[Két hónap kormányzás] Zárás és gondolatok

Day 1,689, 20:37 • Published in Hungary Belgium • by Alexandross

Tisztelt Polgárok!

Jó szokásomhoz híven most is mint éjjeli bagoly ragadtam pennát, és írom le ezeket le ezeket a cikluszáró gondolataimat. Szó lesz itt a saját véleményemről, a tietekéről, a szövetségesekről, meg még sok másról, amik ezektől mind függetlenek. Két hónap, hosszú idő. Ennyit töltöttem el elnökként és “kormányzóként”. Kimerítő volt és tanulságos, kegyetlen és boldogító, mind egyben, olyan mintha összekavarnánk és kevernénk minden létező dolgot a világon, és egy nagy káoszt kapnánk belőle. Mert egy elnökség, pláne kettő, vegyes felvágott. Rengeteget pozitív és negatív dologból áll össze, aki nem tapasztalja az ezt nehezen érti meg. Őszintén írom meg az utolsó cikkemet elnökként, ahogy a többit is őszintén írtam.

Kezdhetném az első ciklusommal, fejtegethetném a nyugati hadjáratot, de ezt már egyszer megtettem, nem tudok mást vele kapcsolatba mondani, hogy az emberek elnyomó többségétől pozitív visszajelzést kaptam, akik örültek és köszönetet mondtak a hadjáratért, bár ez az egész inkább Nalaja és Istencsaszar érdeme. Nalaja elnökként rábólintott (és meg is csinálta), Istencsaszar pedig hónapokat dolgozott rajta, hogy kijuthassunk nyugatra. Egy hónapot töltöttünk itt, az én véleményem a fentiek jegyében az, hogy megérte. Voltak, vannak és lesznek olyanok akik ennek az ellenkezőjét állítják, nem fogok velük vitázni, mindenki döntse el maga 🙂.

Na de lássuk a második felvonást. Ez még rizikósabb, még vitatottabb lesz, látom előre. Nézzük csak, a kezdés mindenképpen jónak mondható, kiválóan teljesítettünk Románia ellen. Kisebb sikereket tudtak ellenünk elérni, míg mi egész Erdélyt el tudtuk tőlük foglalni. A ciklusom elején meghirdetett és megkezdett román tárgyalások ekkor értek célt, a román küldöttségből a trollokat lefegyvereztük, a terep nyílt volt, a feltételeket mi szabhattuk. Itt konkrétan eljutottunk oda, hogy az addig szövetségeseiket oly szent módon védő románok, azért, hogy ne zargassa őket szövetségünk Bécsben - így nyugodtan az osztrákokkal táncoljanak kicsit, még nyugatabbra jutva, ami legfőbb céljuk volt -, zöld utat adtak két szövetségesük, Ukrajna és Fehéroroszország felé, számunkra további előnyös feltételekkel: nem támadhatják meg Bulgáriát, Szerbiát, Lengyelországot. A határ az eredeti vonalak mentén húzódott volna természetesen. Az ominózus impics megérkezésével az elvetett kocka pörgött napokon át, annak megszavazása még nem jelentett közvetlenül - csak közvetetten - egyet a kezdeti győzelmek végetérésével. A románok azonban tisztában voltak vele, hogy egy inaktív elnököt kapott az ország a bizalmatlansági indítvánnyal, aki se CoD-ot állítani, se támadni nem tud. Ez kb az impics után két nappal ülepedhetett le a románok fejében, eddig még továbbra is érdeklődtek, mikor üthetnék nyélbe az egyezséget a fel nem bukkanó államfővel, vagy esetleg egy újabb sikeres impics után velem. Az időt húztuk, a román elnök még továbbra is kész lett volna ekkor megkötni a szerződést. De nem így lett, ahogy a kongresszus megszavazta az ukrán Natural Enemy javaslatot - elbuktuk a kiváló tárgyalási alapot biztosító Erdélyt -, a legbutább elnöknek is világossá vált, hogy csak idő kérdése, és eMagyarország elvérzik a kétfrontos háborúban elnök nélkül. Így buktuk el “ügyvivő kormányzásom” alatt egész Erdélyt, törtek be a románok eredeti területeinkre miközben mi az ukránok ellen aratott hatalmas sikerünktől megrészegülve tántorogtunk saját lapátunkkal, saját magunk számára megásott sírunk felé. Sokak szerint a NE előnyös volt, de miért lett volna az? Már elfogadása előtt leírtam, hogy csak negatív eredménye lehet, ha megszavazzuk a román front lezárása előtt, ami egy napba került volna. A román háború unására hivatkoztatok, de hát emberek, a tájékoztatás meg volt, miért kellett nekünk megint a szopókát választani a jó helyett? Lényegtelen, megtörtént. Summa summarum, a végeredmény egy törlés lesz - kivéve ha megszervezzük jól az RW-ket és CH-ból kiköltözünk -, ha az ukrán frontot toltuk volna, ha a románt, ezt kaptuk volna a nyakunkba, a dupla fronttal ezt borítékoltuk, és sajnos most fel kell nyitni ezt a borítékot.


