[ICS] Segédlet a külpolitikai folyamatok megértéséhez
Istencsaszar
Sziasztok!
Néhány órával ezelőtt megjelent egy Magyar Közlöny, amelyben az rRonin elnök úr arról tájékoztatta az olvasóközönséget (sok egyéb más mellett), hogy a közeljövőben el fogunk dobni (magyarul hagyunk kifutni) néhány, az elmúlt hónapokban rendszeresen megkötött MPP-t. Név szerint a horvát, a ciprusi, a török és a chilei MPP-t említette a cikkíró.
Ezzel párhuzamosan, ha végigpillantunk a hadszíntereken, láthatjuk, hogy a korábban téli álmot alvó Pacifica szövetség felkerekedett és támadásba lendült a Syndicate-Adriatica párosa ellen, csatlakozva az Asteria és Asteria-közeli országok korábban megkezdett offenzívájához.
Véleményem szerint a nemzetközi sajtót nem, vagy csak ritkán olvasó játékosok esetleg értetlenül szemlélhetik a most zajló folyamatokat, ezért úgy gondoltam, hogy írok egy cikket, amiben kísérletet teszek a sarkalatos pontok világossá tételére.
Először is ott érdemes kezdeni, hogy mi történt velünk, Magyarországgal az elmúlt időszakban?
A külpolitikánkat illetően mindenképpen trendfordulónak tekinthető a tavaly novemberben lezajlott sikertelen román háború. Ebben a bel- és külpolitikai kényszerhelyzetben ugyanis kvázi átkerültünk az anti-Asteria oldalra, kiesvén a korábbi, az Asteria felé semlegesnek nevezhető pozíciónkból. Ez a lépés a gyarmataink, a bónuszaink, a korábbi mozgásterünk és diplomáciai lehetőségeink elvesztését jelentette. Látható volt ez az elmúlt néhány hónap eseménytörténetén is, ugyanis érdemi hadjáratban való részvételre esélyünk nem volt, illetve a bónusz-készletünket is csak a fegyveripar területén sikerül minimális mértékben emelni. És már ez is nagy teljesítmény volt az elmúlt néhány kormánytól, mert én magam ennél rosszabb forgatókönyveket is elképzelhetőnek tartottam.
Magyarország a Pacifica szövetség tagja, amely korábban deklaráltan azért jött létre, hogy egy harmadik hatalmi tömb legyen az akkori két pólus, az Asteria és az anti-Asteria erők (Syndicate, Adriatica, stb.) között egyensúlyozva. A szövetség fő politikai és katonai célkitűzése az egyensúly fenntartása, illetve a tagországok minél jobb boldogulási lehetőségének megteremtése volt.
Az alapkoncepció pontosan az volt, hogy a Pacifica tagállamai együtt elég komoly erőt képviselnek mind katonailag, mind diplomáciai súlyukat tekintve, így mindkét oldalnak szüksége van legalább a semlegességre, de inkább a támogatásra a Pacifica felől, hogy a másik oldal fölé tudjon tartósan kerekedni. Ez a pozíció biztosította és biztosítja a mai napig azt a védelmet a tagoknak, hogy mióta létrejött a szövetség (legalábbis mióta Magyarország és Lengyelország csatlakozott), szinte soha nem támadta meg ellenséges állam, sem az Asteria, sem az anti-Asteria oldaláról. A távoli múltból találhatunk egy-két példát erre, de azok is hamar elhaltak és nem bírtak túl nagy jelentőséggel.
Mielőtt valaki felhozná, a román-magyar háború nem jelenti ennek ellenpéldáját, ugyanis ott mi támadtunk rájuk. És pontosan ez az, ami érthetővé teszi a Pacifica államok akkori reakcióját (ti.: békíteni akarták a feleket), mert a támadó hadjárathoz való csatlakozásuk esetén úgy rombolták volna le a biztonságukat garantáló egyensúlyi pozíciót, hogy az anti-Asteria oldalon több állam deklaráltan utálja a Pacifica egyes tagállamait. (lásd pl.: horvát-lengyel, vagy török-lengyel ellentét)
A Pacificán belüli politikai helyzetet minden időpillanatban a három legerősebb tagállam egymás közötti viszonyai határozzák meg. Ez a három ország: Lengyelország, az USA és Magyarország. A többi tag katonai és diplomáciai ereje elhanyagolható, így a szövetségi politikára is csak marginális hatásuk van. Talán kiemelhető még Oroszország, aki egy köztes szinten áll a vezető hatalmak és a kisebb államok között.
