értékű cég megvásárlásáért kapták vissza az esvájciak, az RW-t egy emagyar, Varga Balazs fizette.

10. Való igaz, hogy eSvájc és eMagyarország NAP megkötéséről tárgyalt. Az is igaz, hogy a NAP egyik tervezetében benne voltak az alábbi pontok:
- eSvájc nem köt MPP-t (alliance-t) eHorvátországgal, eRomániával és az eUSA-val.
- eSvájc nem intéz közvetlen támadást azon országok ellen, amelyekkel eMagyarországnak MPP-je (alliance-e) van.
- A felek kijelentik, hogy Graubunden, eSvájc eredeti régiója eMagyarország régiója.
- Valóban 180 napra kötöttük volna a NAP-ot.

Eleriel azonban néhány részletet kifelejtett a cikkéből. Nem említette azt, hogy az eredeti javaslat az összes EDEN-országgal való MPP-kötést kizárta volna, és hogy azért került bele a javaslat újabb verziójába az, hogy csak eHorvátország, eRománia és az eUSA, mert elfogadtuk Eleriel érveit, és ő volt az, aki javasolta a fent említett, kizárandó országokat. Megjegyzem, hogy ebben az időben eSvájc még nem kapta meg a Q5 kórházat Romandie-ba, ez 2009. október 30-án történt. Október 30-a, a Q5 kórház eUSA-tól való megszerzése után azonban Eleriel, megváltoztatva addigi véleményét, már az eUSA-val való MPP-kötés kizárását is elvetette. Eleriel nem említette azt, hogy a Graubundennel kapcsolatos, hivatkozott rendelkezést az újabb szerződés-tervezetből kivettük. Nem említette, hogy a 180 napra szóló NAP-ot ő maga javasolta. Nem említette azt, hogy a szerződéstervezetből a hivatkozott MPP-kötés tilalmát is kivettük, csak annyi maradt volna, hogy eSvájc nem intéz támadást azon országok ellen, amelyekkel eMagyarországnak MPP-je (alliance-e) van. Ezek alapján merő hazugság az a kijelentés, hogy „csak néhány szemelvény, mennyire megértők voltak [az emagyarok]”. A tárgyalások során olyan messzire mentünk el, amennyire csak lehetett. EMagyarország és szövetségeinek érdekeit azonban egy minimális szinten garantálni akartuk. Ennyit kértük mindösszesen. Semlegességet, amelyet Eleriel kezdettől fogva ígért. Nem igaz, hogy nem biztosítottuk volna a lehetőséget, hogy eSvájc tetszése szerint MPP-ket kössön. Vagyis nem lett volna egy előnytelen NAP eSvájc számára, nem volt „gyalázatos”.

11. Az emagyar kongresszusban 2009. november 2-án valóban volt egy ülés a NAP-ról, végleges szavazás azonban nem volt, illetve valóban felmerültek módosítási javaslatok, illetve kérdések. A NAP szövegének végső verzióján dolgoztunk, amit ugyancsak megbeszéltünk volna eSvájc kormányával, miként az összes előző változat is. Sajnos időközben eSvájc eladta magát az eUSA-nak, eladta barátságát, szavahihetőségét és hűségét. ESvájc, pontosabban mondva Eleriel 2009. november 3-án hajnali 4 óra körül minden előzetes figyelmeztetés nélkül megtámadta Graubunden régiót, poénból, gyakorlatilag hátba támadva eMagyarországot, azzal a magyarázattal, hogy unatkozott hajnalban, és egy kis izgalmat akart vinni az esvájciak életébe, training wart indítva. Valójában azonban biztosítani akarta azt, hogy az általa egyidejűleg javasolt eUSA-MPP-t „ne reagálhassuk túl” egy esetleges támadással. Nem hinném, hogy eSvájcot megtámadtuk volna abban az esetben, ha az eUSA-val MPP-t köt. Ezt persze most könnyen mondom. Mivel azonban az eSvájc és eMagyarország közötti NAP tervezete ezt nem zárta ki, a NAP megkötése után eSvájc nem lett volna korlátozva MPP-k megkötésében.

12. Ezt követően 2009. november 5-én a nyitva álló esvájci-emagyar direkt háborúban eMagyarország támadta meg Deutschschweiz régiót „poénból”, ahonnan 6 óra elteltével visszavonult, tekintettel arra, hogy eSvájc – a korábban megbeszéltek szerint – békét javasolt, és megfelelő arányban megszavazta azt. Ezután eMagyarország visszavonult Deutschschweizból. Ezt követően eMagyarország, megtartva szavát, nem támadta meg újból eSvájcot. Az emagyar kongresszus a rákövetkező napon megszavazta az esvájci békejavaslatot a direkt háború lezárására.

Ennyi a történet.

ESvájc EDEN-tagságának a hatásai egyelőre beláthatatlanok. Nem kizárt azonban, hogy drága árat kell eSvájcnak fizetnie a mostani döntésekért, elsősorban nem is Elerielnek, hanem magának az esvájci népnek. De ez már az ő dolguk.

Üdvözlettel,

Tomi_ur
ex-külügyi államtitkár

English version

Minden, e cikkben található állítás logokkal igazolható. Ha commentet írtok, ennek fényében tegyétek, legyetek szívesek.