Matematikaóra kongresszusi tagoknak + köszönet + pénznyomtatás
hekkat
Köszönöm minden kedves választópolgárnak a rám leadott szavatokat, egyúttal kérek mindenkit, hogy a ciklus végeztével könyörtelenül kérje rajtam számon ígéreteimet.
A pénznyomtatásra nemmel szavaztam, amíg nincs elszámolás, a jövőben is így teszek.
A kongresszus mai alakuló ülése, ahogy ez rendjén van, nem volt mentes a vitáktól. A legnagyobb felzúdulást keltő téma az alábbi volt:
Kongresszusi alelnökválasztás
Ennek menete a következő: a jelölések összegyűltével (ezzel senkinek nem volt baja) Nalaja házelnök úr kitűzte a szavazást.
A 40 kongresszusi képviselő mindegyike 2 jelöltre szavazhatott a 6-ból.Az eredmények alapján a legtöbb szavazatot én kaptam (nem lényeges), a második helyen holtverseny alakult ki 12-12 szavazattal, ezért Nalaja új szavazást írt ki, itt mindenki 1 jelöltre szavazhatott a 2 holtversenyes jelölt közül, a nyertes kapta meg mellettem az alelnöki posztot.
A szavazás lezajlása után, (de csak az eredmények ismeretében) néhány képviselő nemtetszésének adott hangot, mondván, perfekt matematikatudásuk nem engedheti eltűrni ezt a rendszert. Ők új szavazást kértek. Nalaja módszere véleményem szerint jobb, mintha új szavazást tartanánk.
MOST BIZONYÍTÁST ADOK A MÓDSZER HELYESSÉGÉRE
Kezdetben, mint minden bizonyításnál fel kell állítanunk egy modellt, ami eltérhet a valós helyzettől a következők miatt:
1. feltétel Ebben a modellben mindenki fel tud állítani egy rangsort a szerinte legalkalmasabb jelöltekből, nem létezik holtverseny (vagy ha van is, mindenki eldönti, hogy melyiket támogatja). Itt nincsenek olyan képviselők, akik máshogy szavaznak másodszorra (bár én pont így tettem, ennek megvan az oka). Vegyük észre, hogy a valószínűsíthető pártalkuk ezt az állítást nem befolyásolják. Ez azt hiszem, elfogadható megkötés.
SZAVAZÁS, 1. kör.
a) eset: az első két hely egyikén sincs holtverseny.
Ekkor nincs szükség 2. fordulóra, ezért a módszer itt helyes (nem adott helytelen eredményt)
b) eset: holtverseny van az első helyen.
Ekkor nyilván ez a két jelölt lesz az alelnök. A megismételt szavazásra itt sincs szükség, ezért a módszer itt is helyes.
c) eset: holtverseny van a második helyen.
Ekkor az első helyezett nyilván megkapja a posztot, a módszer szerint a második helyért új szavazást tartunk a másik helyért (2 lehetséges válasz, mindenki 1et jelöl meg).
Nézzük, ekkor hogyan szavaznak a képviselők egyenként!
1. aki szavazott az elsőre és az egyik másodikra
Ő az 1. feltétel miatt arra a másodikra fog szavazni, akire eddig is. Megismételt szavazásnál tőle +1-et kapott volna a második, most pedig ugyanúgy +1-et kap a választott második.
2. aki csak az egyik másodikra szavazott, az elsőre nem
Ő a megismételt szavazásnál a választott másodiknak +1-et adna, itt pedig szintén +1-et kap.
3. aki mindkét másodikra szavazott
Ő a megismételt szavazásnál mindkét jelöltnek adna +1-et, itt viszont csak az általa jobbnak ítéltnek ad, tehát itt Nalaja módszere jobb eredményt ad.
4. aki az elsőre szavazott, a másodikra pedig nem
Ő a megismételt szavazásnál egyik másodikra se szavazna, a most alkalmazott módszernél pedig az általa jobbnak ítélt másodikra szavazna.
Tehát a c) esetben is mindig az a jelölt nyerné a második helyet, akit a többség alkalmasabbnak tartana.