Miután Magyarország az anti-Asteria oldalra sodródott, természetesen a kormányaink megpróbálták a szövetséget is ebbe az irányba mozdítani. A hosszú hónapok munkájának első eredményei abban mutatkoztak meg, hogy a másik két vezető tagállam sorra MPP-t kötött a Syndicate tagjaival. Sok, korábban elfeledett és hosszú ideig jegelt MPP került újrakötésre, mint például az USA-Argentína, USA-Chile, Lengyelország-Brazília, Lengyelország-Argentína, stb, illetve a kisebb államok közül is néhány (Mexikó, Lettország, Finnország, Svédország) megkötötte még az Asteria szempontjából neccesebb MPP-ket is (pl.: török, horvát, chilei).
Ezek az MPP kötések és az ezzel természetszerűleg együtt járó sebzés-allokáció azt eredményezte, hogy a dél-amerikai fronton több alkalommal sikerült jelentős sikereket elérni Asteri-párti országok ellen. Bulgária például több alkalommal sem tudott bázist kialakítani a térségben és Németországot is sikeresen eltávolították a régióból.
A háttérben azonban továbbra is fennmaradt a súlyos probléma, amelyet mi saját bőrünkön tapasztalhattunk meg a román háborúnk alatt: az anti-Asteria oldal képtelen a stratégiai gondolkodásra, a kommunikációra és úgy általában bármire, amihez a 0-nál komolyabb szervezettségi szint szükséges. Emlékezhetünk novemberre, amikor a felszabadításunkra indított hadjáratok sorra haltak el olyan banális dolgokon, mint hogy két állam elnöke nem volt képes egyeztetni a támadási időpontokat, így az Asteria könnyedén kivédte mindkét csapást.
Az szerintem nem igényel bővebb kifejtést, hogy a Syndicate-Adriatica szövetségnek elemi (lét)érdeke lett volna a Pacifica támogatásának megszerzése, de minimum a semlegesség fenntartása. Ennek ellenére sem a szövetség kompletten, vezetői szinten, sem pedig az egyes tagállamok nem keresték fel egyetlen egy alkalommal sem a Pacificát vagy rajtunk kívül bármelyik másik Pacifica tagot a koordináció, a kommunikáció vagy az együttműködés reményében. Csak beadogatták hónapról hónapra az MPP-ket (vagy azt sem) és elvárták, hogy a Pacifica önként csatlakozzon hozzájuk, holott ez a fordulat valószínűleg a Pacifica érdekeivel ellentétes lenne/lett volna. Ennek ellenére a Pacifica az MPP-k megszavazásával megtette az első gesztust, amire válasz tulajdonképpen nem érkezett. Az legalábbis válasznak nem minősíthető, hogy rendszeresen felkértek minket, hogy támadjuk meg a macedónokat, bolgárokat, szerbeket, stb. csak hogy a dél-amerikai országok helyett mi legyünk eltörölve és ők le tudjanak NAP-ozni időközben.
Mindezek mellett természetesen egy-egy vereség után jöttek a szokásos Pacificát hibáztató kommentek, cikkek az anti-Asteria oldal prominens képviselőitől. Ezt a folyamatot nagyszerűen megvilágította egyébként a Pacifica és a Syndicate szövetségek vezetőinek cikkei, amik közel egy időben, egymásra válaszul születtek meg.
A magyar sajtóban is megjelent fordításokból mindenki kiolvashatta, hogy miért jutott mélypontra a két szövetség kapcsolata.
Ez az együttműködésre képtelenség és a folyamatos hibáztatás végül oda jutott, hogy a Pacifica belső politikai viszonyai eltolódtak. A Syndicate felé mindig is fenntartásokkal közeledő Lengyelország mellé beállt a mindig is inkább a dél-amerikai Syndicate országok felé húzó USA is, valamint a szerb, illetve bolgár kapcsolatai miatt természetszerűleg Asteria-párti Oroszország is, így a magyar politika kisebbségbe került.
Ha magunkba nézünk, nem is igazán kárhoztathatjuk ezért a többi tagot, mert elég nehéz lenne amellett érvelni, hogy "figyeljetek, igaz, hogy megtettük az első gesztust, segítettünk, MPP-t kötöttünk, amire csak gyalázkodás volt a válasz és igaz, hogy egyszer meg nem kerestek minket az együttműködéssel kapcsolatban, de azért folytassuk a közeledést egy olyan szövetség felé, akik még egymás között is képtelenek időzíteni két támadásindítást". Ugye belátható, hogy ez ebben a formában egy veszett ügy volt.
