[ŐSTÖRTÉNET] Királypárti puccs az első évben

Day 3,682, 13:25 • Published in Hungary Hungary • by Bertrand Russell

--- ELŐSZÓ ---

Ahogyan visszatértem az erepre, rögtön az ismerős nickeket, karaktereket kerestem, hogy megtudjam, mi történt azóta, hogy abbahagytam az erepet. Nem jutottam sikerre, hiszen sokak abbahagyták az elmúlt nyolc-kilenc év alatt a játékot. Aztán azt próbáltam meg feleleveníteni, mi történt annak idején, mi volt az, ami miatt szerettem ezt az erepet tolni, és végső soron mi is az, ami visszahozott ide. Kutattam az emlékeim után, de nem nagyon találtam konkrétumokat. Egészen addig, amíg meg nem néztem régi e-mail fiókomat, hátha tartogat kapaszkodókat a múltról.

De egy szottyadt öregember nosztalgiázzon csak magában, úgyis ez a sorsa mindenkinek - erre a véleményre hajlottam én is eleinte, amikor azon gondolkodtam, megosszam-e a történetet. Aztán nézegettem a cikkeket, fórumokat, mindenfélét, mi maradt meg a történelemből. Nem sok. Szóval nem maradt más hátra, mint az, hogy előadjam, mi történt annak idején, ahogyan én láttam. Őstörténet ez, őshüllőkkel.

Az első szöveg egy interjúhoz készült információs levél, amit eleven endrének írtam, miután megkeresett, hogy feldolgozza a királyság megalapításának történetét. Sajnos eleven endrét sem találtam az élők sorában, így nem tudtam arra sem rákeresni, hogy mi lett az információkból, amiket megadtam neki visszaemlékezéseimben.

--- Királypárti puccs az első évben ---
(visszaemlékezés az első-második év környékéről)

Kedves Endre!
Elöljáróban elmondanám megint, hogy a történelmi emlékezet faramuci is lehet: nem hiszem, hogy a teljes igazság az lenne, amit most le fogok írni, hiszen mindenkinek vannak vakfoltjai - lehetségesek olyan események, amelyről nem volt és a mai napig sincs tudomásom a királyság kikiáltása kapcsán. Ezért javaslom, hogyha teljes képet szeretnél kapni az ügyről, keresd fel BB-t is, aki királypárti vezető volt és talán az egyetlen közülük, aki még ma is aktív.
Egy hosszú történetet írok most (ez már korábban vázlatosan elkészült), sok részlettel, amely talán rekonstruál mindent - de az is lehet, hogy nem. Mindenesetre várom a kérdéseidet.

