Interjú Boskó Balabannal Magyarország másodjára leköszönő elnökével

Day 1,720, 23:31 Published in Hungary Hungary by kUk0R!cA jAn0s
Ki vagy te és milyen szerepet töltesz be az e-politikai életben?

A Kisgazdapárt tagja vagyok, de az aktív pártpolitika soha nem vonzott. Egyszer voltam ugyan a párt elnöke, de az elég volt, hogy belássam, nem az én világom.
A kongresszusba hat alkalommal kerültem be, és igyekeztem szolgálni a hazámat azzal, hogy mpp-ket, pénzkiutalásokat, szövetségi ügyeket és hasonló kérdésekben döntöttem.
A Független Újságíró Szövetség alapítója és vezetője voltam sokáig.
Számos katonai egység tagja voltam, példának okáért a Talpasoké ahol a parancsnokságig vittem, jelenleg a Magyar Légió egyszerű katonája vagyok. Parancsnoka voltam az magyar ausztráliai TO csapatának, segítettem indonéz szövetségeseinket az ország politikai hatalmának megszerzésében.
Számos kisebb-nagyobb projectben vettem részt, közülük kiemelném a bosnyák nagyköveti tisztségemet.
Másodszorra vagyok az ország elnöke. Februárban az ország rendkívül nehéz helyzetében mentettem meg az ország kongresszusát, ami bravúrnak számított akkoriban, több szövetségesünket nem tudtuk megmenteni az ellenségeink erőfölénye miatt.
Jelenleg Magyarország hamarosan leköszönő elnöke vagyok, holnap véget ér a munkám.
A politikai életben való szerepem leginkább kimerül az újságírásban, főleg interjúzok de időnként más műfajokban is alkotok. Időnként politikai témákat is előveszek.


A következő kérdésem tulajdonképpen a magyar politikai életre vonatkozik. Hogyan viszonyulsz a többi szereplőhöz, milyen kapcsolat fűz példának okáért Istencsászárhoz, Alexandrosshoz, Mikrobihoz és a hasonszőrűekhez?


Istencsászár már az első elnökségem idején fontos szerepet töltött be nálam, ugyanis tanácsadói minőségben segítette a munkámat. Sokan félreismerték őt. A játéktechnika mestere, aki a számok bűvöletében él és szinte csak az ország sikereinek a maximalizálása érdekli. Ő csak tanácsokat ad, a végső sző mindig az elnöké, ő így látja el a munkáját.
Ha valaki egy nemzeti érzelmű játékosként akar elnökként sikert, vele érdemes összedolgoznia. Második kormányzati ciklusom során a fiatal hadügyes tagok elméleti oktatójának kértem fel, de őt is utolérte a nyaralás és egyéb irl dolgok, így viszonylag csekély mértékben segített csak.
Alexandross a választás napján jelentette be, hogy mégse kívánja vállalni a hadügyminiszteri posztot. A vele való kapcsolatom utána nem volt harmonikus, bennem ellenséget keresett és talált. A ONE HQ-ban való tisztségét ellenem használta, a sajtóban kormányom és tagjai lejáratására törekedett. Azt a sok energiát felhasználhatta volna a szövetségünk megmentésére. Az új elnök Laurh számítani fog a munkájára, azt kívánom az országnak, hogy őt velem ellentétben ne hagyja cserben.
Mikrobit nem kértem fel a kormányzati munkára és eszembe se jutott ezúttal. Előző elnökségem során ő volt a külügyminiszterem és lelkiismeretesen és lelkesen végezte feladatát és kiválóan teljesített.
Ezúttal számomra érthetetlen okból időnként kifakadt, többek között egy impicset adott be ellenem, még a kongresszus tagjaival se egyeztetett előtte.
Mindezek ellenére se haragszom senkire. Egy elnöknek túl kell tennie magát minden rosszon, megbocsátani mindenkinek és a jót keresni az emberekben. Ez néha nagyon nehéz de erre kell törekedni.
A hibák és a bűnök következménye azonban akár súlyos károk is lehetnek, amit az ország és lakói szenvednek el, így feléjük kell elszámolniuk a lelkiismeretükkel.

Azért róluk kérdezlek, mert ők az utóbbi időkben prominens személyiségei a magyar politikának és bizonyos körökben közutálatnak is örvendenek, hisz a köpönyegforgatás mesterei. Most erről szeretném a véleményed kérdezni, hogyan lehet az, hogy a demokráciából kioktatók, egy teljesen lezsírozott választáson győztes kormányban vállalnak posztot és ez semmilyen érzékenységüket nem bántja? Sajnos elő kell álljak még egy kérdéssel, hogyan lehetséges az, hogy akik alex impicselésénél farkasként vonyítottak, hogy nem volt szabályszerű, most nem tették meg ugyanezt?