Az ide-oda üzengetés végül eljutott arra a szintre, hogy az amerikaiak és a lengyelek hadjáratba kezdtek a Syndicate átmenetileg békében lévő tagjai ellen (Törökország, Ukrajna, Ciprus). Ennek következtében napokon belül el fogunk oda jutni, hogy az egyetlen, jelentős, nem eltörölt Adriatica-Syndicate tag Görögország lesz. Az összes többi ország megszállás alá került/fog kerülni napokon belül.
Mivel a Pacifica támadások kiütötték a magyar MPP-t sok helyen, ezért még élesebben megmutatkozik, hogy válaszút elé érkeztünk. Tulajdonképpen két opciónk maradt:
1. Vagy kilépünk a Pacificából és formálisan is csatlakozunk a Syndicate-Adriatica oldalhoz vagy
2. A Pacifica tagokkal tartunk, megerősítjük a szövetség egységét és egy szolidabb Asteria-orientációt vesz a külpolitikánk.
Véleményem szerint ez még csak nem is tekinthető döntési helyzetnek, mert az első verzió nem is szimplán zsákutca, hanem egy mélységes mély szakadék. Egy olyan szövetséghez való csatlakozás, ahol gyakorlatilag mindenki el van törölve, képtelen az együttműködésre és már a felbomlás jeleit is mutatja. Ezen az úton nekünk nincs semmi keresnivalónk, csak a biztos eltörlés és/vagy az eredetin ücsörgés jobb esetben.
Azt látni kell, hogy miután mi átkerültünk az anti-Asteria oldalra novemberben, azzal párhuzamosan a macedón-bolgár-spanyol tömb és sok kis csatlós állama fokozatosan bekerült az Asteria berkein belülre. Ez az országcsoport addig részben miattunk (spanyol gyarmataink voltak), részben a Pacifica miatt (usa-bolgár/macedón ellentét, lengyel-macedón ellentét) távol voltak tartva onnan. Ezzel technikailag nemhogy gyöngült volna az Asteria, hanem még erősödött is.
Ehhez jön most hozzá a Pacifica csatlakozása is, amely gyakorlatilag megszünteti a három pólust és létrehoz egy szupererős Asteria pólust, ami minden eddiginél nagyobb erővel bír és egy végtelenül gyenge anti-Asteria pólust.
Elképzelhető, hogy ez a túlzott erőcsoportosítás vagy az ebből fakadó érdekütközések majd elindítanak idővel egy átrendeződést, de a kérdés igazából az, hogy ezt milyen állapotban várja ki Magyarország? Eltörölve, mint a brazilok, argentinok, törökök, horvátok, stb, vagy a lehetőségekhez képest kibővült mozgástérrel, esetleg visszaszerzett bónuszokkal? Annál is inkább egyértelmű a második opció, hogy előre nem láthatjuk, hogy meddig fog ez az állapot tartani. Az is könnyen elképzelhető, hogy a játék végéig.
Összefoglalóan azt mondhatom, hogy katonai erőben, diplomáciai súlyban még mindig top5 ország vagyunk, de ahhoz, hogy ezzel élni tudjunk, szükség van a keretek biztosítására. A kereteket pedig az biztosítja a legjobban, ha a Pacifica egységét megőrizzük, megerősítjük és elengedjük a valójában fölösleges (hiszen eltörölt országgal kötött MPP nem ér semmit) horvát, chilei, török, stb. MPP-ket és Asteria oldali MPP-vel helyettesítjük őket. Például a szerb, szlovén, iráni, perui, stb, MPP-kkel, amelyek mind olyan országok, akikkel valójában közvetlen konfliktusunk és érdekütközésünk soha sem volt, még az anti-Asteria időszakban sem.
És amiben a közlönnyel nem értek egyet, az a SerHun reaktiválására irányuló törekvés. A SerHun régen valóban élt, de hosszú évekkel ezelőtt kimerült és csak propagandaszólam szintjén került elő időről-időre. Nem azért kell közeledni a szerbekhez, mert SerHun meg minden, hanem azért, mert ez az érdekünk és ez szolgálja leginkább a biztonságunkat és boldogulásunkat. Ilyen egyszerű ez!
Maradok tisztelettel:
ICS
ui.: tudom, hogy túl hosszú, de ebben a témában nem lehet röviden, megalapozott véleményt nyilvánítani, mert a helyzet nem fekete és fehér.
ui2.: nem tudom elfogadni azt az interpretációt, hogy az lenne a "hősi halál", "egyenes gerinc", hogy tudván, hogy döntésünk következménye a tartós vereség és eltörlés, önként és dalolva állunk be a haldokló anti-Asteria oldalra. A játék kimenetelét minden időpillanatban egy bináris kód határozza meg: nyertem vagy vesztettem. A "nyertem, de..." és a "vesztettem, de..." kezdetű mondatoknak nincs értelme.
