Interjú Murlockijjal, a hadtap szoba egyik legaktívabb személyével

Day 890, 11:33 • Published in Hungary United Kingdom • by Bosko Balaban
Mielőtt fegyvert, giftet, repjegyet osztottál volna milyen tapasztalatokat szereztél az állami lakosság felé való osztogatással kapcsolatban?

Addig szinte soha nem jártam csetre de szépen elmagyarázták hogy mit- és hogyan kell, és amikor kipróbáltam, működött minden, ekkor jöttem rá, mekkora csetes élet zajlik a játékkal szerves egységben. Nagyjából innentől számítom az aktív részvételemet az erep közösségben.


Hogyan kerültél a fegyverosztás és más cuccok osztása közelébe?

Már tavaly nyáron és ősszel láttam hogy mennyire irdatlan nagy feladat az osztók feladata. Nagyon megsajnáltam őket, láttam hogy gyötrődnek, és szó szerint megsajnáltam őket. Gondoltam egyet, besétáltam a koordinációs szobába meg a togovba és munkát kértem.


Milyen érzés hosszú órákon keresztül a lakosságnak osztani a "mannát"? A testet és a lelket mennyire viseli meg ez a munka? Mi az amiért érdemes ezt csinálni?

Nagyon fárasztó és lélekölő munkának tartom, de kialakult már egy nagyon megbízható baráti társasága -testvérisége- az osztóknak akik nagyon összetartanak és segítik egymást mindenben. Igazából maga az osztás csak kb. a fele a teljes munkának, rengeteg szervezés szükséges annak megkezdéséhez is. A váltás megszervezése, sikeres lebonyolítása, az átadás-átvétel, maga a küldés. Minden harmadik-negyedik donate után kapcsa jön, közben vörösben izzik a cset, kérdeznek, pm-eznek. És a nap végén jön a "műszak" leadása esetlegesen váltótárs betanítása. És csak ezután jöhet a jelentés megírása, a pontos és részletes elszámolás a hadügy felé.


Kiknek szoktál osztani? Mennyire változatos munka ez? Mi a kihívás ebben?

Mindenkinek aki lakosság és irreguláris sereg tagja és bejön a szobába. Változatosnak nem nevezném, tényleg leginkább a gyorsaságon és a pontosságon van a hangsúly. Illetve a stressz tűrésén illetve a szívósságon. Kaja, pia bekészítve, minden harmadik órában fel is állhat az ember ha ráér és éppen nem jön senki.


Időnként a hadtáp szobával kapcsolatban "lakossági" panaszok hangoznak el. Nem is olyan régen az egyik játékostársunk sértődött meg az egyik osztóra. Hogyan látod ezeket a konfliktusokat? Milyen módon lehetne elkerülni hogy aki bejön a szobába, ne legyen csalódása?

A türelemmel, a kölcsönös tisztelet megadásával. Aki egyből úgy indít hogy lusta banda, miért nem dolgoztok, az megfogja kapni a méltó jutalmát. Aki nem tiszteli az osztót, hazudik neki, duplán sőt triplán áll a sorba, annak is feljegyezzük a nevét. Az osztó önként jön, feláldozza a napját, eszi a kefét egész nap és rosszul esik neki ha elküldik az anyjába mert eggyel kevesebb fegyvert küldött. Megtörtént konkrét példákat hoztam fel az előbb. Ebben a témában írtam egy cikket, ott részletesen igyekeztem elmesélni azokat az alapelveket, amik alapján az osztást csináljuk, illetve gyakorlati tanácsokat adni a koccanások elkerülésére és a hatékonyság növelésére.
Ajánlom mindenki figyelmébe ismét, érvényességéből semmit sem vesztett ezt a cikket


Az osztók túl vannak terhelve időnként. Ha többen jelentkeznének az osztás munkájának a végzésére, nem lenne jobb a helyzet? Mennyire vagy elégedett az osztás jelenlegi megszervezésével?

Ketté kell osztani a kérdést mert hirdetni csak vészhelyzetben fogjuk ha osztót keresünk. Ennek oka hogy csak kipróbált, gyakorlott emberekre szeretnénk sok ezer forintokat és az irdatlan felelősséget osztani. Sajnos a közelmúltban volt kakukktojásunk is aki visszaélt a bizalmunkkal és meglopott mindannyiunkat, jelentős összeget lopva el. A neve bár itt nem hangozhat el, hogy ne töröltethesse a szabályok miatt a cikkedet. De bárkinek eláruljuk ki is ő, ha kérdi. A kérdés másik fele, igen óriási szükségünk van jelenleg is osztókra hogy pótoljuk a kiesett osztókat. 4 teljes napig vért köpve kibírtuk és végigcsináltuk, most már nem megy, mostanában reggelenként egyedül vagy majdnem egyedül vagyok a koordinációs szobában készenlétben.
Tegnap, az ötödik napon ez már nem sikerült, bármennyire szerettem is volna csinálni, egyedül nem ment, senkitől sem várhatok el semmit az ötödik napon, csak magamtól.

