Join the new world

A V2-re átállás miatt sokan inaktívak lettek a cégeikkel, bezártak. Egyrészt mert nagy volt a bizonytalanság, másrészt mert sokaknak már az új rendszer túl bonyolult lett (többféle munkás, pontok szétosztása), haramadrészt sokan leléptek a játékból és kevesebb munkáshoz kevesebb gyár az optimális. Azt még hozzátenném hogy amellett hogy a cégezés egy új játék élmény is, sok idő és anyagi befektetéssel is jár. Sokan felelőtlenül belevágva pórul járnak mert nem mérik fel a piaci lehetőségeket, vagy olyan cégbe vágnak bele amelyhez nincs elég likvid tőkéjük és emiatt jellemzően béke időben áron alul veszteségesen termelnek vagy kénytelenek bezárni gyáraikat a "túltermelésre" panaszkodva.

A változások eltérően hatottak a különböző szektorokban, ezért érdemes külön tárgyalni ezeket.

Nyersanyag ipar:
V2-ben a nyersanyag termelés leegyszerűsödött. Nem kell drága q3, q4 gyárakat üzemeltetni az optimális termelés elérése érdekében. Minden gyár q1-es, 20 + 20 aranyba kerül alapítani. Mivel a nyersanyag árak annyira lementek (0.03 huf, vagy oroszoszágban 0.02 rubel) ezért ritka hogy valaki alá ígér a többieknek, ugyanis 33, ill 50%-os nyereség kiesés lenne. A profitot elsősorban az adó, és a munkabérek szabályozzák, a céges profitja elsősorban az olcsó munkaerőn múlik. A jó licencek sokban segíthetik a termékek eladását, azonban oda kell figyelni az import tax-ra, szinte minden ország védi piacait azon nyersanyagoknál amely az adott országban megtalálható (pl szerbek a búzát 99%-os import taxal terhelik de mi Magyarok is 20%-os vámmal védjük magunkat), ezért csak azon termékek exportjának van értelme ami egy-egy országban nem bányászható (jellemzően kő, vas, titán). Hasonló módon az egyes országok valuta árfolyamai közti különbségei miatt egyes országokban bizonyos termékek olcsóbbak lehetnek azaz oda még akkor sem érné meg exportálni ha nem lenne védő vám. A nyersanyag ipar megfelelő lehet a kis pénzes kezdőnek az alacsony befektetési költség miatt. Ezen felül ha túltermelés alakul ki ezek a gyárak ideiglenesen bezárhatók és a termékek kifutatthatók várhatóan veszteségek nélkül. Az eladást nehezíti hogy sok kenyér gyáros saját kaszálóval, bányával rendelkezik és saját magának termeli a nyersanyagot, nem vesz a piacról.

UPDATE: közben a 0.02 HUF-os gabona ár kezd egyre több offerrel megjelenni a piacon. Úgy néz ki több kaszáló indult a "szabad kajálás" szabály módosítás hatására, és elindult a kíméletlen árverseny. Emiatt további árcsökkenés várható majd a kenyér iparban is ami JÓ a magyar gazdaságnak, de kevésbé jó a cégeseknek. Mivel nálunk is a 0.02HUF-os nyersanyag ár kezd beállni ezért innét már tényleg hatalmas ugrás lenne (50%-os) a 0.01-es árfolyam, emiatt a távolabbi jövőben ha a V1-ben jellemző túltermelési trend folytatódik akkor inkább a forint inflációja esedékes, per pillanat az olcsó gabona inkább a forint stabilizálódását, esetlegesen kis mértékű erősödését segíti.


Kaja ipar:
Ebben az ipar ágban a q1 és q5 kajának is megvan a létjogosultsága. Azaz akár kisebb pénzű emberek is elkezdhetnek cégezni úgy mint a nyersanyag iparban. Van egy fontos különbség azonban, itt az árak változnak, ellentétben a nyersanyag iparral itt nem 0.03 HUF-os árak vannak. A másik fontos különbség hogy a wellness-t adó kaja ipar a fegyver iparhoz hasonlóan hullámzó eladást mutathat, bővebben a korábbi cikkemben olvashatsz a kaja ipar sajátosságairól és hogy milyen cégek alapítása lehet előnyös. Azaz akinek nincsenek tartalékai hogy kivárja azt az időt amikor elfogy a készlet annak ez rizikót jelent. További rizikó szintén hogy jelen pillanatban hatalmas verseny kezdődött ebben a szektorban, magas munkabérek mellett a kaja árak viszont egyre lejjebb mennek. Azaz lehet hogy mint a V1-ben a drágán megtermelt kaja rajtamarad pár póruljáró cégesen. Inkább tapasztaltabb cégesek találhatják meg itt a számításaikat akiknek 40-80 arany befektetés nem jelenti a világ végét, és akik sokat vannak online, hogy folyamatosan kövessék az árak változását, és a munka erő piac ingadozásait. Hogy szerintem milyen cégeknek van értelme azt a korábbi cikkemben bővebben tárgyaltam.

