PPP az erepen
Day 693, 01:42
•
Published in Hungary 
•
by
•
by 655321
22/693 – ambiciózus délelőtt
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
- Ne haragudj, de ez nevetséges ötlet.
- Mondtam én, hogy ma sem maradunk poén nélkül!
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
A mai jelentés egy rendkívül komoly tema apropóján született, ezért nincs benne semmi poén.
PPP = Public Private Partnership
Az Egyesült Államokban találták ki, ugyanis rájöttek, hogy az emberek sokkal motiváltabban dolgoznak egy saját cégben, mint a megfoghatatlan állami bürokrácia x. fokán. Ezért számos, addig állami cégek által ellátott feladatot (pl. munkaközvetítés, egészségügyi ellátás, közoktatás sat.) kiszerveztek a PPP program keretében. Az egész lényege a következő: a feladatot ellátó non-profit cég megkapja az állami költségvetésből a normatívát, és elvégzi ugyanazt a feladatot, amit korábban az állami cég csak nagyon alacsony hatékonysággal tudott ellátni.
Előnye: A magántulajdonban levő, kis méretű cégben az emberek motiváltabbak, többet dolgoznak, szeretik a munkájukat és ezért jobban látják el feladataikat; ugyanabból a pénzből a non-profit cég jobb minőségű szolgáltatást nyújt; külső források bevonásával az állami hozzájárulás csökkenthető.
Hátránya: Ha egy ország kultúrájának meghatározó része egymás és az állam meglopása, a PPP megoldás fokozza az állami források elsikkasztásának esélyét.
A javaslat
Érthető, hogy az állami cégek üzemeltetői panaszkodnak a sok munka miatt, és nem hajlandók további kötelezettségeket a nyakukba venni. Érthető, hogy az állami cégek működését sokan kritikus szemmel vizsgálják, a pazarlás miatt gyakran bírálják az üzemeltetőket. De az egész probléma könnyedén kezelhető, ha bevezetjük a PPP megoldást az erepen is. Lépései:
1. A kiajánlani kívánt cég egy külön org tulajdonába kerül.
2. Az állam meghatározza, hogy milyen időtávon belül milyen teljesítményt vár el (pl.: egy hónapon belül 195 Q5 fegyver, vagy két hónapon belül 3 Q5 védelmi rendszer sat.).
3. Vagy licit indul, hogy ki mekkora heti juttatásból tudja az elvárt feladatot megoldani, vagy az állam megállapít egy heti apanázst, és várják a jelentkezőket, akik a meghatározott fix összegből vállalják a cég üzemeltetését.
4. A jelentkező megtalálása után az állam és a vállalkozó szerződést köt, amiben rögzítik a nem teljesítés vagy részleges teljesítés szankcióit, beépítik a cég visszaszerzésének biztosítékait.
5. Ha valaki a megállapodott összegnél kevesebből teljesít, a különbözet az övé; ha több pénz kell, a különbözetet ő állja, vagy viseli a szerződésben rögzített szankciókat.
6. Mindenki boldog.
Más: Beszamolo az eKSH tevekenysegerol.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
- Ne haragudj, de ez nevetséges ötlet.
- Mondtam én, hogy ma sem maradunk poén nélkül!
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
A mai jelentés egy rendkívül komoly tema apropóján született, ezért nincs benne semmi poén.
PPP = Public Private Partnership
Az Egyesült Államokban találták ki, ugyanis rájöttek, hogy az emberek sokkal motiváltabban dolgoznak egy saját cégben, mint a megfoghatatlan állami bürokrácia x. fokán. Ezért számos, addig állami cégek által ellátott feladatot (pl. munkaközvetítés, egészségügyi ellátás, közoktatás sat.) kiszerveztek a PPP program keretében. Az egész lényege a következő: a feladatot ellátó non-profit cég megkapja az állami költségvetésből a normatívát, és elvégzi ugyanazt a feladatot, amit korábban az állami cég csak nagyon alacsony hatékonysággal tudott ellátni.
Előnye: A magántulajdonban levő, kis méretű cégben az emberek motiváltabbak, többet dolgoznak, szeretik a munkájukat és ezért jobban látják el feladataikat; ugyanabból a pénzből a non-profit cég jobb minőségű szolgáltatást nyújt; külső források bevonásával az állami hozzájárulás csökkenthető.
Hátránya: Ha egy ország kultúrájának meghatározó része egymás és az állam meglopása, a PPP megoldás fokozza az állami források elsikkasztásának esélyét.
A javaslat
Érthető, hogy az állami cégek üzemeltetői panaszkodnak a sok munka miatt, és nem hajlandók további kötelezettségeket a nyakukba venni. Érthető, hogy az állami cégek működését sokan kritikus szemmel vizsgálják, a pazarlás miatt gyakran bírálják az üzemeltetőket. De az egész probléma könnyedén kezelhető, ha bevezetjük a PPP megoldást az erepen is. Lépései:
1. A kiajánlani kívánt cég egy külön org tulajdonába kerül.
2. Az állam meghatározza, hogy milyen időtávon belül milyen teljesítményt vár el (pl.: egy hónapon belül 195 Q5 fegyver, vagy két hónapon belül 3 Q5 védelmi rendszer sat.).