Comments
Az egyértelmű nagyon régóta, hogy Asteria vs. Nem Asteria játék van.
Mi nem szeretnénk románbérencek lenni, ezért addig alakítgattunk mindent, míg bármik is lettünk, csak nem "Nem Asteria" oldaliak. Összeálltunk ugyan olyanokkal, akik a mérleg kiöltött nyelvei akartak lenni, de azok meg rájöttek, hogy végül egy csatában mindig választani kell 2 db oldal közül, és ki a fene szeretne a vesztes oldalra állni?
Mindegy, hogy mi volt, inkább azt lenne jó tisztázni, mit akarunk?
Mert ez nem derül ki számomra, aki az egyik címzettje is a cikknek. Mit akarunk?
Vagy inkább, mit nem akarunk?
Nem akarunk román oldalon lenni - tehát Asteria kizárva.
Nem akarunk Asteriának a közelében sem lenni.
Nem akarunk az Asteria ellenségeivel sem egy oldalon lenni.
A harmadik csapatban nem akarunk sem ilyenek lenni, sem olyanok.
Mit akar a Pacifica szövetség?
Mármint, nem 2-3 hónappal ezelőtt, hanem jelenleg, illetve az elkövetkezőben?
Én úgy gondolom, hogy a Pacifica egyértelműen állást foglalt az Asteria mellett. Ennek - az anti-asteria oldal életképtelensége mellett - az lehet az oka, hogy ráébredtek, hogy a mérleg nyelve pozíció a jövőben nem biztos, hogy hozni fogja azt a biztonságot és védelmet, amit korábban. Ezért választani kellett és kézenfekvő a győztes oldal.
Én, a magyar kormány helyében igyekeznék újrakötni a szerb, szlovén, iráni, perui, stb, MPP-ket, amikkel nem volt gondunk a múltban az Asteria oldaláról és mellé biztosítéknak megtartani a görögöt, argentint és brazilt. Ez a kombó valószínűleg kivitelezhető és gyakorlatilag bármitől megvédene minket és az érdekeinket.
A román-magyar viszonyra mindig érzékeny a magyar belpolitika, de ebben szerintem nem lesz változás, mert az elmúlt hónapokban a NAP miatt kvázi semleges volt a viszony és ez fog szerintem folytatódni a jövőben is.
Az anti-Asteria oldal, eredeti, fsb-i elképzelése az volt, hogy a románok ellen menjünk és ellenük harcoljunk. Ezzel szemben a NAP óta eltelt időben egyetlen egyszer sem harcoltunk a románok ellen még közvetve se.
.
Akkor viszont ez megint csak nem diplomácia, hanem csak kényszerpálya, és annak vidám színpadi műnek történő álcázása olyan mellékszereplőkkel, mint az usa, lengyelek, dél-amerika, görögök. (-:
Nyilván kényszerpálya a magyar vezetésnek ez, mivel az ő törekvéseikkel ellentétes irányba mozdult el a szövetség és úgy általában a nemzetközi rendszer. És mivel mi a kisebbségi álláspontot képviseltük, alakítani nem tudtuk a folyamatot, csak reagálni rá.
Ha ezt valaki felismeri és nem lép ki a Pacificaból, akkor azt minek lehet nevezni?
Kompromisszumkésznek? Bármire?
Pucsitásra, jópontszerzésre, bármire? Miért jó ez nektek?
Hát ha a játék sok-sok eleme közül annyit fogsz csak fel, hogy a románok ott vannak, akkor neked valóban érthetetlen az Asteria közeledés mind a pacifica, mind Magyarország részéről.
Ha viszont valaki felfogja, hogy a játék nem a román-magyar viszony körül forog és nekünk ennél sokkal fontosabb, hogy nekünk jó legyen, akkor érthetővé válik, amit leírtam.
Az erep valóban nem igényel akadémiai doktorátust, de azért annál bonyolultabb a játék, hogy mindig az legyen a szempont, hogy a románok hol állnak és nekünk azzal ellentétesen kell mozogni.
Mi lesz most?
https://www.erepublik.com/hu/article/2638758
.
Még ,mindig úgy gondolod van helyünk a pacificában?
Milyen mélyre tudok még hajolni ICS????
Mi lenne? Semmi. Mindenki tudta, hogy nem fog átmenni náluk most.