Kalandozásunk a két hónap alatt.

A szövetségre kitérve. A ONE rengeteg támogatást adott Erdély bevevéséhez, Budapest kivédéséhez. Támogattak minket a védekezésben, és hiába állapították meg többen jogosan, hogy nem feltétlen érdemelnénk meg támogatást, miután egy hétre saját magunkkal csesztünk ki az addigi odaadásukat (mert itt voltak ha kellett, igen) szembe köpve, megkaptuk mégis a szupportot. Az “aljaelit” tekintélyének köszönhető ez nagyrészt, akiket nap mint nap tolvajnak és csalónak neveznek páran, pedig semmi másról nincs szó, mint nemzetközileg elismert kapcsolatokkal rendelkező emberekről, akiknek szavára nem egy nemzet jön ha kell. A külügyek érdekesen alakultak és számunkra kedvező gyümölcse hamarosan várhatóan beérik, de ezt a tevékenységem a szövetségből folytatom, egyet viszont tudnotok kell: komoly változások lesznek, amiket jól kell tudnia meglovagolnia a leendő kormánynak, ebben segítségetekre leszünk a HQ-ból.

Hadd írjam le zárógondolatként az új kormánnyal kapcsolatos véleményem, a Murlockij cikk első, hamarosan kézzel fogható eredményét. Bosko Balaban ígéretének megfelelően csupa kezdővel töltötte fel a kormányát, drasztikus változtatások lesznek. Ezzel alapvetően nincs semmi baj, viszont továbbra is ellenzem a 2-3 napos karakterek betételét a kormányba, ebben a kérdésben leginkább Ipath-hal tudok egyet érteni, aki annyira akar a kormány berkein belül melózgatni, és spiritusz is van benne, az eddig is megtehette, kiharcolhatta magának az elismerést. Hunnia91 sajnos IRL okokból kifolyólag visszalépésre kényszerült a választásokon, helyettesének és hadügyminiszterének kért fel a következő hónapra, amit el is fogadtam → biztos vagyok benne, hogy a sereg által elismert, nemzetközi ügyekben jártas emberre van szükségünk mint Ő. Bosko tegnapelőtt felkért hadügyminiszterének, amit el is fogadtam, tanácsokkal láttam el. Láttam viszont az utálatot amit egyesek látnak személyemben, akik úgy hiszik, loptam valaha is az államtól, akik úgy gondolják személyem felesleges, sőt hátráltató az országra nézve. Második felmerülő aggályom a sok kezdővel volt, akikkel foglalkoznom kellene. Több leendő ember, kik kormánytársaim lennének kritizálták elvárásaim a leendő minisztériumi munkások felé (lás😛 a játék alapvető mechanizmusának ismerete, minimum napi ~2-3 órát a játékra fordítani). Komoly feladat lenne a régi csapatom nélkül egy ilyen fába vágni a fejszém, ők ugyanis nem vállalják Bosko kormányának a munkát. Hosszú mérlegelés után így úgy döntöttem - és nem dacból -, hogy félre állok, nem leszek Bosko Balaban hadügyminisztere, köszönöm ezúton is neki megértését. Úgy gondolom, túl komoly selejtezést kellene végeznem a minisztériumban, és ez nem lenne kielégítő Bosko támogatóinak. Meggyőződésem, hogy egy ilyen jellegű vérfrissítés meredek, és a régi csapatba kell lehetőséget adni bejutni - ahogy azt miniszterségeim alatt megtettem és nem egy hasznos taggal bővültünk -, és nem eddig kormánymunkát nem végzett játékosokat kipróbálni éles helyzetben. Egy esély viszont mindenkinek jár, én drukkolok nekik, a kormányon kívülről egyengetem országunk sorsát amennyire tudom. Aztán ha eljön az idő és felkérnek a csapathoz teljesen szabad kezet adva, visszajövök végezni lelkiismeretesen azt, amire kérnek. 🙂

Köszönöm a bizalmat Nektek, a kormánytagjaimnak pedig kivétel nélkül a munkát!

Tisztelettel,


UI: Előre is szeretném tisztázni, hogy most meg nem nevezendő emberek trollkodása nem igazán zavar, ha egészségesebb lesz tőle a hangulatuk, írjanak nekem levelet, de ne másoknak vegyék el a kedvét a játéktól a sarazással.