Ezért a módszer kétségkívül helyes.
Qoud erat demonstratum, vagyis beláttuk amit akartunk.
Megjegyzés: itt tényleg feltettem, hogy a képviselők racionálisan szavaznak, nem pl. véletlenszerűen.
Természetesen ezt nem minden képviselő fogta fel.
Az SzP-HHH-tengely több képviselője, pl. Blizzke és Gorwian is azt hangoztatta, hogy így könnyebben el lehet érni a második szavazáson való másmilyen stratégiával (ami, mint beláttuk, nem létezik, ha minden képviselő a saját érdekei szerint szavaz). Persze nem mentek bele magyarázkodásba ("bárkinek szívesen elmagyarázom, de nem itt"😉
.
Az általános reakció az volt, hogy így a többséggel rendelkező csoport mindkét választottját bejuttathatja.
Sajnos az a helyzet, hogy ez a sima szavazásnál is igaz, mert 2 jelöltre lehet szavazni, így a többség lazán betolhatja a 2 jelöltjét egyszerre is.
Várom kommentben az ellenérveket, DE:
nem kérek maszlagot, aki ezzel nem ért egyet írja be, hogy melyik az általa hibásnak vélt mondat.
Köszönettel: Hekkat
Comments
korrektnek tartom a matematikai bizonyítást pedig Szp-s vagyok(irl elte matematián tanulok),de lássuk be,hogy ilyen döntetlen esetetekre fel kel készülni,és erre létre kell hozni egy házszabályt.
Én ugyan csak távolról szemlélem a matematikát, de tudtommal Nobel-díjat osztottak azért, mert bebizonyításra került, hogy nem lehet minden szempontból igazságos választási rendszert létrehozni 😉
Korrekt
HHH-Rozsa Sandor 2,így van osztottak róla díjat,de nincs Matematikai Nobel-díj,Wolf díjnak hívják🙂
''Az SzP-HHH-tengely több képviselője, pl. Blizzke és Gorwian is azt hangoztatta, hogy így könnyebben el lehet érni a második szavazáson való másmilyen stratégiával (ami, mint beláttuk, nem létezik, ha minden képviselő a saját érdekei szerint szavaz). Persze nem mentek bele magyarázkodásba ("bárkinek szívesen elmagyarázom, de nem itt"😉.''
Nem így történt! Poróbálták elmagyarázni csakhát szót nemigen kaptak, inkább villámgyorsasággal lezárták az ülést, mondván na majd legközelebb adjunk be javaslatot az ügyben.
Nyugodtan olvassatok vissza logot.
c pontnál a második helyezettről van szó, nem az elsőről.
Szavazás módjáról a szavazás előtt célszerű megállapodni.
Az eredmények ismeretében utólag kétségbevonni nem helyes.
Nyugodtan lehet a szavazás módját (újra+máshogy) szabályozni, csak nem visszamenőleges érvénnyel.
@bejani
Matematikai Nobel-díj valóban nincs, bár nem hiszem hogy ennek ellenkezőjét írtam volna. Kenneth Arrow azonban az általam említettekért 1972-ben közgazdaságtani Nobel-djat kapott.
HHH-Rozsa Sandor 2 orgként is én voltam, ha nem lenne egyértelmű 😉
"nem kérek maszlagot, aki ezzel nem ért egyet írja be, hogy melyik az általa hibásnak vélt mondat."
Ez a hibás mondat:
"c) eset: holtverseny van az első helyen."
Helyesen.
c) eset: holtverseny van a második helyen.
Akitlosz: thx az észrevételt, javítottam az elírást.
Ha ennyire precízek akarunk lenni: én nem látom az állítást amit igazolsz. Ha ez az, hogy "a módszer helyes", akkor a helyesség fogalma nem világos.
Matematikai Nobel díj azért nincs mert Nobelt a felesége egy matematikussal csalta meg 🙂
Egyébként igazságtalan vagy nem, mindig a nagyobb koalíció az, ami tudja érvényesíteni az akaratát. A második szavazás nem hozott újabb előnyt a nagyobb koalíciónak.
