Választás 2011. augusztus

Day 1,375, 05:53 Published in Hungary Hungary by Bulgaarfoeld





Aki most azt várja, h elemezni fogom a választási eredményeket, az ne is olvasson tovább.

Az okosok szerint a választási kampány akkor kezdődik, amikor az előző véget ért.

Van is benne valami.
A júliusi választás után egy kicsit csalódott voltam. Nem konkrétan ezért, mert pont én 35 szavazattal nem jutottam be, míg más ennek a töredékével is. Azért se nagyon, h amíg én max útiköltséget tértettem, ellenfelem ennél jóval többet, és más módon fektetett bele.
Sokkal inkább zavart az, hogy pártunk nem választhatta meg, h melyik körzetben szeretne indíttatni jelöltjeit, és nem volt favorit. Ez megosztotta a párt-szavazatokat, így két szék közül a földre ültünk.
Többek között ezért se akartam most indulni.

Pár nappal később, wisitenkraf megkeresett. Megkérdezte, h szeretnék-e neki, illetve az akkori egyik elnökjelöltnek segíteni. Megbeszéltük a részleteket, de emellett kitértünk az előző választásra is. Elmondtam neki, h véleményem szerint, mivel kicsi párt vagyunk és emiatt nem választhatjuk meg azt a körzetet, ahol indíthatjuk jelölteinket, meg kellene jelenleg elégedni azzal, h jó ha egy jelöltünk bejut, a kettő nem valószínű. Abban maradtunk, h a köv választás előtt visszatérünk rá.

Nem is foglalkoztam vele, elég sokáig. Az új elnök kabinetfőnöke lettem, nem unatkoztam. Cikkeket írtam, közlönyöket adtam ki, osztottam, szupereltem, épp amit kellett.

Ezzel párhuzamosan szerveztem a MATASZ-AID programot, és persze ettem, harcoltam, dolgoztam.

Lassan elértünk a jelölés napjáig. Erős kétségek gyötörtek, de mivel túl sok jelentkező nem akadt, bevállaltam. Azzal persze, h ha olyan ellenfeleim lesznek, akikkel szemben esélytelen vagyok, akkor tartom a táblát a második jelöltnek.
Félelmeim beigazolódni látszottak, amikor kiderült, h bővebb pátriám, Észak-Magyarországban indíthatunk jelöltet, és olyan ellenfelekkel kell megküzdeni, mint Mandala Ferdis, Cimbalar, alioth. Esélytelen, gondoltam, és továbbra se tettem semmit.

Nem is léptem fel a választás napján, csak úgy 11 óra tájban. Padavanom, MAHONI27 már nyomta is az állást. Már kaptam szavazatot, de a 4-5. helyen álltam, de nem tűnt elérhetetlennek a 3. hely. Meglepett, h az általam tuti befutónak gondolt Cimbalar, nem vagy alig kapott több szavazatot addig, mint a táblatartók. Rövid egyeztetés az illetékes pártelnökkel. Korrekt volt. Ezt most is köszönöm neked foton100101.

Akkor postoltam, h "csapjunk bele a lecsóba".

Gyors körlevél a friend listem tagjainak, MAHONI27 figyelte folyamatosan az állást, és jöttek is a szavazatok. Kb egy órán belül utolértem a 3. helyen állót, kicsivel később meg is előztem, de felrémlett előttem a júliusi választás, amikor kétszer annyi szavazatom volt ez időtájt, mint a későbbi befutónak. Írtam gyorsan egy rövid cikket, és azt is postoltam.
És lassan kezdtek befutni a pártom tagjai, a századom tagjai, a MATASZ tagok, és sokan mások, akikkel korábban pacsiztunk le.

Este nyolc körül már kezdtem elhúzni a negyedik helyezettől, de továbbra se nyugodtam meg. Pedig akkor már az első, második is csak egy-két szavazattal volt előbbre, mint én.

MAHONI27 továbbra is szervezett, irányította a szavazatokat, és rendszeresen adta az állást.

Úgy hajnali egy körül tértem nyugovóra. Akkora már összejött annyi szavazat, mint egy hónappal korábban. Számolgattunk, nem tartottuk valószínűnek, h bárki is befogjon, főleg nem a negyedik helyen álló. És még a szavazatom meg volt.

Reggel fél nyolc körül úgy gondoltam, ezt már nem lehet elbukni. Megkerestem a pártunk szövetségesét, és oda szavaztam, ahova kérték.

Közben becsúszott még egy szavazat, így 8:58-kor 38-26-25-9-en álltam.

Pár perc, és mindenki derül 🙂

Függetlenül a végeredménytől, ezúton is szeretném megköszönni minden szavazóm támogatását.

üdvözlettel:

Bulgaar