Join the new world

"...hogy idejutott Magyarország, önmagunkban keressük az okot. A magyar öntudat és történelmi tisztánlátás hiányzott otthon is és hiányzik sokakból, még most is.
A HAZA, a történelem, a Himnusz nem volt lényeg, élő valóság a legtöbb emberben, hanem csak forma, külsőség, jelszó, eszköz, térkép.
Nem vallás, csak templomba járás.
Ugyanakkor minden importált, tőlünk idegen, ártalmas rendszerre, divatra, jelszóra, mozgalomra, mindentéren gondolkodás nélkül kaphatóak voltunk.
Olyan zöldséget nem lehetett kiötleni sehol a földön, aminek követője ne lett volna Magyarországon (lásd liberalizmus)

...A szociáldemokrata szociáldemokratább volt marxnál, a kommunista, kommunistább leninnél. Magyarországért nem! De a nemzetköziségért (internacionalizmusért) börtön tudott szenvedni és fanatikusan meg is halni érte..."

..."Europeer és humánum" otthoni megfogalmazásban és átélésben többet ártottak Magyarország ügyének, mind sok csapás..."

Nyírő József

Élete és munkássága

Tanulmányait a székelyudvarhelyi katolikus gimnáziumban kezdte, majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pazmaneumban tanult. 1912-ben Nagyszebenben pappá szentelték, itt hittant oktatott egészen 1915-ig, amikor is kinevezték Kolozs megyei Kide község plébánosává.

1919-ben, amikor Erdély a magyar állami keretből a román állami keretbe került, kilépett az egyházi rendből, mert elvette ifjúkori nagy szerelmét. A papi rendből való kilépése után, a római katolikus egyház exkomunikálta. Először a megélhetése miatt Kidében malmot bérelt, ezzel tartotta fenn magát és családját, és három gyermekét, majd az elkövetkező tíz évben a kolozsvári Keleti Újság-nál újságíróként dolgozott.

Publikált hazai, majd emigrációja idején nyugati lapoknak is, ezek közül említsünk néhány fontosabbat...

* Magyar Élet
* Hungária
* Ahogy Lehet
* Bujdosó Szemle
* Bujdosó Naptár
* Katolikus Magyarok Vasárnapja
* Magyar Vándor
* Magyar Harangok
* Magyar Nők
* Szabad Nemzet
* Magyarok Útja
* Magyar Nép
* Nyugati Magyarság
* Magyar Szabadság
* Új HUngária
* Erdélyi Helikon
* Keleti Újság
* Magyar Erő c front újság


1924-ben Jézusfaragó ember címmel megjelennek legkorábbi novellái, ami népszerüséget hozott neki, mint Erdélyben, mint Magyarországon.

1931-ben visszavonult gazdálkodni a Nagyküküllő megyei Alsórákos községbe, ahol örökölt nyolc hold földet, de az újságírást is folytatta.íbr>
1941-ben erdélyi képviselőként Budapestre költözött ahol a Magyar Erő című hazafias, háborús, képes hetilapot szerkesztette.

1945. márciusában a parlamenti különvonattal, mint esküjéhez hű képviselő a képviselőtársaival emigrált Ausztriába!
Ausztriában esküjéhez híven - mint esküt tett képviselő - továbbra is tagja maradt, népének szolgálatában az un. "nyilas-parlament"-nek.

1945-ben Németországba menekült, majd 1950-ben Madridba költözött.

1952-ben a a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó alapító elnöke lett, bár sohasem járt az Egyesült Államokban.

Mint székely írófejedelmet különböző feladatokkal bízták meg, hazája érdekében! Ezeket boldogan s örömmel vállalta, legjobb tudásának megfelelően el is végezte.

Megjelent művek

Jézusfaragó ember (novellák)
Isten igájában (önéletrajzi regény)
A sibói bölény (regény)
Kopjafák (novellák)
Székelyek (novellák)
Az én népem (regény)
Uz Bence (regény)
Havasok könyve (novellák)
Júlia szép leány (szinpadi ballada)
Mádéfalvi veszedelem (regény)
Néma küzdelem (regény)
Zöld csillag (regény)
Az elszántak (regény)
Ime az emberek (regény)
Mi az igazság Erdély esetében? (gyűjtemény)
MÁTÉ, A KUTYA - ismertető
Csillagig érő emberek I-II. elbeszélések összegzése I. kötet 54, a II. kötet 56 elbeszélésből áll