@Griffmadar
elnézést nem ismertem Kenneth Arrow-ot,én Lovász László matematikai tömeg-kiválasztás elméletére gondoltam és azt hittem te is🙂
elnézést és utána nézek Kenneth Arrownak ígérem🙂
Ezek szerint az MHP-KARD-CNRP egy koalíció? 😛
Miért, a Szoli-HHH-HMSz-stb az?
Csaradics:
"mindig az a jelölt nyerné a második helyet, akit a többség alkalmasabbnak tartana.
Ezért a módszer kétségkívül helyes."
Kettőjük közül nyilván az nyer, akit többen tartanak alkalmasnak, ez oké.
De például az is elképzelhető, hogy egy negyedik jelöltet (aki ugyan kevesebbet kapott az első fordulóban) többen tartanák alkalmasnak mint a másodikat.
Nagyon sok minden előfordulhat a különböző szavazási rendszerekkel. Nehéz eldönteni, hogy milyen szavazással lehet kiválasztani, hogy kit szeretnének legtöbben.
Szóval szerintem ez nem matematikai kérdés, nincs mit bizonyítani.
OFF
A matematikai Nobel-díj tudtommal az Abel-díj.
ON
Voted
Arrow-féle lehetetlenségi tétel. Ennyi. 🙂
Miért is kell egy képviselőnek kettő jelöltre szavazni?
Minden képviselő egyet szavaz és a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz az elnök, a második harmadik meg a két alelnök.
Így eléggé valószínű, hogy a három legnagyobb frakcióval bíró párt fogja adni a három embert a tisztségekre, ha mindenki indít jelölteket.
Csak mert 4 Wild cardot osztottak ki még nem szavazhattunk négy képviselőjelöltre sem. 🙂
Olyan választási rendszer kellene ami a lehető legtöbb képviselőnek, pártnak, embernek megfelel.
Mindenkinek persze nem fog. De ezt a három pozíciót simán ki lehetne úgy osztani, hogy az országgyűlés nagy többsége inkább elégedettnek érezhesse magát.
Ehelyett, ami most van. 🙁
Amit Akitlosz írt az utolsó kommentjében az jutott nekem is eszembe.
Ha már megvan az egyik alelnök, akkor nyilván nem lehet másképp befejezni.
De előzetesen(!) lehetne más választási mechanizmust választani, ami nem matematikai, hanem politikai kérdés.
mondjuk ezen kár pörögni, az alelnök arra kell ha az elnököt elüti a busz akkor legyen valaki óvóbácsinak🙂
"Egyébként igazságtalan vagy nem, mindig a nagyobb koalíció az, ami tudja érvényesíteni az akaratát."
ez teljes mértékig így van, illetve az ülés napjának erőviszonyától függ. Ugyanakkor lehetett volna gesztust gyakorolni, azzal, hogy nem viszitek el mindhárom posztot. Persze ez nem kötelező, és nem is baj, ha nem léptek ilyen lépést meg.
ne anyázzatok hekkatra mert szétcsapom a kis ellenzéki testeteket...
a képviselők reszelik a fingot 😃
Samu: minden sértés nélkül de kb augusztus óta nem volt kardos alelnöke se a kongresznek. És kötve hiszem hogy azért nem mert senki se lett volna rá alkalmas. Egyszerűen a többség megszavazta magának az embereit. akkor miért nem zavart senkit?
Semmi bajom nem Volt Tesus-al vagy Kolozsal jó elnökök voltak. De akkor ne legyünk már ilyenek hogy sirunk mert nekünk nincs posztunk kongreszbe.
@Lisztes :
"Egyébként igazságtalan vagy nem, mindig a nagyobb koalíció az, ami tudja érvényesíteni az akaratát. A második szavazás nem hozott újabb előnyt a nagyobb koalíciónak."
Két részről is szégyelld el magad; először azért, mert demokráciáról pislákolsz; holott te magad is tudod, hogy úgyis a nagyobb hatalom vezényel. Másrészről pedig azért, mert a szavazás igenis hozott előnyt, már csak perceket kell várni a cikkre és látható lesz. Hekkat bizonyításának hibáját is leírom majd ott, türelem 🙂