Repjegy ipar:
A repjegy ipar szintén hosszabb távú befektetés. Mindig van igény költözésre, de ez a piac ellentétben a kaja iparral nem nagy tömegek napi szintű tartós fogyasztására épül hanem, elsősorban a TO/ATO turizmus azaz a választások körül élénkül meg. Esetlegesen a sereg utazásakor vásárolhat az állam a piacról jegyeket. Inkább tapasztaltabb cégeseknek javasolt.

Ház ipar:
A házipar egy luxus kategória, van értelme a gazdagoknak és a sokat harcolóknak. Spórolhatnak ezzel, illetve tovább növelhetik ezáltal sebzés potenciáljukat. Emellett elméletileg a q3 vagy e feletti házak olcsóbban több wellnes-t pótolhatnak mint amit kajából kihozhatunk (az 5x wellness szorzó miatt) ha jól vannak elosztva a pontok a gyárban. Azok a házak amelyek happiness-t pótolnak azok elvileg mindig drágábbak lesznek a kajából visszanyerhető happinessnél (nyersanyag költségük 2-3x drágább). Nem éri meg olyan házat gyártani amelyik happiness-t ad. A részleteket lásd korábbi cikkemben “Milyen házat érdemes venni, gyártani?”. Mivel házakat sokkal kisebb cél közönség vesz ezért ez nem egy rövid távú befektetés, nagyon sok múlik az olcsó munka erőn és nyersanyagon. Csak a tapasztalt cégeseknek javasolt akinek van elegendő pénze a cég alapításra (q3 de leginkább a q5 éri meg!) és ideje a termékek árulására.

Fegyver ipar:
Manapság nincs értelme q1 fegyverrel harcolni (reálisan csak akkor látom értelmét q1 fegyverrel harcolni ha valahol egy népi rohammal akarjuk olcsón lerombolni a defense systemet “véráldozatok árán”). Jelenleg a drágasága és főleg mivel a harc sok időbe kerül (4 perc/kör) ezért a kétkattosok szinte nem vásárolnak fegyvert, esetleg akkor veszenek, ha ténylegesen az ország eltörlésével fenyegetnek ellenfeleink. A sereg aki harcol is az legnagyobb részt saját maga dolgozik saját gyáraiban, azaz nem a piacról veszi a fegyvert, sőt a felesleget a piacon próbálja eladni több kevesebb sikerrel. A fegyver ipar annyiban is bonyolultabbá vált hogy egy fegyvert pl 4 féle munkás szereli össze, azaz a cégesnek kell figyelnie hogy egyes rész egységek ne csússzanak szét. Ez sokkal nagyobb odafigyelést igényel, néha a munkások cseréjét vagy összeszokott munkás brigád esetén egyes dolgozók csökkentett melóját vagy a többiek boosteres melóját. Azaz a fegyver ipar drágább, sokkal idő igényesebb a menedzselése. Ezért úgy gondolom hogy a fegyver iparba befektetés (q4, de leginkább csak q5 fegyvernek van értelme), amellett hogy nagyon drága, rizikós, és nem is rövid távú biznisz. A kihívásokat kedvelő cégeseknek lehet ez érdekes, akik már mindenhol kipróbálták magukat.

Még egy utolsó gondolatot szeretnék leírni: A cégezéshez tőke kell, nem akarom elriasztani a kezdőket de rózsaszín álomba sem szeretném őket ringatni. A piacon a nagyobb tőkével rendelkező pénzéhes régi játékosok sokszor árversennyel próbálják az újakat kiszorítani, hogy aztán ők nagyobb haszonnal adhassák el a magukét, és az ilyen régi játékosok megsemmisítendő ellenfélként látják az új cégeseket akik az ő bizniszüket rontják. Az biztos hogy nincs szükség az aranyak pazarlására akinek nincs rá ideje energiája hogy hosszabb távon cégezzen azoknak nem való, mert a megtérülés nem pár hetes, főleg ha nem a munkásai kárára akarja csinálni a cégezést.

Kérek mindenkit hogy az itt leírtakat ne tekintse szentírásnak, ha ellenvetése, hozzátenni valója van, ne tartsa magában, a cél hogy közösen kiokoskodjunk valami értelmeset.