Titulusai

- A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- A Kisfaludy Társaság rendes tagja
- Helikon íróközösség tagja 1926- tól
- 1930-39 az Erdélyi Helikon c.-ű folyóirat külső munkatársa
- Az Erdélyi Szépmíves cég egyik alapítója
- 1939 februárjától átveszi Szász Endrétől a kolozsvári Keleti Újság szerkesztéséét.
Az újság egy évtizeden át az Országos Magyar Párt lapja, amit 1939-ben a román hatóságok betiltanak és ezzel együtt a pártokat és az egyesületeket, de Nyirő ténylegesen 1941 karácsonyáig szerkeszti a napilapot.
- Mint miniszter az antikommunista Magyar Szabadság Mozgalom társelnöke
- A Magyar Kulturális Szövetség elnöke
- A Magyar Újságírók Külföldi Egyesületének elnöke
- Az Erdélyi Szövetség elnöke
- Országgyűlési képviselő az 1940. évi XXVI,t-c. 2 paragrafusa alapján 1942. febr. 14.-től, az Erdélyi Párt tagjaként.
- A Magyar Erő című képes hetilap főszerkesztője 1942 augusztus 20.-tól 1943 április végéig
- A Corvin-koszorú kitüntetettje. 1940. október 24.-én Kolozsváron a Mátyás király Diákotthonban Horthy Miklós kormányzó úr a Corvin-koszorú kitüntetéssel ismeri el Munkásságát és magyarként való helytállását.

A magyarság átkaként emlegetett liberalizmust istenítők jogosan haragudtak Nyirőre! Hisz nem felelt meg az ő elvárásaiknak! Nem felelt meg a követelményeiknek.

Egynek felelt meg Istennek, Hazájának és önmagának!

Nyírő József


Ki volt Nyirő József? Így ír a családfájáról...

"Nyirő József levele az Országos Levéltárnak 1944. márc.8.

A tisztelettel mellékelt és eredeti okmányokkal bizonyított "Származási Táblázat" szerint egyenes és törvényes leszármazottja vagyok annak a Nyirő Mihálynak, aki az Országos Levéltárban őrzött "Lustrakönyvek" tanulsága szerint Csíkszentgyörgyön lustráltatott, és szerepel az 1701. évi, mind az 1702. évi összeírásban.

Ezen kívül a csikszentgyörgyi Nyirő család tagjai még a következő lustrákban szerepelnek:

Az 1685.évi csikszentgyörgyi összeírásban Nyirő Márton, aki "odajárt jámborul", vagyis háborúban is részt vett.
Az 1681. január 10.-i csíkszentgyörgyi összeírásban Nyirő Márton.
Az 1643.-i szintén csíkszentgyörgyi összeírásban Nyirő Mihály fia Márton és János, Nyirő Pál nőtlen.

Tudtommal és a hagyomány szerint is egy és ugyanazon család tagjairól van szó, mert más Nyirő családról Csíkszentgyörgyön nincs említés sehol. Jellemző egyébként a családra vonatkozó köztudatra, hogy Csíkszentgyörgyön a Fisák nevű patak menti részt a ma is "Nyirők utcájának"-nak nevezik, bár csak egyetlen Nyirő család lakik ezen a részen. (újabb hírek szerint már többen vannak) A névadás tehát ennek a területnek ősi birtoklására vezethető vissza.

A faji tisztaságot mindennél jobban bizonyítható adatként szabad legyen megemlítenem, hogy úgy az én, mint a feleségem családjában apai és anyai részen székelyen kívül más nem fordult elő.

A csíkszentgyörgyi Nyirő család eredetileg a székelyudvarhelyi primor Nyirő törzs sarja, és átköltözés útján került Csíkszentgyörgyre, valószínüleg az ezerötszázas években, vagy 1600 elején.

"Tisztelettel kérem a nemesség korábbi elismerését és estleges címerhasználatra vonatkozóan is az Országos levéltár segítségét.

Kérésem támogatására tisztelettel ide mellékelem az alábbi okmányaimat:
Egy 'Származási Táblázat'
Huszonegy drb. Anyakönyvi kivonatot,
Négy darab állampolgársági bizonyítványt.

Abban a reményben, hogy a rendelkezésemre álló és ide zárt okmányok és adatok megfelelnek az előírt rendelkezéseknek, mély tisztelettel
Budapest, 1944. március 8.

Nyirő József
Író, országgyűlési képviselő"