Az egész történet július utolsó hetében zajlott le: július elején hárompárti koalíció kapott megbizatást a kormányalakításra. Az MHP, a NEP (később PPL) és az MRP (később Corvin Party) volt a megállapodás értelmében ez a három párt, akik azonos arányban delegálhattak képviselőket az MRP-s Haglee vezette kormányba. A koalíció azért jött létre, hogy az addig leggyakrabban kormányzó MDMP-t megbuktassák.
Én, akkor még mint Thomas Reid, a PPL kvázi-elnökhelyettese voltam, kroovy mellett. A külügyminiszteri posztot kaptam meg és államtitkárként megkaptam magam mellé az MHP részéről misterm-t (később Panzermeyert), illetve a Corvin részéről Francis Hunyadit. A ciklus közepére kiderült, hogy Hunyadi nem hajlandó együttműködni velem és a kormány PPL-es tagjaival és mint ún. "állami tanácsadó" teljhatalmat élvez az elnök jóvoltából a legmagasabb szintű döntések meghozásában is. Ez személy szerint, ellehetetlenítette munkámat, ezért lemondtam és ugyanazon a napon kiléptünk a koalícióból (erről bővebben: http://www.erepublik.com/en/article/lemond-nyilatkozat-437371/1/20 )
Ekkora már bizonyossá vált, hogy "a farok csóválja", vagyis hogy a választásokon mindössze 6%-ot kapó MRP (Corvin) diktálja a tempót. Ez abban is megnyilvánult, hogy a háttérben ekkor kezdődtek meg az egyeztetések az MRP és az MHP között a királyság programjáról. A PPL az elejétől fogva elzárkózott az abszurd ötlettől és úgy tűnt, hogy az addig minden szinten zöld lámpát kapó program kitalálója, Francis Hunyadi számára ez váratlan volt. A PPL magát polgári pártként definiálta - ez önmagában elég volt arra, hogy elutasítsa az ötletet; a program részletei ezért nem érdekeltek minket, mert itt tulajdonképpen elvekről volt szó - hagyjuk-e hogy az erepublik, nevét meghazudtolva egy, a mi személyes szemléletünk szerint visszalépésnek értékelhető döntést hozzon meg.
Ekkor úgy döntöttünk, hogy mivel semmiféle valódi befolyást nem tudunk gyakorolni az önjáró corvinistákra a kormányon belül, ezért kilépünk abból és megkíséreljük koalíción kívülről megmenteni a "köztársaságot". Július utolsó hetében lemondásommal egy napon kroovy, az elnök hivatal vezetője bejelentette, hogy a PPL kilép (cikk: http://www.erepublik.com/en/article/-ljen-a-k-zt-rsas-g--440232/1/20 és http://www.erepublik.com/en/article/kil-p-s-a-koal-ci-b-l-437572/1/20 )- az első cikk enigmatikus nyelvezete utalás a háttérben folyó királypárti egyeztetésekre, egyúttal elvi alapvetés is a köztársaság mellett - ezt értékelte úgy, és ha jól tudom, értékeli úgy a mai napig is a királypártiak többsége, hogy a PPL idő előtt "elárulta" a közvéleménynek a királyság tervét és hogy ne lopja el előlünk más állam az ötletet (micsoda abszurditás!), Hunyadiéknak be kellett vezetniük a választások előtt (!) a királyságot. Ezt mi puccsként értékeltük, hiszen a július eleji választásokkor nem tudhattak a választók a Corvin és az MHP királyságpárti terveiről, ezért ez az eljárás választók és egyben a koalíciós partnerek nyilvánvaló becsapásaként tűnt fel előttünk.
Hunyadi és a Corvin "nyomulása'", és amit (talán éppen B😎 "játékélmény javító programnak" hívott, az számunkra nem volt más, mint ennek az erepidegen fikciónak a burjánzása. A "burjánzás" egyik igencsak különös állomása volt az, amikor Hunyadi és társai új címert adtak az országnak, anélkül, hogy arról bármilyen fokú egyeztetés történt volna (kroovy cikke: http://www.erepublik.com/en/article/-j-c-mer--430722/1/20 ). Mindeközben arra hivatkoztak a királypártiak, hogy az ő szándékuk "békés" és hogy a demokratikus ellenőrzés procedúrái ugyanúgy meglesznek a királyság után is, mint ahogyan eddig megvoltak, de ezt két okból sem tartottuk elégséges érvnek: a. ha egyszer nem tartja lényegesnek az államforma megváltoztatásával járó tartalmi változást a királypárt, akkor miért van szükség rá egyáltalán, b. nem láttuk erős garanciának a királypártiak szavát e kérdésben, hiszen már átverésnek értékeltük azt is, hogy nem a koalícióra lépés előtt ismertették velünk tervüket (ami persze lehet, hogy akkor még meg sem volt), hogy bíztunk volna meg ezek után az adott szavukban?
A PPL új sebességbe kapcsolt és a köztársaság visszaállításának programját tűzte zászlajára. A kampány erős volt, belátom, minden eszközt megragadtunk arra, hogy a konfliktust kiélezzük, de komolyan is gondoltuk azt, hogy amit Hunyadiék művelnek (Haglee-t nem tartottuk döntésképesnek), az végső soron több kárt okoz az országnak, mint hasznot. Addigra Hunyadiék, látván, hogy a kampányunk legnagyobb részben arra alapul, hogy ők önkényesen kiáltották ki a királyságot, az akkori kongresszus többségével is megszavaztatták (http://www.erepublik.com/en/article/a-hivatalos-kir-lys-g-kih-rdet-se--450881/1/20) (merem állítani még mindig, hogy utólag), de a szavazást nem értékeltük legitimnek, elsősorban azért, mert nem tudták a képviselők, miről szavaznak, hiszen a királyság részleteiről szóló anyag ekkor még nem volt hozzáférhető. Ez nem zavarta őket, folytatták a királyság propagandáját, miközben senki sem kormányzott, az érdemi munkát ugyanis éppen a PPL végezte a kormányban. Akkoriban még nagyobb szerepe volt az erepes fórumnak, mi ez kihasználtuk és a köztársaság védelmében is itt osztottuk meg a nemzetközi közvéleménnyel álláspontunkat, amit a "hivatalos álláspontok" nem tükröztek sehol sem. A közvéleményt hamar magunk mellé állítottuk és a következő választásokon többséget szerezve, visszaállítottuk a köztársaságot, admin által ellenőrzött fórumos szerződéssel.
A kampány utolsó hete tele volt érdekességgel, többek között "két" fenyegetési üggyel is, amit nem részletezek, mert egészen sötét oldalát mutatja meg a politikai arroganciának és a sikertelenségből fakadó frusztrációnak. Annyit viszont el kell mondanom, hogy Francis Hunyadit azért nem fogod megtalálni még kereséssel sem, mert töröltette az accountját, miután állítólag megfenyegette valaki (mai napig nem tudni, kicsoda, de nem lepődnék meg, ha valamely republikánus vezető lenne személyesen, akit ezzel gyanúsítottak végül is). Persze, mindehhez azt is kell tudni, hogy Hunyadi fenyegetőzésének bizonyítéka, ami korábban volt, egy akkori MNP-s pártvezéren keresztül, Mixatthu (remélem jól írom) kiszivárgott - ezt a bizonyíték hitelességét persze megkérdőjelezték. Etc.etc.etc.
Összegezve, izgalmas időszak volt ez az erep történetében, kevés játékossal, kevés céllal, de annál komolyabb közeggel.
A legjobbakat: Bertrand Russell (aka Thomas Reid)