Join the new world

Üdvözletem Mindenkinek!

Elérkeztünk a 4. felvonáshoz. Előző cikkemben már megírtam, hogy szerintem a Q4 csoda az bizony a C&C sorozat Orca helikopterének a koppintása.

Nos, róla lenne szó:



Az alábbi leírást találtam róla:

A GDI többfeladatú támogató légi eszköze, röpképességéről iker sugárhajtómű gondoskodik hagyományos rotorral kiegészítve. Elég jó páncélzattal és manőverező képességgel rendelkezik. Fő fegyverzete egy 6 csöves gépágyú valamint két Dragon TOW rakéta.

Garanciát csak akkor vállal rá a gyártó, ha a légvédelmet elkerülitek vele...

Egyébként létezik a valóságban is Orca (Kamov K-60)helikopter, csak ez más feladatú:



Ennyit erről. Kicsit hasonlít erre a cuccra az Amerikaiak V-22 Osprey.



Kicsit komolyabb leírása:

Az Osprey a világ első sorozatban gyártott billenőrotoros katonai repülőgépe. A szárnyvégeken egy-egy hajtóműgondolában található a háromlapátos propeller-rotort („proptort”) meghajtó gázturbinás sugárhajtómű és a reduktor. Fel- és leszálláshoz a gép helikopterként viselkedik a gondolák függőleges állapotban, a proptorok vízszintesen állnak. Repülés közben a gondolák 12 másodperc alatt 90 fokkal elfordíthatóak és a V–22-ből egy helikopternél sokkal gazdaságosabb üzemanyagfelhasználású turbólégcsavaros repülőgép válik. Rövid nekifutású fel- és leszálláshoz (STOL) a gondolákat legfeljebb 45 fokig forgatják el. Helytakarékos tároláshoz a V–22 szárnya a géptörzs hossztengelyébe fordítható és a proptorokat is 90 másodperc alatt egymás mellé lehet hajtani.[23]

Az óriási rotorok miatt az Osprey nem képes vízszintesen, repülőgépként felszállni vagy leszállni.

A V–22 pilótafülkéje korszerű „glass cockpit” rendszerű, négy multifunkcionális kijelzővel és egy nagyobb méretű központi kijelzővel. Ezeken a pilóták sokféle információt jelentethetnek meg: digitális térképeket, az infravörös kamera képét, repülési műszereket, navigációs adatokat (TACAN, VOR, ILS, GPS, INS), valamint rendszeradatokat. A fejlesztéseknek köszönhetően a fedélzeti Cockpit Management System (CMS) robotpilótája képes emberi beavatkozás nélkül repülőgép-üzemmódból 20 méteres függésig vezetni a gépet.[24]

A V–22 háromszorosan redundáns fly-by-wire rendszerű repülésvezérlő rendszerrel rendelkezik. A gondolák függőleges állásánál a repülésvezérlő számítógép az Osprey-t helikopterként irányítja, a rotorok ciklikus vezérlésével. Vízszintes gondolaállásnál, repülőgép-üzemmódban a kombinált csűrők és fékszárnyak, a függőleges vezérsík és a magassági kormány vezérlésével irányítható a gép, akárcsak egy hagyományos merevszárnyú repülőgép. A két üzemmód közötti átmenet a gondolák teljes 96 fokos mozgásánál jelentkezik - minél kisebb vízszintes szöget zárnak be a gondolák, annál nagyobb hatásuk van a repülőgép kormányfelületeinek.


Glass cockpit: A V-22 pilótafülkéjében négy multifunkcionális kijelző és egy nagyobb központi kijelző segíti a pilóták munkáját.
Fegyverrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Osprey támadófegyverrel egyelőre nem rendelkezik. Mindössze 1 db 7,62 mm-es védőgéppuskával szereték fel, amely csak a rámpa leeresztett helyzetében használható. A fejlesztés korábbi szakaszában elvetett, orrba beépített 12,7 mm-es GAU–19-t a közeljövőben tervezik beszerelni. A BAE Systems fejleszt egy távvezérlésű fegyverrendszert a típushoz, ennek üzembe állítása azonban szintén később várható.