Én azért megpróbálom rövidíteni, jó?
1. Az érdekeiteket a mozdulatlanság biztosítja.
2. A mozdulatlansághoz stabilitás kell.
3. A stabilitáshoz erőfölény kell.
4. Az erőfölényhez Asteria támogatás kell.
5. Az Asteria a támogatáshoz a szerbek támogatása kell.
6. A szerbek támogatásához a románok támogatása kell.
Tehát az érdekeitek érvényesítésének záloga jóban lenni a románokkal.
De így "kiforgatod" ics szavait és már úgytűnik, mintha a románokkal haverkodna ismét. Ne hozd ilyen kellemetlen helyzetbe, tudod nagyon jól. hogy ő nem akarna ilyet!
A logikai levezetés több ponton megbukik szerintem, de ez igazából mindegy is.
Ha a románokra akarjátok kisarkítani a dolgot, ami valójában nem, vagy csak érintőlegesen szól róluk, akkor azt gondolom, hogy a románokkal nem kell jóban lenni, de minimum a semlegességre törekedni kell.
Persze, majd jönnek páran, akik elmondják, hogy ics haverkodna a románokkal, de ha magunkba nézünk és végigpillantunk az elmúlt fél éven, akkor meg fogjuk látni, hogy ez a semlegesség valójában nem jelent semmit, mert eddig sem harcoltunk sem közvetve, sem közvetlenül a románokkal, leszámítva azt a másfél hónapot, amely során minden épeszű ember belátta, hogy igazából értelmetlen ez az egész.
Nem kell semmilyen logikai levezetés, pár év alatt kiismerhető a jellemetek.
Vissza oda, ahol 5 éven át voltunk - a románok mellé. Az nektek való. Biztonságos, célravezető és hosszú távon fenntartható. Csak gusztus kell hozzá, vagy valami más.
Nektek nem okoz problémát.
Szóval Istencsászár, szerinted a z általam leírt "6. A szerbek támogatásához a románok támogatása kell" megállapításom téves?
És az előző öt pont? Hálás lennék, ha értékelnéd igazságtartalom szempontjából a többi pontot is! Látod, már a külügyi közlönyöket se értem, hihetetlen izgalmak zajlanak, játékélmény-hegyek, és én semmit nem érzek ebből, csak úgy tűnik, teljes bénult mozdulatlanság uralkodik.
Segíthetnél picit.
Nem trollkodásnak szánom, intenúccse'.
Fsb: mivel hosszú idő óta érvelsz azzal, hogy probléma az, ha nem az anti-Asteria oldalon állunk, mondd már meg nekem, hogy mi az, ami a jelenlegi állapothoz képest változni fog a román-magyar viszonyban azzal, ha mondjuk szerb, szlovén, stb. MPP-t kötünk? Az elmúlt fél évben sem volt kapcsolatunk a románokkal és nem is harcoltunk ellenük sem közvetve, sem közvetlenül és még csak az Asteria ellen sem. Egyedül a portugálok elleni csata volt néha DO, de ők nem nevezhetőek az Asteria motorjának.
Murlockij: Például ott bukik, hogy nekem nincs személyes érdekeltségem a dologban, tehát az első pont máris valótlan. A mozdulatlanság nem szempont. Sőt, a jelenlegi helyzetben konkrétan arról beszélünk, hogy mozdulni kéne egy másik irányba. Ez ráadásul szöges ellentétben áll azzal, amit az elmúlt hónapokban csináltunk.
A 3., 4. és 5. pont helyes, a 6. viszont azért nem, mert a románoktól nem kell semmi, csak semlegesség, ahogy az elmúlt hónapokban. Meghosszabbítjuk velük a NAP-ot és ki is merült ennyiben a dolog. De valójában ez a semlegesség sem nekik, sem nekünk nem áldozat, mert amúgy az egymás elleni harc mindkét fél számára értelmetlen.
Mit nem értesz ics?
A románok sunyi , csaló módon elvették Erdélyt, Bánságot, országunk 1/3-át. Épp úgy ahogy ebben a játékban játsszanak. Milliónyi magyart fosztottak meg attól az érzéstől hogy saját országában éljen. 4 nemzedék óta.
És azokat nem tudom megérteni, akik egy nemzetekre osztott játékban, a sorozatos csalásaik és átveréseik után még képesek hozzájuk dörgölődzni. Ha nem lenne a történelmi teher én akkor sem választanék ilyen nációt partnernek, áttétes szövetségesnek. Akkor sem élnék az árnyékában ha 9 éve játszanék, és félteném virtuális javaim vagy a fékfarmom.