A kormányomban volt olyan ember is, aki erkölcsileg nem volt a legmagasabb szinten. Jó példa Norbesz16, aki az ellenséges oldalon való bh-zást erkölcsileg teljesen helyesnek, sőt követendőnek tartotta. Ha valaki nem tudja, mi helyes és mi nem, azt nem tudom elítélni, csak helyre kell tenni az erkölcsi érzékét. Erre elnökként időm és lehetőségem nem volt, megváltam tőle. Az egyetlen problémás személy ő volt, sajnáltam az elvesztését mert szorgalmasan tette a dolgát.
Azok az emberek, akiknek az erkölcsi szintje alacsonynak mondható, főleg a trollkodásban jeleskedtek, kormányzati munkát nem kívántak végezni, pedig a lehetőség mindenki számára nyitva állt.
Az impics tudtommal kizárólag Mikrobihoz köthető, aki vélhetően hirtelen haragtól vezérelve, kezdeményezte ingame leváltásomat. Nyáron az emberek könnyebben elvesztik józan ítélőképességüket, kevesebbet ülnek a gép előtt, kevésbé ismerik az események ok-okozati összefüggéseit. Továbbra sincs semmi problémám Mikrobival, a tiszteletem felé töretlen.
Azok, akik viszont ellenem dolgoztak, nem számított nekik semmi, csak a megbuktatásom. Az se érdekelte őket, ha az ország látta kárát ennek. Őket nem csak Magyarország de barátaink, szövetségeseink jövőbeli sorsa se érdekelte a cél érdekében. Tetteikre magyarázatnak az emberi gyarlóságot tekintem, ami mindenkit súlyt, beleértve engemet is. A megoldást a szeretetben és megbocsátásban vélem megtalálni.

Az én kérdésem az lenne, hogy milyennek találod, őket, most, hogy egy olyan választás utáni kormányban vállalnak tisztséget, aminek a kimeneteléről már előre tudtunk, hisz kormányzati média írt róla? Ők eddig magukat a szélsőségesség elleni küzdelem emblémáiként próbálták meghatározni, a demokratikus értékek híveikén, és most mégis részt vesznek egy csalásban. Hisz ahol előre tudják a végeredményt, azt hívhatjuk, sőt hívják is csalásnak!

A kormányom tagjai minden szabadidejüket a kormányomra fordították, így nagy részük már nem kívánt augusztusban kormányzati munkát vállalni, ahogy én is pihenéssel szeretnék majd foglalkozni, de az erepen bizonyos munkákat továbbra is végezni fogok, sőt, új feladatot tervezek elvállalni.
Ennek a következménye az, hogy azok az erők, akik velük szemben alternatívát nyújthattak volna, gyengéknek mutatkoztak és ez már a kampány alatt is meglátszott.
A legerősebb kampányt az a Laurh csinált, aki kampánya alatt is komoly hibákat vétett, mindezek ellenére is ő tűnt az egyetlen értelmes alternatívának a választók számára.
Bármennyire is fáj sokaknak, hogy többek között Alexandross visszakerül a hatalomba, el kell fogadnunk a helyzetet és drukkolni azért, hogy erkölcsileg megtisztulnak, a hibákat kerülik és nem teszik tönkre azt, amit a kormányom felépített szövetséges bajtársainkkal együtt.
A választások eredménye időnként előre láthatóak, aki járatos a politikában, figyeli az eseményeket, nem érheti semmilyen meglepetés.
Alexandross korábban is elmondta már, hogy ő a diktatúra híve és ugyanezt már más is megtette, aki Laurh csapatából való. A képviseleti demokráciában néhány ember számára ad hatalmas hatalmat, ami számukra azt jelenti, hogy bármit megtehetnek, amit helyesnek tartanak. Választási csalásnak nem nevezném, csak úgy alakították a körülményeket, hogy semmiképp ne érezhessék magukat vesztesnek.

Ne haragudj, de ennek igen erőteljes mosdatás szaga van. Ha az Újpest - Fradi eredményét előre leközlöm, a sportminisztérium oldalán, és a csapatkapitányuknak előre odaadom a meccsért járó kupát, azt csalásnak hívják. Ezt, hogy tudni lehetett, a fogadóirodában fogadják el. Ezért ezt egy pitiáner magyarázatnak tartom és az ilyen magyarázatok erősítik a legjobban a kételyeket. Kérlek reagálj felvetésemre.

