[eMagyar Kormány] ONE szövetség egyezménye

Day 1,227, 14:16 • Published in Hungary Hungary • by eMagyar Kormany
A ONE szövetség egyezménye

Tartalomjegyzék

Preambulum
I. cikkely – Általános intézkedések és meghatározások
II. cikkely – Célok
III. cikkely – Tagság
IV. cikkely – Képviselők és a Legfelsőbb Tanács
V. cikkely – Hadműveletek és nem-tagállam országokkal fennálló katonai célú kapcsolatok
VI. cikkely – Nem-tagállam országokkal fennálló kapcsolatok

Preambulum

Ezen egyezmény (más néven Charta) aláírásával az elnökök, az alapító országok képviseletői hivatalosan megegyeznek egy szövetség létrehozásáról. Az egyezmény az összes tagállam elnökeinek kézjegyével lép életbe.

I. cikkely – Általános intézkedések és meghatározások

1. A Szövetség hivatalos neve Order of New Eworld, rövidített alakban ONE.

2. Magyarország, Lengyelország, Szerbia és Spanyolország a szövetség alapító tagjai (a továbbiakban Alapítók)

3. Az Alapítók egyetlen kiváltsága, hogy eggyel több képviselővel vannak jelen a Legfelsőbb Tanácsban (lásd IV. cikkely 3. pont) . Ettől a körülménytől eltekintve minden tagállamot egyenlő jogok és kötelezettségek illetnek meg.

4. A szövetségi hadvezetés a “Szövetségi Vezetőség” vagy “Szövetségi Vezetők” szervezetének feladata (lásd IV. cikkely)

5. A tagállamok képviselői a továbbiakban a Képviselők.

II. cikkely – Célok

1. A szövetség általános célja elősegíteni a tagállamok eRepublikon belüli céljainak elérését, mind külső-, mind országon belüli eseményeket illetően.

2. A szövetség kitűzött célja segíteni a tagállamokat minden olyan nyersanyag megszerzésében, melyek szükségesek gazdaságaik hatékony működtetésében, továbbá államszerkezetük politikai stabilitásának fenntartásában, katonai hódításaik előrehaladtában és régióik védelmében.

3. A pontos katonai célok a fentiek szellemében kerülnek meghatározásra egy külön dokumentumban, mely a Képviselők és a Szövetségi Vezetőség számára elérhető.

III. cikkely – Tagság

1. A szövetség Alapítói Magyarország, Lengyelország, Szerbia és Spanyolország.

2. Bármely ország tagja lehet a szövetségnek miután az Alapítók egyike indítványozza felvételét és a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag megszavazza a döntést. Ezen belső szavazás után a pályázó ország el kell, hogy fogadja e Chartát.

2.1 A Charta elfogadásához a pályázó ország kongresszusának egyszerű többségi szavazáson kell jóváhagynia a jelentkezést és az elnöknek alá kell írnia a Chartát.

2.2 Amennyiben a pályázó ország visszautasítja a Charta elfogadását, tagsága érvényét veszíti a belső szavazás eredményétől függetlenül.

3. Jövőbeni tagállamoknak a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük:

– Figyelemre méltó katonai potenciál

– Stabil politikai helyzet

– A pályázó ország valamint a tagállamok lakossága között fennálló ellenséges viszony hiánya

4. Bármely tagország kiutasításra kerülhet a szövetségből amennyiben ezt egy tagország javaslatára a Képviselők és a Legfelsőbb Tanács egyszerű többséggel elfogadja.

IV. cikkely – Képviselők és a Legfelsőbb Tanács

A szövetség háromágú döntéshozó szervezetből áll, melynek felépítése a következő:

1. A szövetség két választott vezetője a főtitkár (Secretary General / SG) illetve a főparancsnok (Supreme Commander / SC). Ezen tisztségek betöltéséről a Képviselők és a Legfelsőbb Tanács egyszerű többségi szavazáson dönt, ahol minden résztvevőnek egy-egy szavazata van.