Az én kedvenc harci helikopterem (nem, nem az indián néptörzs) a Mil Mi-24 Hind

Csőrike festésben: 🙂



Egy normális kép:



S a nem túl rövid leírása:

A Mil tervezőiroda az 1970-es évek elején megkísérelte ötvözni a Mi-8C szállító /támadó és a Mi-8E harci helikoptereinek legkedvezőbb tulajdonságait. Bár már a Mi-8C is rendelkezett fegyverzettel, annak feladata inkább a szállítás, mintsem a légi támogatás volt. A Mi-8 Hip-E ezzel szemben – jóllehet jelentős szállítási kapacitással rendelkezett, hiszen képes szállítani 24 fegyveres katonát – hatékonyabb fegyverzettel rendelkezett, a szállító kapacitás rovására. A helikopter relatíve alacsony sebessége és repülési magassága révén ekkoriban rendkívül sebezhető célpontnak bizonyult. Ezt kiküszöbölendő a tervezőiroda helikoptereinek sebességén és páncélvédettségén igyekezett javítani.

Az új helikopter sárkányához a Mi-8-as egyes elemeit adaptálták, más részegységeket azonban teljesen átalakítottak, újraterveztek. A tervezés meggyorsítása végett megtartották a Mi-8-as jól bevált TV2-117A 1700LE-s gázturbináját. A fegyverzet hordozására szárnycsonkokat alakítottak ki a törzsközéprészen. Ennek jelentős aerodinamikai szerepe is van, hiszen kellő sebesség mellett jelentős felhajtóerőt termel, s a forduló sugarat is csökkenti. Az afganisztáni konfliktus magashegyi viszonyai között gyakran nekifutással startoltak a szovjet helikopterek, hogy a ritka levegőben is a lehető legnagyobb tömegű fegyverzetet hordozhassák. Az új helikopter méreteiben elmarad a Mi-8-as család többi tagjától, így az ellenséges légelhárításnak –különösen szemből- sokkalta kisebb célpontot nyújt, s az azonos erőforrás dacára jelentősen nagyobb sebességet érhet el. Faroktarója azonban jóval vaskosabb, erősebb lett, ezzel is növelve a helikopter túlélési esélyeit. Szintén a túlélőképesség növelésének nevében az elődénél kisebb, de nagyobb fordulatszámon működő farokrotort alkalmaztak. Fegyverzet elhelyezésére a szárnycsonkok alatt 2-2 pilon, míg a végén 2-2 rakétaindító sín kapott helyet. A helikopter A változatának talán legjellegzetesebb részlete a kabintető, mely egy üvegház benyomását kelti.

A tágas pilótafülkében háromfős személyzet- fedélzeti mérnök/lövész elöl, mögötte egymás mellett helyezkedett el a pilóta és a navigátor-, míg a desszanttérben egy 8 fős egység foglalhatott helyet. A gyalogosok ki- és beszállását a két oldalon elhelyezett nagyméretű ajtók könnyítették meg, míg a nyitható ablakok lehetővé tették, hogy a „rakomány”, kézifegyvereivel már a levegőből beavatkozhasson a harcokba. A Mi-24-es első prototípusa V-24 néven 1970-ben emelkedett a levegőbe, míg az első hadra fogható példány 1973-ra készült el. A későbbi A változatokon már a nagyobb teljesítményű TV3-117 gázturbinákat alkalmazták, a farok rotor pedig a kezdeti jobb oldalról a baloldalra került.


Típusjelzés: Mil Mi-24A

Gyártó: FÁK/Mil tervezőiroda

Főrotor átmérője: 17,3m

Hossz: 21,35m

Magasság: 6,5m

Főrotor forgáskörének területe: 235,06m2

Szárny fesztávolsága: 6,53m

Tömeg: 8400kg

Max. felszállótömeg: 11000kg

Hajtómű: 2x1660kW teljesítményű Iszotov TV3-117 típusú gázturbina

Max. sebesség: 320km/h

Emelkedő képesség: 900m/min

Szolgálati csúcsmagasság: 4500m

Hatótávolság: 160km (teljes fegyverzettel)

Fegyverzet: egy 12,7mm-es beépített géppuska, valamint 1275kg-nyi fegyverzet

(UV blokkok, irányítatlan bombák és 2x2 AT Swatter irányított páncéltörő rakéta)



Hát ez elég hosszú lett, s még az Apache nem is került "leírásra" 😃

Grat annak, aki végigolvasta!

A Kyr hadsereg Pusztítóinak jelszavával búcsúznék:

"Nem győzni jöttünk, hanem pusztítani!"