Varnyú blues

Day 1,448, 10:01 Published in Hungary Hungary by Termetes Samu

Régen írtam direkt politikai cikket. Direkt. Csak úgy visszamondja az ember, leesik a tantusz, de nem ide -így se- no ez meg oda-visszakolonc.

Akitlosz ellen bizalmatlansági indítvány indult, eddig látható többséggel vezet a leváltók hangulata. De fölpakolok a kérdőjel elé egy mondatot. Mi értelme van ennek.

Szolgák szavazták meg...? Hö... ? ... Mást nem? Most így-úgy, de Ő neki adatott meg a lehetőség, nagybetűvel, mégis kicsivel. Mi értelme, elvenni a csontot? Azt mondod, csak pofázni tud, csinálni nem? és most akkor hagyod, hogy megéljen csak dumából? Szófosó-hiszti avat mártírrá egy rogyadozó-düledező madárijesztőt? Kááár Kááár - röhögnek a varnyúk.

Igazolást adsz a semmire. Más heteket izzad ezért-azért, és még úgy sem megy... Bottal hadonászol a semmire-semmibe... felesleges giccs-hiszti.

Napnyugta.

Kááááááááááár



Utózönge:

Erős kezdés. Összeszorított fogak nyikorognak, csikorognak, csak el ne törjön.

Illik, vagy nem illik - A hölgy Neszeszerének puha hajlataiban matatok sok apró ujjacska között, kifoszlott belső zsebekbe. A hölgy okuláréja üres-vaküveg, belenéz a szemedbe. Nem lát át a mögöttedbe, beléd-rajtad átnéz, de visszavigyorogsz félútról is, és még... hunyorogsz a félhomályból.

Nagyot hallok - hatalmasat - óriáskeringő a pokrócszélen.