1.1 A főtitkár a legfőbb döntéshozó a szövetségen belül. Ő a szövetség tulajdonképpeni vezetője, ő képviseli a szövetséget nem-tagállam országokkal szemben, valamint közvetítő szerepe van a tagállamok egymással folytatott vitáiban.

1.2 A főparancsnok a szövetség katonai vezetője. Az ő felelőssége a csaták szövetségen belüli prioritási sorrendjének felállítása, a szövetség haderejének megfelelő helyen és időben való bevetésének biztosítása, valamint a közös hadműveletek megszervezése. A főparancsnoknak jogában áll javaslatot tenni a Szövetségi Vezetőségnek és az egyes országoknak a katonai stratégiát illetően.

1.3 A főtitkárnak és a főparamcsnoknak jogukban áll hozzáféréssel rendelkezni minden egyes tagország Hadügyi Közlönyét tartalmazó orgokhoz, illetve az összes közép- és legfelsőbb szintű hadügyi chatszobához. Ez a szabály gyakorlati célokat szolgál, a szövetség mobilitásának és hatékonyságának védelmében, amennyiben az adott tagállam hadügyi csapatából nincs elérhető személy, aki azonnal a szövetség rendelkezésére tudna állni. A szövetségi vezető csak abban az esetben állíthatja át a Hadügyi Közlönyt, amennyiben az adott ország egyetlen képviselője sem elérhető. A szövetségi vezető viseli a döntéssel járó összes következményt.

1.4 A szövetségi vezetők a tagállamok elnökei és a Legfelsőbb Tanács tagjainak szavazatai alapján kerülnek megválasztásra. A szavazás a következőképp megy végbe: minden elnök egy, minden tanácstag fél szavazattal bír. A vezetőség tagjai 6 hetes mandátummal bírnak. A szavazás a szövetség általános Google dokumentumán megy végbe.

1.5 Amennyiben sor került a megválasztott Szövetségi Vezetőség, illetve bármelyik tagjának lemondására, 48 órán belül új jelölteket kell állítani és az új vezető(ség) megválasztására a lemondástól számított 72 órán belül sort kell keríteni. Az új vezetőség a 6 hetes időtartam hátralevő részére veszi át az irányítást.

A megválasztott Szövetségi Vezetőknek joga van szavazatukat leadni az alábbi témákat illető kérdésekben:


a) Új tagok felvétele

b) A szövetségi törvényeket be nem tartó államok elleni szankciók folyamata

c) A szövetséget érintő bármely szavazásra bocsátott kérdés.

2. A Képviselők a hivatalosan megválasztott elnökök és kormányaik köréből kerülnek ki:

2.1 Elsőrendű Képviselők: az elnök, a hadügyminiszter és a külügyminiszter. Hozzáféréssel rendelkezhetnek a szövetség fő döntéshozó csatornáihoz és részt vehetnek a döntéshozatalban mindennapi és különleges ügyekben is, ezen felül továbbítják a szövetség végleges döntéseit kormányaikhoz.

2.2 Az elnököknek jogában áll szavazatukat leadni az alábbi témákat illető kérdésekben:

a) A Szövetségi Vezetőség megválasztása

b) Új ország felvétele a szövetségbe

c) A szövetségi törvényeket be nem tartó államok elleni szankciók folyamata

3. A szövetség része a Legfelsőbb Tanács, mely nincs választva. Minden tagállam egy tagot delegálhat a tanácsba kivéve az Alapítókat, akiknek joguk van eggyel több tagot delegálni, köszönhetően jelentősebb katonai és politikai potenciáljuknak. A tanácstagok nem lehetnek elnökök vagy kormánytagok (elnök, hadügyminiszter, külügyminiszter illetve gazdasági miniszter egyike), ellenben számottevő tapasztalattal kell rendelkezniük a játék terén, tisztában kell lenniük a játék mechanizmusával és képesnek kell lenniük mindennapi illetve különleges ügyeket, továbbá elismert és befolyásos és cselekvőképes játékosnak kell lenniük hazájukon belül. Ők a szövetség döntéshozó és tanácsadó testülete. Az ő felelősségük a szövetség egyben- és mozgásban tartása.

