Szövetségi rendszer kérdése újratöltve

Day 714, 07:42 Published in Hungary Hungary by charlie50




Sajnos ismét aktuálissá vált a szövetségi rendszer kérdése. A nemrégiben lezajlott csaták sok – sajnos többnyire negatív - tanulsággal szolgáltak, amelyek ismét felvetik a PEACE reformjának, vagy akár még drasztikusabb lépések kérdését. Lássuk, mi is a probléma a jelenlegi PEACE-szel.


A PEACE túl nagy. Furcsán hangozhat, hiszen az ember azt gondolná, hogy minél nagyobb egy szövetség, annál erősebb, azonban a nagy mérettel együtt megnövekedett az adminisztráció és a szervezés is. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy jelenleg három főtitkár és két katonai főparancsnok látja el együtt a vezetési feladatokat (rossz esetben egymás ellenében). Ez óhatatlanul káoszhoz, egymásnak ellentmondó parancsokhoz vezet. Ráadásul a PEACE jelenlegi felépítéséből adódóan két, egyenként pár száz fős lakossággal rendelkező ország leszavazhatja 16.000 ember érdekeit.

Nincs összetartás, nincsenek célok. A franciák nem először maradnak ki a támadásból, hol arra hivatkozva, hogy nem kapták meg a terveket, hol amiatt, mert „nem lettek hivatalosan felkérve a támadásra”. Több volt és jelenlegi PEACE-tag is azzal borzolja a kedélyeket, hogy békét, esetleg MPP-t kötnek az egyértelműen másik táborba tartozó tagokkal. Mindeközben olyan szövetségeseink tűnnek el a süllyesztőben, akik még pár hónapja oszlopos tagoknak számítottak, például Olaszország, vagy Portugália nélkül elképzelhetetlen lett volna egy támadás megtervezése.

Tisztázatlan a finanszírozás kérdése. Itt van az E/F legnagyobb előnye a PEACE-szel szemben (a propaganda után). „Odaát” nem jellemző a garasoskodás, össze tudnak fogni azért, hogy egy-egy tagjuk valamely területét visszaszerezzék és mindenki bele is adja a maga részét, míg nálunk állandó probléma a finanszírozás kérdése. Az még elmegy, hogy amikor a barátaink jönnek segíteni, akkor a kormány esetleg ad nekik repjegyet, fegyvert, de az már kicsit nevetséges, hogy bármilyen csatában is vagyunk benne, a chaten non-stop koldulás megy. Legjellemzőbb példa számomra az volt, amikor az amerikaiak megtámadtak minket Alaszkában és 9 perccel (!!!) a csataindítás után a magyar chaten már megjelentek az első „kéregetők”, akik a Peacekeepers számára kértek adományokat fegyverre. (Még mielőtt bárki lehazugozna, van róla log)


És vajon mit tehetnénk, hogy jobb legyen? Két út áll előttünk. Az egyik a PEACE reformja, amiben – megmondom őszintén – nem hiszek. Azért nem hiszek benne, mert egyrészt borzasztó nehéz a beidegződéseket megváltoztatni, másrészt szankcionálni is nehéz. Elég rosszul venné ki magát, ha egy országot meg akarnánk büntetni inaktivitás miatt, ő meg joggal hivatkozna rá, hogy eddig sem volt senki megbüntetve ilyesmi miatt. Mindezek mellett még rosszul is venné ki magát, ha egyes országokat a mostani, „egyenlő” pozícióból hátrébb sorolnánk, márpedig ez elengedhetetlen lépés lenne. A legnagyobb probléma mégis az lenne, hogy nem tudjuk megváltoztatni az eddigi gyakorlatot, hiszen sok ország teljesen kényelmesen érzi magát a jelenlegi helyzetben és eszük ágában sincs változtatni.


Van persze még egy lehetőség, egy új szövetség alapítása, természetesen főleg az eddigi tagokból, de olyan struktúrával, mely a kezdetektől szavatolja a sikerességet. Mindössze annyit kéne tenni, hogy pár alapszabályt lefektetünk és persze be is tartjuk, tartatjuk azokat.