Ezt mondhatnám a magadfajtára is.
Neked, meg a kardosoknak az az erepes 1x1, hogy ahol a románok arrafelé mozogtok,.
Ezzel a véleményeddel nem tudok mit kezdeni, mivel olyan dolgokat vizionálsz, amik nem léteznek. Senki nem akar a románoknak partnere lenni, senki nem akar velük szövetkezni.
Ha ideálisnak vesszük azt a helyzetet, ami az elmúlt hónapokban kialakult, akkor tulajdonképpen semmi sem fog változni.
A pacifica már rég az Asteriahoz csapódott. Még nalaja vezetése alatt, a román háború előtt.
.
A visszarendeződés utolsó fázisához értünk.
rRonion visszavezetett minket a kiindulópontra a románok a mellé.
.
Köszi!
Szép munka volt.
Kardos munka volt.
Inkább szükségszerűség, kár okolni a Kardosokat, vagy demagógnak beállítani szegény Istencsászárt.
Azzal vádolni, hogy lyukat beszél (ír) az olvasó hasába, hogy lenyelesse a békát, szóvirágokba csomagolva adagolja be a sz@ros pirulát. - mélyen igazságtalan, és méltatlan az ő eddigi tevékenységére nézve.
A Te tevékenységed lett az amúgy is, ami miatt lehet kántálni innentől, hogy elmúttnyóccév, emúttnyóccév!
Nem látom, hogy egy levélváltás és néhány ország időleges sértődöttsége miatt miért kell oldalt váltani. Lengyelország eddig is pro-Asteria volt, az USA úgyis vissza fog térni az eredeti helyzetébe, ha mi nem váltunk oldalt akkor hosszú távon nem lesz igaz, hogy a Pacifica egyensúlyi megváltozott. Ez legfeljebb egy kisebb kilengés.
A mostani helyzet egyszerre érdekes és előnyös szerintem, mert gyakorlatilag egyszerre vagyunk mind a két oldalon, horvát MPP-nk van de közben folyamatosan ki lehet játszani a SERHUN kártyát. Ha a horvát MPP kifut például, azt nem lehet újrakötni, legalábbis a KARD nem fogja tudni, megint FSB-t kell majd indítani hozzá. Az pedig, hogy működnek-e az MPP-k jelenleg mindegy, mert minket úgysem érint semmilyen katonai cselekmény amíg a NAP alatt állnuk, de valószínűleg utána sem.
Ahogy Principe Alessandro írja a Külügyi közlöny fordításában: "nem újdonság, hogy Lengyelország és Magyarország gyáva opportunisták". Sajnos ez az igazság, ide jutottunk. De legalább 10 tankkal és 20 kenyérrel többet termelhetünk a gyárainkban és sűrűn megköszönhetjük a barátainknak, szövetségeseinknek, hogy megvédenek bennünket. Nehogy mi is úgy járjunk, mint ezek a szemét Szindikátusék, akik addig-addig írogattak csúnyaságokat a Pacifica-ról, hogy a Pacifica-nak már nem maradt más választása, mint egy régóta tervezett hadművelettel (ez van a közlönyben), hirtelen felindulásból jól megtámadni őket.
Igaz, hogy mi ezt nem is akartuk, mert az elnökünk Szindikátus párti (volt még a megválasztása előtt), és különben is mi voltunk a "blokkoló pajzs", a "visszatartó erő", de akkora nyomás nehezedett a kormányra, hogy végül be kellett adnia a derekát és engedélyeztük az amerikaiaknak és a lengyeleknek a támadást. Legalább szereznek pár bónuszrégiót, ami nekünk jó, hiszen úgyis azért van a Pacifica, hogy a tagországok minél jobb boldogulási lehetőségeit megteremtsük. Mert az mégis csak tűrhetetlen, hogy az amerikaiak 100%-os kaja, 100%-os fegyver és 100%-os ház bónusz mellett, 70%-os repcsis bónuszon tengődnek.
Sőt, hálából, amiért ők nem segítettek nekünk a románok ellen, ami persze érthető, hiszen az nekik nem lett volna gazdaságos, mi még segítünk is nekik azok ellen, akik a felszabadulásunkért küzdöttek. Én arra a novemberre emlékszem, amikor a legnagyobb szövetségesünk, lengyel barátaink széttették a kezüket, mondván, a románok elleni háború, az a mi háborúnk. Amerikai szövetségeseink megígérték ugyan a segítséget, de útközben inkább az angolokkal csatáztak egyet és a mi háborúnkról sajnos lemaradtak. Mert lehet fikázni az anti-Asteria oldalt, hogy "képtelen a stratégiai gondolkodásra, a kommunikációra és úgy általában bármire, amihez a 0-nál komolyabb szervezettségi szint szükséges", de ők legalább megpróbáltak segíteni.