3.1 A tanácsban minden országot egy személy képviseli, ezen felül az alapító országokat egy további képviselő.

3.2 A tanács tagjai – a tanácsos – két hónapig vagy hamarabb történő lemondásig tartó megbízatást kapnak.

3.3 A tanácsosok a következőképp kerülnek a tanácsba: az elnökök jogkörébe tartozik az új tanácsos jelölése és a tanács tagjainak valamint a Szövetségi Vezetőknek áll jogában egyszerű többségi szavazáson eldönteni a jelölt alkalmasságát.

3.4 A tanács bármelyik tagjának jogában áll lemondani, illetve lemondatható, amennyiben a bármelyik elnök vagy tanácstag által beterjesztett szavazáson a szavazók ⅔-a +1 fő ez irányban dönt. Ezen esetekben a IV. cikkely 3.3 pontja lép életbe az új tanácsos választásánál, akinek mandátuma két hónapra szól.


a) A tanács tagjainak joga van szavazni a Szövetségi Vezetőség választásakor és a tagállamok illetve a Szövetségi Vezetőség tanácsadóiként működnek közre a szövetségen belüli bármely szavazásra bocsátott kérdésben.

b) Minden egyes tagállam után fél szavazat jár, hogy ezzel ellensúlyt képezzenek az elnökökkel szemben, ellenben ne legyenek túlsúlyban.

c) A tanács tagjai a szövetség tanácsadóiként és felügyelőiként intézkednek, így egy rotációs rendszer alapján felváltva rendelkezniük kell hozzáféréssel a főbb döntéshozó csatornákhoz.

d) Minden tanácstag egy hétig tölti be a felettes felügyelő tisztségét ezeken a csatornákon.

e) A rotációs rendszer szervezése a főtitkár feladatkörébe tartozik.

V. cikkely – Hadműveletek és nem-tagállam országokkal fennálló katonai célú kapcsolatok

A szövetségi vezetőségnek ismernie kell minden egyes hadműveletet és jóvá kell őket hagynia. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk és követniük kell a csaták prioritásait és a hadműveleteket érintő, a szövetségi ellenőrzéstől érkező döntéseket.

1.1 Másik tagállam ellen irányuló offenzíva fegyelmi meghallgatást von maga után.

1.2 Minden, a Szövetségi Vezetőség döntése ellen irányuló hadművelet fegyelmi tárgyalást von maga után.

2. Minden olyan MPP-nek meg kell köttetnie két tagállam között, mely legalább egyikük számára stratégiai előnyt jelent.

3. A tagállamoknak jogában áll MPP-t kötni bármely olyan országgal, mely nem áll nyílt háborúban egyetlen tagországgal sem, amennyiben a Szövetségi Vezetőség és a többi tagállam ezt jóváhagyja. Vitatható esetben egyszerű többségi szavazás dönt az MPP megkötéséről.

4. Általános esetben nagy részében a tagállamok eredeti régióit ért támadások magas prioritással bírnak, ez azonban megfelelő érvekkel alátámasztva változhat.

VI. cikkely – Nem-tagállam országokkal fennálló kapcsolatok

1. Semelyik tagállam nem létesíthet baráti célú kapcsolatot egyetlen olyan országgal sem, mely nyílt háborúban áll bármely tagállammal, illetve annak tradicionális ellensége a Szövetségi Vezetőség, a Legfelsőbb Tanács és az elnökök jóváhagyása nélkül. Vitatható esetben egyszerű többségi szavazás dönt az esetről.

Az ezen szövetségi Chartában említett feltételek elfogadása kötelez ezek jövőbeni betartására, körülményektől függetlenül. Bármilyen, ezen szabályokat megszegő cselekedet megfelelő fegyelmi intézkedést von maga után, melyről a Legfelsőbb Tanács és a Szövetségi Vezetőség dönt, valamint melynek kivitelezéséért a Szövetségi Tanács felel.

Aláírások:

angeldav – Spanyolország elnöke

fib – Szerbia elnöke

Pierre Dzoncy – Lengyelország elnöke

Rhual – Magyarország elnöke

Az egyezmény 2011. március 24-én aláírásra került.



Fordította: hekkat