3. Vagy licit indul, hogy ki mekkora heti juttatásból tudja az elvárt feladatot megoldani, vagy az állam megállapít egy heti apanázst, és várják a jelentkezőket, akik a meghatározott fix összegből vállalják a cég üzemeltetését.
4. A jelentkező megtalálása után az állam és a vállalkozó szerződést köt, amiben rögzítik a nem teljesítés vagy részleges teljesítés szankcióit, beépítik a cég visszaszerzésének biztosítékait.
5. Ha valaki a megállapodott összegnél kevesebből teljesít, a különbözet az övé; ha több pénz kell, a különbözetet ő állja, vagy viseli a szerződésben rögzített szankciókat.
6. Mindenki boldog.
Más: Beszamolo az eKSH tevekenysegerol.
Facebook
Twitter
Discord
Comments
"Hátránya: Ha egy ország kultúrájának meghatározó része egymás és az állam meglopása, a PPP megoldás fokozza az állami források elsikkasztásának esélyét."
Remélem erep-pel nem mindenki a rossz berögződésékkel játszik 😃
"Hátránya: Ha egy ország kultúrájának meghatározó része egymás és az állam meglopása, a PPP megoldás fokozza az állami források elsikkasztásának esélyét."
Nem tudom, de úgy érzem nálunk nem csak a valóságban de it az erepen is megvan a kultúránk 😁 Sajnálom hogy így van de nálunk csak a büntetéses módszer működik a jutalmazásos kevésbé.
ui: állami cégek magántulajdonba való átvándoroltatását egyébként sem támogatnám, max azt tudom elképzelni hogy minden marad állami tulajdon, de van egy kötelező átlátható profit, amiből a cég menedzsere százalékot kap, így mindenki jól jár. Plusz ez csak akkor működne ha lenne minimum 3 azonos minőségű cég, ahol minden hónapban vagy héten aki legroszabbul telejsít ott a menezsert állásából felmentik és megtendereztetik egy új vállakozóval.
Mármint kötelező könyvelés hogy átlátható legyen a profit. Kérdés ki ellenőrzi a könyvelést (korrupció, korrupció, na jó ha ki lenne téve közlönyben a könyvelés meg minden akkro a nép ellenőrizheti és a potenciális ellenfelek akik pályáznának az állsára genyózhatnának) 😁)
1. A cég csak ideiglenesen kerül valaki kezelésébe. Amint lejárt a szerződési időszak, az állam ismét megpályáztatja a cég működtetését. Szerződésben az ilyesmi biztosítható.
2. Nincs szükség könyvelésre, bár persze azt is készíthet, ha valakinek kedve van hozzá. Egyszerűen megűllapodnak egy outputban (2333 db Q1 fegyver 40 nap alatt), és egy állami hozzájárulásban (1123 forint 8 naponta). Így 40 nap alatt 5615 forintból elkészül 2333 Q1 fegyver.
3. Ha mégsem készül el, csak egy része, a szerződés tartalmazza, milyen szankciókat léptetnek életbe a vállalkozóval szemben. Ha a 2333 fegyver helyett 2512 készül, a maradék 179 a vállalkozót illeti. Ha 2333 fegyver készül, de közben a vállalkozó csak 5500 forintot költött, a maradék 115 forint a vállakozóé. Ha 2333 fegyver legyártása 6000 forintba kerül, a 385 forintot a vállalkozónak kell betennie, különben viselheti a szerződésben vállalt szankciókat. És így tovább.
Egyeten probléma hogy nagyon rizikós a fix vállalás. Ha a magyar sereg utazik az teljesen megborítja a magyar béreket. Mert pont a nagy skillű emberek mennek el akik durván nyomják a termelést. Emiatt nem lehet tervezni igazán egy cégesnek a profitot (magyarországon ők vannak legroszabb helyzetben szerintem, nem a munkások vagy az állam 🙂 Emiatt lenne életszerűbb ha 3 azonos paraméterű cég van versenyhelyzetben és a legrosszabbul teljesítő esik ki minden hónapban, ez figyelembe venné azt is hogy egyformán jó/rossz nekik hogy épp hogyan változik a magyar munkaerő piac.
ui: egyébként valami hasonló eMagyar cég támogatást képzeltem el anno, csak abban az állam nem kérne semmit se egyszerűen az adójával segítené a magyar termékek versenyképességét cserébe felpörögne picit a magyar piac, plusz ki lehetne szórni a külföldi cégeket...persze ehez kellene egy megfelelő ami naponta nézné a termelékenséget a céglistán szereplő cégekben mint ahogy a seregtagok vannak monitorozva az erepstats-on.
A PPP előnye, hogy nagy tőkeigényű beruházás esetén a megvalósítás költségeit rá lehet terhelni a beruházóra úgy, hogy az állam később az üzemeltetést - mint szolgáltatást - megrendeli. Így az államnak nem kell az első pár évben kifizetnie nagy összeget, viszont ha összeadjuk a futamidő alatt járó díjakat, akkor sokkal drágábban jön ki a dolog (az állam fizeti a beruházó hasznát is).
A javasolt konstrukció pont ellentétes, az elején jelentene nagy kiadást az államnak. Két előnye lenne csak: a mostani állami cégvezérek mentesülnének a nyűgtől, az állammal szerződő felek pedig jól járnának. Magyarul semmi értelme.