Join the new world

Ez sem tortenet. Csak magamat ismetlem. Es kep sincs benne. Kulonosen nem nokrol.

Nehany evtizeddel ezelott a mainal is sokkal naivabb voltam. Nehany kerdesben talan idealista is. Az a harom szin megfelelo sorrendben es aranyokban egymas alatt jelentett szamomra valamit. No, nem konkretan egy vaszon, ami erre a harom szinte volt festve, neeem. Egy zaszlot barmikor betamasztottam egy pokhalos sarokba. Sokkal inkabb az, amit jelent. Es a himnuszra - amig az nem elcsepelt valami volt naponta ketszer lejatszva - meg evekkel kesobb is vigyazzba alltam otthon, akkor is, ha senki mas nem volt ott. Persze szerencsere nem volt minden helyisegben TV.

Jopar evvel kesobb hallottam, hogy letezik egy nep, aki magyarabb nalunk, magyaroknal. Akik feltehetoleg elobb itt voltak, akik husegesebben oriztek ezt a nyelvet, ezt a kulturat, es orzik a mai napig. Pedig nekik nem konnyu. Es tul sokan vannak, akik probaljak ezt lerombolni. Aztan hallottam roluk torteneteket. A csaladbol jonehanyan jartak arra, a csaladfa egyik aganak emlekere. Hallottam falvakrol, ahol a vendeget kedvesen fogadjak, ahol meg nem multikultura van, ahol olyan szepen beszelik ezt a nyelvet, mint keves mas helyen, meg ha az izesitese kicsit sok lehet is masoknak.

Nem ragozom tovabb. Azota termeszetesen csak gyultek a tapasztalatok, kozvetlenek es kozvetettek. Aztan ratalaltam erre a jatekra. Furcsa volt.

Egy jatek, ahova belepek, es orulnek nekem. Segitenek, figyelnek ram. Egy jatek, ahol osszefogunk, lelkesedunk, harcolunk valamiert....Ugyan teljesen remenytelen helyzetben, de megsem feladva.
Egy jatek, ahol a jatekosok avatarjain megjelenik az a harom szin, vagy akar a nap es a hold. Itt harcoltunk egyutt, egy celert, egy taborban, mikozben beszelgettunk, segitettunk egymasnak, egyutt erosodtunk, mig vegul attortuk a gatat, es megindult az aradat.



Ez valoszinuleg meg sem tortent, vagy ha megis, akkor igaz sem volt. De ha az volt, akkor sem szamit.
Ami szamit, az az, hogy gyuloljuk egymast.
Az, hogy csaljunk, akar egymas karara is. Sokszor persze legalis eszkozokkel.
Ami szamit, az a medal. Persze a masik oldalon csakis akkor utve, amikor az a minicsata mar eldolt. Igy leutheto az ellenfel a medalrol, a csata menthetetlen, tehat baj nem tortent, kart nem okoztunk, sot, 5 aranyat elvettunk az ellenfeltol.
Nem szamit, hogy mindezt akkora sebzessel, amit en hetekig utok a jo oldalon, azon gorcsolve, hogy 53% folott mar ne ussek a csataba, figyelve prioritasokra, kivalasztva a rosszul allo mentheto csatakat. Talan a zsoldert csinalom. Ekkora sebzessel valoszinuleg abbol fogok meggazdagodni.

De ez nem fontos. A fontos az, hogy nemzeti szinek es napos-holdas cimerek mogott masok jobban tudjak, mit kell, es mit nem. Ok tenyezok, en nem. Ok jatszani akarnak, hiszen ez egy jatek, en meg valami torz ertekrend es eszmerendszer halojaban vergodok nyalat frocskolve.
Es ebben a jatekban az egyeni celok a fontosak, az a fontos, hogy ha valaki hibazik, mutogathass ra, az a fontos, hogy gyulold azt, aki ket eve csunyan nezett rad, es veletlenul se mukodj vele egyutt.

Es nem veletlenul fontosak ezek a dolgok. Ha ok elmennek, semmik leszunk. Eltunnek a porgetett gyarak, a fake munkasok, a nagy sebzesek a BH-csatak idejen, es itt lesz egy maroknyi idiota idealista arra is keptelenul, hogy egy ertektelen szomszedok nelkuli tartomanyt megtartson.

Az en avatarom nem szines. Nincs benne se nap, se hold. Nem harcolok a Nagy Pontyert, es nem bohockodok IRL politikai csoportok neveit-jelkepeit felhasznalva. En nem vagyok fontos.
Ami igazan fontos, hogy tanuljak toletek, hogyan is kell ezt csinalni, hogyan lehetek en is valaki, melto valami igazan nagy eszmehez. Szerintetek menni fog? Lehetek en is olyan, mint ti? Melto vagyok ra?

Harcinyul.