Először is szakítani kell a „mindenki egyenlő” elvvel. Szépen hangzik, tudom, de teljességgel használhatatlan és nem is fair. Ha két-három ország adja a szövetség erejének a felét, akkor annak a két-három országnak a szava érjen is annyit, mintha a szövetség fele arra szavazna, amit ők akarnak. Minimum két külön szintet kell megállapítani és az országokat besorolni (aktív tagok és baráti országok, vagy belső és külső kör, kinek hogy tetszik). Értelemszerűen, aki az aktívabb, belső körhöz tartozik, annak nagyobb feltételeket kell teljesítenie. Értelemszerűen, aki a belső kör tagja, az nem húzhatja ki magát a közös hadjáratok alól.

Meg kell oldani a mobil hadsereg és a finanszírozás kérdését is. Be kell látnunk, ma már az dönti el a csatákat, hogy ki mennyi aranyat tud elégetni, hány tankot tud teljesen felszerelni. Fontos, hogy a szövetség tagjai igenis fizessék be a rájuk eső részt, ami fedezi a mobil hadsereg fenntartási költségeit és ne a védekező országok lakosságától kelljen koldulni egy-egy plusz ütésre. Mindezek mellett fontos persze a mobil haderő mérete is, pár elveszetten kószáló katona nem veheti fel a versenyt az EMC szervezett ütéseivel.

Meg kell határozni a célokat is, ma már nem működik az a stratégia, hogy mindenhol támadunk és valami majd csak lesz, mert úgyis erősebbek vagyunk. Meg kell határozni, hogy mi az elérendő cél, és ennek érdekében mindenkinek alá kell rendelnie magát a központi irányításnak.

Végére hagytam az egyik legfontosabb dolgot: jól meg kell válogatnunk, hogy kiket fogadunk be a szövetségbe. Sokkal egyszerűbb lesz 6-8-10 erős és aktív országot összefogni és irányítani, mint 25 országot, akik ezerfelé szaladnának. Csak azt kell bevenni a szövetségbe, akinek ott a helye, aki teljesíti a feltételeket. És hogy mi várható el egy országtól, aki a belső körben szerepel? Adjon meghatározott számú katonát a mobil egységbe, fizesse be a rá eső „tagsági díjat”, kövesse a szövetség parancsait. Ennél több nem is kell, aki ezeket nem tudja/akarja teljesíteni, azt sem kell kidobni, mehetne a külső körbe, mely szintén a szövetség védelme alatt állna.


Egy ilyen új szövetséggel lenne esélyünk ellensúlyozni az E/F fölényét szervezettségben, amíg azonban marad a jelenlegi rendszer, véleményem szerint sok jóra nem számíthatunk, maradnak a szervezetlen támadások, rosszabb esetben a passzivitás.


Az itt megjelenő cikkek a magánvéleményemet tükrözik, kéretik a hozzászólásokat nekem címezni


Közérdekű információk:


A Magyar Közlöny a kormány hivatalos lapja

A Hadügyi Közlöny a Hadügyminisztérium hivatalos lapja

A Kongresszusi Közlöny a Kongresszus hivatalos lapja

Magyarország hivatalos fórumát itt találod meg, regisztrálj!

Újoncok és tenni akaró régiek, vegyetek részt a mentorprogramban, hogy minél sikeresebb legyen országunk!

Támogasd a Nagy-Magyarországért Alapítvány és az Utolsó VédőVonal Alapítvány működését!


Figyelmetekbe ajánlom barátaim újságait is:

raszta újsága: Egy raszta szavai

Botyar újsága: Betyárbecsület

Lalo85 újsága: Viharsarok

Akitlosz újsága: eH O N U N K

Heidar újsága: Heidar’s Herald

Doggett újsága: Agymenés

Zoli84 újsága: Szabad Magyarország

slamx újsága: e-idea news


Vigyázat, reklám!

Ha idáig elolvastad és esetleg szimpatikusnak találtad a gondolatmenetemet, engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet pártunkra, a Corvin - Nemzeti Radikális Pártra. Látogasd meg honlapunkat, gyere chatszobánkba és ha egyetértesz céljainkkal, lépj be pártunkba. Érdemes továbbá figyelni a Patrióta nevű újságot, amíg az új pártlapunk nem készül el, addig itt olvashatod pártunk hivatalos közleményeit, valamint párttagjaink érdekesebb cikkeit. Amennyiben szeretnél felkerülni levelezőlistánkra, kérünk jelöld barátnak a CNRP pártorgot. Köszönjük!