Quicksilver interjú: második rész

Day 818, 11:27 Published in Hungary United Kingdom by Bosko Balaban

Quicksilver az erepublik egyik leghíresebb játékosa. Nevét nem csak Magyarországon, hanem mindenütt ismerik. Az index boomnál sokat tett az országért, sokan az ő segítésével találták meg az erepet. Az újságja, a Legendárium a legjobbak között volt, a KARD-ban való politikai szerepével szintén kitűnt a közéletben. Tavaly júliusban amikor elkezdtem az újságírást azóta terveztem vele egy interjút. úgy gondolom hogy megérte várni rá. Ajánlom az olvasók figyelmébe a három részes interjút.

2.rész


Magyarország elnökeként mit értél el?

Nehéz számszerűsíteni. Az index-boom és hatásai annyira felborították a terveinket, hogy jószerivel csak ez töltötte ki az elnöki ciklusomat. Nem volt kis eredmény kenyeret, munkát, okítást, majd végül harcokat adni az újoncoknak; pláne nem az akkori szűkös anyagi helyzetünkben. Pl. eMagyarország első Q5 kórháza a lakosság adakozásából épült fel - és mennyit vitatkoztunk azon, hogy hova kerüljön a 2 régióból! 🙂 Úgyszintén mi tettük le az első Q5 védelmi rendszert is Győrbe, ami így egy, az akkori erőviszonyok mellett bevehetetlen erődítménynek számított - ezt privátim dsalageanu is elismerte, hogy az akkor világelső román hadsereg is csak nagyon elvileg lett volna képes annyit sebezni, hogy talán bevegye. Ez az akkori helyzetünkben egy olyan biztos pontot jelentett, ami nagyon fontos volt számunkra, akik addig az állandó román fenyegetettség árnyékában éltünk. Az egyetem megalapítása, a mentorrendszer felépítése, az MNB és a forint helyzetének stabilizálása és a magyar hadsereg megújítása is az elnökségemhez, a kormány munkájához köthető.


A kongresszusba 6-szor kerültél be. A magyar kongresszusban voltak mind? Milyen élményeid vannak azokról az időkből?

Egyszer 8először) a norvég kongresszusba jutottam be; akkoriban Norvégia része volt Oroszország is, de a lakosságuk már fogyóban volt; igazi norvég nagyon kevés játszott, de a high régiókban rengetek külföldi dolgozott. Mivel állampolgárság ekkor még nem volt, így bárki indulhatott jelöltnek, és ezt sokan meg is tettük mi magyarok is; decemberben ha jól emlékszem 5 magyar volt a norvég kongresszusban, ha nem is TO céljából; plusz jónéhány orosz, na ők már nem ilyen ártatlan céllal, mint mi. :-9

A többi kongresszusi tagságom mind Magyarországon volt. A magyar kongresszus első chates ülése december 14.-én volt, és mondhatni közbotrányba fulladt; mindenféle szabályozás és jogkör híján jószerivel csak viták és szófacsargatások jellemezték. Később is csak lassan javult ez a helyzet, hiszen a kongresszus jogköre erepen minimális, viszont akik bejutnak azok felerészben erős, karakteres egyéniségek, akik tenni akarnak, és a kongresszust mint politikai hatalmat képzelik el - holott nem az, itt, erepen nagyon nem. A képviselők másik fele mindig is csak pártérdekből benyomott kétkattos volt, aki ha szavaz egyáltalán, azt csak pártutasításra teszi; vagy csak gyorsan lelép az 5 arannyal.

Ilyen körülmények között én sosem tartottam sokra a kongresszust, hiszen mindössze sokat beszélt, semmit se tett, de folyton bele akart szólni az elnök és a kormány hatáskörébe. Legyünk őszinték: a kongresszus erepes szabályok szerinti jogkörét egy-két, nem is túl intelligens majom (nem, nem forradalmi!) is el tudná látni. Ez nem a kormányok és az elnökök hibája tehát, hogy úgymond 'nem adnak elég hatalmat' a kongresszusnak, hiszen nem is tudnának mit adni neki. Minden, amit a kongresszus manapság tesz, a fórumtól a netes szavazásig és a chates ülésekig: az extra; és alkotmány, egyértelmű és időszerűen karbantartott szabályok hiányában ez időről időre elő is jön, mint az utolsó ülésen is láthattuk.


Többször is elhagytad Magyarországot, aztán visszatértél. Miért mentél el és jöttél vissza?