Ezek után, látva azt, hogy most sem néznek minket semmibe és az utolsó utáni pillanatban tudtuk meg (nem tudom kitől?), hogy a Pacifica (aminek mi is tagjai vagyunk) támadni fog, nem széttenni a kezünket, mondván, hogy ez a ti háborútok, sőt még be is segíteni nekik, az minimum nem elegáns, de inkább valóban, egy gyáva opportunista húzás.
Ugyan írd már meg ezt egy önálló cikkben is, itt csak én olvastam el, és nekem meg mindegy 😉
De javaslom tegyél ki sok szmájlit, mert nem lehet minden szarkazmus mellé egy forgalomirányító rendőrt állítani!
Nem akarok cikket írni, mert így is túl sokszor vagyok kritikus, és még a végén olybá tűnne, hogy én valami Kard-ellenes, Asteria-ellenes, bármi-ellenes vagyok, pedig nincs így.
Ráadásul az az érzésem, hogy kezdek picit úgy járni, mint Eheslo-val (akivel mindenáron meg akartam értetni, hogy nem helyes, amit művel), csak most sajnos IRL még annyi időm sincs a játékra, mint anno.
Amúgy meg hogy is szokták mondani?
"Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak."
Mondá Kállay miniszterelnök úr, a méltán híres hintapolitika feltalálója.
Tulajdonképpen nem tudok vitatkozni az általad leírtakkal. Ez egy jogos és egy nézőpontból teljesen érthető vélemény. De az, hogy az eseményeket hogy értékeljük, mindig annak függvénye, hogy magát a játékot hogyan képzeljük el. Ha a magyar-román viszonyt, illetve a novemberi háborút vesszük kiindulópontnak és origónak, akkor a levezetésed minden szava igaz.
Én nyilván nem ebből a nézőpontból értékeltem a cikkben az eseményeket és a történésekből az jön le nekem, hogy a magyar kormány sem így nézi.
Én például azzal sem értek egyet, hogy szerinted az anti-asteria oldal próbált volna segíteni. Persze, volt egy-két alibi kísérlet, ami pont csak arra volt jó, hogy tudjanak rá hivatkozni a későbbiekben.
Valójában a román háborúnkat mindenki a saját céljaira használta volna ki. A görögök leNAP-oztak a maci-bolgár párossal hosszú hónapok eltörlése után, a törökök leNAP-oztak a románnal, szintén hosszú hónapok után, a horvát meg megpróbált elmenekülni Bolíviába, sikertelenül.
Továbbá engem konkrétan hidegen hagy, hogy a törökök, a horvátok vagy éppen a grúzok mit gondolnak Magyarországról, ha sikeresek vagyunk. Igen, ezt lehet opportunizmusnak is nevezni. Valószínűleg igazuk is van, én nem is akarom erkölcsileg, vagy morálisan alátámasztani azt, hogy helyes-e a proAsteria út. Viszont az kétségbevonhatatlan, hogy sikeresebb, mert azoknak, akik minket ezért opportunistának neveznek, nincs országa és nem is lesz hosszú ideig, nekünk meg van és lesz is és akárki akármit mond, a játék kimenetele kétféle lehet: nyerünk, vagy vesztünk. A "nyertünk, de...", "vesztettünk, de..." kezdetű egyéb szempontok maximum belső vigaszt nyújthatnak, az alaptényen nem változtatnak ezek.
Csak azt nem értem, vajon miért lehet az, hogy a cikk fogadtatása lényegében a teljes érdektelenség és/vagy elutasítás. Hat szavazat érkezett a cikkedre, tehát rajtam kívül még öt ember nyomott a vote gombra összesen.
A "kéne 25 komment" típusú cikkek minimum kettő, de inkább háromszor ennyi szavazatot kapnak, a te cikked a legalsó harmadban szerepel.
Vajon mi ennek az oka? Nyilván azért még olvassák a cikkeket emberek, hiszem minden cikkre jönnek szavazatok.
Ez a cikk kivétel.
Valami zavar lehet az Erőben. Vagy mégsem?
Abszolút egyetértek, a segítséggel kapcsolatban is. Nem is vitatom, hogy nagy valószínűséggel a proAsteria oldal a sikeresebb verzió (amennyiben a sikert a régiók és bónuszok számában mérjük), legalábbis egyelőre.