A rendszer rossz. A hatalom a pártelnökök kezében van. Az nyeri a választást általában, akinek a legnagyobb pártok elnökei a támogatást adják. Aki egy kicsit is érti az elnökválasztás rendszerét, már tudta az eredményt. Kérdezd meg ezt nyugodtan bárkitől, megerősítik majd ezt.
A rendszer hibájáért az adminokat okolnám, akik hosszú ideje elhanyagolják a politikai modult. Ráadásul ahogy az Mikrobi egyik cikkéből kiderült, az adminok szándékosan építették be a rendszerbe a korrupciót, így kívánva izgalmasabbá tenni a játékot.
Ami a példát illeti, időnként vannak olyanok, akik megtudják mondani egy mérkőzés várható eredményét. Ha valaki ismeri a körülményeket, az megtudja jósolni egy adott sportesemény végeredményét. Annak idején az ókori Görögországban olyan fejlett hírszerzés volt, hogy akár egy csata várható eredményét is megtudták jósolni.
Nem kell mindenütt csalást keresni tehát. A csalás lehetőségét persze teljességgel kizárni lehetetlen, elképzelhető, hogy a választási eredményt valaki/valakik a napváltás után fékekkel befolyásolta, de alaptalan vádaskodásnak nincs értelme.
Erős gyanúm van arra vonatkozólag, hogy egyesek milyen bűnöket követtek el. Azonban bizonyítékok nélkül nem kívánok megvádolni senkit. Éppen ezért sem kívánok mélyebben ezekbe belemenni, ráadásul az országnak se használ, ha az érdemi munka helyett a kegyetlen igazságot feltárom az ország előtt. Az ország lakói valóban megérdemelnék, hogy méltó, tisztességes vezetést kapjanak mindig, de sajnos sok tisztességes, vezetésre alkalmas ember vagy nem indul el a választáson, vagy nem kap esélyt a bizonyításra
A választók joga eldönteni, hogy kinek adnak igazat, én csak egy ember vagyok, aki szubjektíven, saját tapasztalataim által közelítem meg az eseményeket és a társadalmat. Éppen ezért nincs jogom megítélni senkit.

Az utolsó kérdéseim hozzád igen csak intimek és így hangzanak, hogy használtál-e valaha fake sereget a győzelemhez, illetve a mögötted állok, használtak-e, hogy megsegítsenek vele? A válaszod talán segít tabut dönteni az e-magyar politika posványában. A második kérdésem, hogy miért féltek ti politikusok az igazságtól, egy ilyen következmények nélküli, ám mégis besúgókkal és repotolókkal (Mikrobi, Alex..stb) teli e-világban?

Soha nem használtam féket, akkor se, amikor az indonézek politikai hatalom átvételéért harcoltam, jól jöhetettek volna de én ellenzem ezt az eszközt. Előfordult olyan, hogy az állami fékelést elfogadható harcmódnak tartottam, amikor azt láttam, hogy ellenségeink győzelmeket érnek el általa. A kétségbeesés és az igazságtalanság miatt akkor józan ítélőképességemet elvesztettem, de akkor se tettem lépést az ügy érdekében.
Ismerek olyan fékereket akik a társadalom aktívabb tagjai és a vagyonuk hátterét is ez a módszer képezi.
A fékerek úgy ússzák meg a tettüket, hogy aranyat vásárolnak bankkártyával, így amíg folyamatosan költenek a játékra, megússzák. De ha leállnak a vásárlással, komoly büntetést kaphatnak. A fékelés tehát kockázatos vállalkozás.
A tisztességes politikusi pálya olyan, hogy számos dolgot nem teregethetsz ki a nyilvánosság elé, mert a szövetség, országok közötti barátságok, a magyar közösség érdeke ezt diktálja.
Az az ember, aki nyilvánosságra hoz titkos információkat, hazaárulást is elkövethet a tettével.
Az igazság egyedül Istené, az emberek nem rendelkeznek vele soha. Az igazságtól ezért nem félek. A hibáimért megfizettem, megfizetek és meg is fogok fizetni, vállalom ezeket.
Én hiszek, töretlenül hiszek az embertársaimban, hiába próbálták a hitemet megtörni. Persze a kormányzásom alatt sokat tanultam az emberek gyarlóságáról, így a saját gyarlóságomról is.
Ha sikeres országot akarunk építeni, azt kizárólag bizalomra és hitre lehet építeni. Még akkor is ha olyan emberek vannak közöttünk, akik sokat ártanak tetteikkel a közösségnek.
Remélem aki elolvassa ezt, az nem a rosszat keresi bennük, hanem a jót, mert különben az életnek sincs értelme. Az erepen ugyanaz van, mint a való világban.

Köszönöm szépen, hogy a rendelkezésemre álltál. Szavaidat Bosko Balabannak a politikusnak titulálom, ám szeretném, ha majd egy interjú kapcsán Bosko Balaban az ember állna rendelkezésemre. Míg egy politikus szem előtt tartja az eljövendő választásokat és politikai csatározásokat addig az embernek ez már nem számít. Sajnos a csalásról, kétszínűségről és alakoskodásról alkotott képünk és véleményünk más, talán mivel máshol szocializálódtunk, talán, mert én nem vagyok semmilyen politikus, mindazonáltal hálával tartozom, hogy a rendelkezésemre áltál és néha még beszélgető partneremmé is szegődsz a csetszobákban.

Amíg az ország elnöke vagyok, elnökként kell nyilatkoznom. Ha véget ér a ciklusom, talán bizonyos dolgokról már írhatok. Sajnos ennyit tehettem most csak. Köszönöm, hogy megkerestél és remélem folytatod az újságírást és az igazság feltárásán fogsz dolgozni továbbra is.