Levél Vacsárcsiból a frontra

Day 1,330, 10:19 • Published in Hungary Hungary • by gyika
Bajtársaim, legének!

Először es tudatom, hogy élek, jó egészségben. Minek párját magiknak es kévánom.
Aztán aztot es megmondom, hogy mikortól tüktől ébúcsujkodtam vót, idehaza esz a fene, Vacsárcsiba.
Ejsze most a csuda öl meg tüktököt, hogy meen kórság esett belém, ami írni kényszerget. Megmondom én aztot egyenesbe, hogy nem kórság a, met csak a nyű, ami a likamot csiklinccsa. Az alaszkai fogvacogtatós nyár, sa ebet derékba törő harbini tél után az ember rosszul viseli aztot, hogy naphosszat a pityósakafődet kő keríjteni, s gyűtögetni a kolorádóbogarakot, hogy a sánkér a belit annak, ki a csíkos bogarakot kitalálta. Szép dolog a parasztélet, csak tűrni nehez egy csöppet. No, aztán mikó este a telezsurnálba azt es láttam, hogy ahajt esmeg mozgolódás vagyon, a küsördög mocorogni kezdett bennem.

(A münk pityókafődje, a küssebbik, a csűr mögött)

Híre jött ám, hogy a tábori kiképző küsajszonyt addig-addig likkattátok, hogy aztot má ő se tűrhette, s inkább arrébb állt. Bé nem szagolnék a barakkba hezzátok most, a kanszagtól bittos megürülne a belem.
No így. A bakagúnyám a szegen lóg, puskámval es csak nyúlakot jesztegetek, ha mán a nagy disznyó úgy elbódorgott, hogy hírét se halni a hegyen innét, stúlon sem. Üdöm há elég nyaggatni edes Margitkámot, hogy csinájjunk kicsi Gyikának tesvért. Margitka készségesen segéll, ő es tuggya, hogy azé a főd, ki teleszüli aztot. Emberek, nektek es szólok, vészesen fogyóban a magyar, jobb es, hogy Lana küsajszon megszökött, keríjtsetek magatoknak rendes csipejű fejérnépet, ki jól segéllhet majdan hazafias kötelességetekben. Bittos akad ahajt es olyan, ki nem borul meg, ha egy kucsmával megvetik, nehogy meghalljam, hogy oda el Havajon fűszoknyás leánkákval szórakoztok.
A telezsurnálról jött eszembe: a lepcseszájú bémonta, esmeg társas kirándulás szerveződött az őseink fődjének keresésére. Rokonlátás es megvót közbe, de úgy hírlik, finnyás beletek se a nyers halat, sem a rizsből főtt löttyöt nem vette bé. Ehejt lassan béérik a zidei szilva, az es megeshet, hogy a levivel fépakolva megvizitellek egynapon. Addiges, rossz híretek nehogy halljam, harcoljatok rendesen, még akkor es, ha nemigen van kikvel.


(Meg ne halljam, hogy még eccer megitassátok rokonjainkot a hazaiból!)

Bajtársotok, Gyika, ki má szép csendbe el es felejette, meen orrcsavaríntó tud es lenni a lábszagotok.

aestus, fachiu