Sokszor, sokan mondták már nekem, hogy ne vegyem fel a sértéseket, a támadásokat, hiszen közszereplőknek ezeket tűrniük kell. De én nem ez a fajta ember vagyok, nem egy vastag bőrű politikus vagy mindenen csak röhögő troll. Az íráshoz, ahhoz, amit én olyan jól művelek, ahhoz pontosan egy olyan érzékenység kell, amit aztán az elenfelek, ellenségek támadásai el tudnak találni. Soha nem is akartam ezt az érzékenységet elveszíteni, még ha tudom is, hogy a reakcióim ezekre nekem magamnak is ártanak. Többször jutottam el addig a pontig, ahol úgy éreztem, hogy ez már sok, nem bírom, én nem ezért játszok. Egyszer a teokratákhoz mentem, ahol úgy éreztem, egy új erepes életet kezdhetek - és tetszett az ideológia is, hogy függetlenek vagyunk mindenkitől (hiszen akkor azok voltak); de amikor változott a helyzet, amikor szembekerültem volna az elvekkel, a volt szövetségesekkel, akkor úgy találtam, hogy néhány olasz személyes sértődöttsége nekem nem elég ok arra, hogy a PEACE ellen harcoljak - és otthagytam őket. Másodjára Angliába mentem - én IRL évekig éltem Angliában, és nagyon szeretem ezt az országot; így ez akkor nekem egyértelmű volt, hogy oda menjek miután átjöttek az Atlantiszból a PEACE-be.


Az Egyesült Királyságban is voltál, ott a helyi elit tagja voltál. Milyen volt velük együtt harcolni?

Anglia nagyon sokáig egyfajta félkómás Csipkerózsika-szerepet játszott erepen, hiszen a meglehetősen nagy népesség ellenére szinte semmit sem tettek nemzetközi téren. Nagyrészt a fórumukon kialakított kétkamarás parlamenttel, azaz egy komplex, de az ereppel éppen csak érintőlegesen kapcsolódó belpolitikával játszadoztak; ráadásul IRL angolok kevesen voltak, így a haza és a nacionalizmus se izgatta őket annyira. Ebből amikor én belecsöppentem, pont Hassan Pesaran próbálta meg őket felrázni, és visszavezetni őket az erep érdekességeihez, azaz a háborúhoz. Ezzel együtt, akkortájt kezdték el a hadsereget is megszervezni, közlönyt, napiparancsot, parancsnoki láncolatokat és katonai ellátócégeket kialakítani; valamint embereket toborozni; ezekben én szívesen segítettem, és mivel az erőm, rangom is megvolt, így belefértem az elitbe is, a Paratroopers csapatba. Megjegyezném, jellemző, hogy sokan voltak nálam erősebbek, de a rangjuk elmaradt tőlem, pont az addigi passzív külpolitika, a háborúk hiánya miatt. Kicsit furcsa volt azért, hiszen akkoriban a magyar elit már kőkemény profikból állt, ott meg azért sokszor az alapokra kérdeztek rá emberek - azaz igencsak a kezdeteknél voltak még. Furcsa társaság is, sokkal könnyedebben, lazábban veszik erepet, látszik, hogy nekik ez ténylegesen csak egy játék, amire időnként fordítanak egy kis időt, de igazából nem annyira fontos.


Az erepen admin is voltál. Szárnyaid nőttek vagy inkább súlyos teherként cipelted a munkát? Az erepes játékodra hogyan hatott ez?

Nagyon furcsa volt először a másik oldalon állni. Én sokáig komolyan vettem azt, hogy a moderálás célja nem a cenzúra, hanem a szélsőséges, rasszista, sértő, reklámozó és spam dolgok kiszűrése, hogy az erepes média jobb lehessen. Noha sokan vádoltak részrehajló moderálással, a lelkiismeretem tiszta; soha nem moderáltam senkit pártállás vagy magyar politikai ok miatt; aki pedig engem sértegetett, hát... miért kellett volna eltekintenem a büntetéstől? Eleinte az ilyeneket mindig vittem az adminokhoz, amíg azt nem mondták, hogy megbíznak az ítéletemben, csináljam nyugodtan én. Naivitásomat jelzi, hogy mindig megpróbáltam a szabályok megváltoztatását elérni, még akkor is, amikor már sejtettem, hogy nem fognak soha megváltozni... sosem értettem egyet minddel, szerintem messze túl szigorúak a szabályok.

Arra, hogy az erepes játékkal a moderálás összeegyeztethetetlen, lassan jöttem rá - és ezzel egyidőben ki is vonultam a magyar politikai életből, a pártpolitikából, a hivatalos szerepvállalásból, és csak mint újságíró, véleményformáló maradtam jelen. Most is úgy látom, hogy moderátor maximum ennyit szabadna, hogy jelen legyen a játékban; a mostani modik munkáján tökéletesen látszik, hogy mind elkövetik ezt a hibát, bel-, és külpolitikai szinten is. Ez is az adminok hibája, hogy erre az útra léptek, hogy a modiknak nincs semmi megtiltva a játékban, és mivel ők maguk nem játszanak, a játékosokat nem ismerik, így a moderátorok kiválasztásánál ordas hibákat is elkövettek. A jelenlegi formájában a moderátori rendszer egyrészt alig működik (többhónapos elmaradások a ticketeknél), másrészt abszolút láthatóan elfogult, igazságtalan, egyszóval rossz. Nem vigasz az sem, hogy az adminok sem mutatnak jobb példát... sőt... de azt hiszem ennél több már ban-t vonna maga után, így hagyjuk.


A karaktered végleges bant kapott. Látsz még esélyt arra hogy visszakapjad a karaktert?

Nem. Az okokra nézvést lásd az előző választ.


folytatása következik