Azt nem értem ismét, hogy mi történt volna, ha mi azt mondjuk, hogy ebből most kimaradunk, játsszátok le nélkülünk. Ez a ti háborútok, mi ebben nem veszünk részt. Ahogy ők tették velünk.
Murlockij: én nem tudhatom, miért nem tetszik a közönségnek. Nem értenek vele egyet, túl hosszú, nem tűnt fel a többségnek, stb. Ezernyi oka lehet.
MCMLXXVXII0II: Biztosan mondhattuk volna, de szerintem ez az alkalom kapóra jött a magyar kormánynak, hogy nagyobb arcvesztés nélkül változtassa meg a külpolitikai irányvonalat. Az ugyanis nem ma derült ki, hogy életképtelen az anti-Asteria oldal. Elég csak megnézni azokat a kísérleteket, amikor pár ország AS-t adott be egy-két hete, hogy felszabadítsák a dél-amerikai országokat. Sőt, én azt gondolom, hogy fontosabb volt a politikai irányváltás, mint a katonai segítség, mert az utazós csatákba bevitt sebzésünk marginális volt. Kivéve az epik csatákat, mert azt nyilván szétütötte néhány tank tőlünk is. Teszem hozzá, mindkét oldalon.
"nem tudom elfogadni azt az interpretációt, hogy az lenne a "hősi halál", "egyenes gerinc", hogy tudván, hogy döntésünk következménye a tartós vereség és eltörlés, önként és dalolva állunk be a haldokló anti-Asteria oldalra. A játék kimenetelét minden időpillanatban egy bináris kód határozza meg: nyertem vagy vesztettem. A "nyertem, de..." és a "vesztettem, de..." kezdetű mondatoknak nincs értelme."
Na ICS, ezzel a felfogással van a baj. Ahogy írod ez egy JÁTÉK. De a Játékot VALÓDI EMBEREK játszák.
Tehát ha szemét, áruló, csaló, tolvaj vagy egyéb undorító módokon játszatok, akkor nem egy ePolgárt, egy ePártot, vagy egy eOrszágot járattok le, le, hanem ezek VALÓDI ÉLŐ Játékosait. Sajnálatos, hogy ezt nem tudod felfogni és nem ment fel, hogy odaböfögted a cikked végére.
Ennyi.
Hozzátenném, hogy ez nem csak a jelen, amúgy "érdekes" helyzetre igaz, hanem úgy az egész sokéves játékmenetetekre.
Erre ugyanazt tudom mondani, mint fentebb egy másik kommentre: ha úgy fogjuk fel magát a játékot, hogy az a való élet meghosszabbítása és mindent aszerint kell csinálni, ahogy ott csinálnánk, akkor valószínűleg igazad van és mindenki magát (a karakter mögött álló valódi személyt) járatja le, aki lop, csal, hazudik, stb.
Én viszont azt gondolom, hogy a játék és a valóság el kellene, hogy különüljön. Van egy karakter, ami a játékbeli "énje" egy embernek. Véleményem szerint a való életbeli jelleme és a játékban mutatott tettei akár szöges ellentétben is lehetnek egymással, de semmiképpen sem lehet azt kijelenteni, hogy a kettő egyenlő. Lehetne erre hozni számtalan példát, de maradjunk a lopós sztorinál.
Ha egy játékos ellopja az államkasszát, akkor persze, elítéljük a játékban, de nem mondhatjuk azt, hogy RL egy undorító alak és biztos ott is tolvaj, mert valószínű, hogy csak ezt akarta kipróbálni egy játék keretei között.
De még egyszer hangsúlyozom, hogy a te véleményed is egy jogos vélemény, ha úgy tekintünk a játékra, mint a való élet egy szegmensére és az a célunk, hogy ugyanazokat csináljuk, ugyanazokat a köröket fussuk, mint ott. Csak én nem értek ezzel egyet és meggyőződésem, hogy a többség nem azért lép be ide nap mint nap, hogy a sajtóban ugyanazokat a dolgokat olvassa, amit egy RL hírportálon, blogon, híradóban, stb.
A valódi és a játékbeli én szétválasztása ellenére is lehet elvek és értékek mentén politizálni.
A vége persze a szokásos porbalázása lett a csicskáiknak:
https://www.erepublik.com/en/main/law/Serbia/190969
Van olyan bukásotok amiből képesek vagytok tanulni?
Nincs.
Aljasok vagytok, nem buták.
Ennyire buta ember nincs.
Dehogynem, én. Aki képes volt ennyit tekergetni meg minden olyasmit tenni, hogy firkáljon valamit. Ehhhh.