Ez a dilemma: Meg kellene bíznom egy csomó -számomra- idegenben, vagy nem lesz osztás. Mostanában arról álmodozom, bárcsak irl gazdagabb lennék, vennék goldot, mind az amerikai dollárpapa McFarland, azt osztogatnám, mert akkor nem érdekelne annyira a dolog. Ha meglopnak, így jártam. De sajnos nem tehetem, mert ez nem az én pénzem, hanem a Te, a Mi pénzünk. Ma, amikor a kérdéseidre válaszolok, ezt azért tudom megtenni mert bedöglött a mibbit, és most és csak most van rá időm.

A harmadik dolog a jelentkezők: Minimum kettő, de inkább 3 órányi szolgálatot kell vállalnia egy embernek hogy legyen értelme. Sokan jöttek, jelezték hogy segítenének, beugranának félórára, egy órára. Holnap jönnének valamikor, ha valami irl feltétel teljesül akkor talán itt lesznek. Ezzel sajnos nem tudok mit kezdeni, csak a maradék kevés időnket pazarolja, hogy elmagyarázzuk mi a gond. Ugyanez áll a sértődésre; bejönnek a szobába, elmondják hogy segíteni jönnek. Nem kapnak öt percig választ, vagy csak pár szót váltunk, majd sértődötten távoznak. Van aki erről képes cikket is írni sok munkával hogy őt most mennyire megbántottuk. Sajnos az ilyen türelmetlen emberekkel sem tudunk együtt dolgozni.


Ha a lakossági osztók kapnának tiszteletdíjat, nagyobb lenne-e az érdeklődés a lakossági osztás feladata iránt? Mi az amivel motiválni lehet az osztásban való munkát másoknál? Elég ha igazán komoly harcokat kap a nép?

Semmiképpen nem hiszem hogy jó ötlet lenne anyagi eszközökkel motiválni az osztókat. Osztani, segíteni, minisztériumokban szolgálatot teljesíteni, kizárólag csak az fog, aki önkéntesen segíteni akar. Nagy öröm látni hogy még vannak ilyenek. Ellenben a eTársadalmi megbecsültségükön úgy érzem, bőven lenne még csiszolni. Nagyon fájnak a trollkodások, az általam igaztalannak vélt vádak, karosszékből dirigáló önjelölt megmondóemberek. Motiválni az újságírók tudnak, a vezetők, a politikusok.


Ha valaki szeretne segíteni az országnak a fegyverosztásban hova forduljon és mire számítson?

Jöjjön az #onkentes szobába, de csak akkor ha van minimum 3 szabad órája és legyen nagyon, nagyon türelmes, előre is köszönöm! Csak vért és könnyeket csikorgó fogakat és magamat tudom ígérni.


Aki román vagy horvát területen ragad, mit tudsz neki tanácsolni?

Költözzön mindenki Kittibe, csináljon orgot, és menjen fegyvert venni a világpiacra vele. Nagyjából eljutottunk oda hogy nemhogy közlöny de parancs se lesz. Itt az ideje, hogy mindenki felöltse a harci festést és elkezdjen azon gondolkodni, vajon személyesen Ő mit tehet az eHazáért. Vége a birkakorszaknak, szorítsd össze a fogadat és harcolj, vagy menj el.


Hogyan látod a háború helyzetét? A lakosság számára milyen lehetőség van hogy az országot védelmezze?

Néhány nehéz napunk lesz még, hihetetlen, sosem látott méretű aktivitás bontakozott ki. Ha mindenki kitart, nyerni fogunk, ha veszítünk azt is állva és méltósággal kell fogadnunk. Vegyél fegyvert, üssél, költsd az aranyakat, hiszen semmit sem fognak érni ha elveszünk.


Az interjút készítette Bosko Balaban

Támogatom a Független Újságíró Szövetség csetes népszavazását.
2010. április 29. és május 1. között 18-22 óra között neked is lehetőséged van szavazni a legjobb újságírókra a mibbiten a #valasztas szobában.

VOTE és OLVASD Költözési kisokos. Hogyan és hova költözz? HOL van a legjobban fizető LAND-es állás, ahonnan tudsz Magyarország mellett is ütni MPP-n keresztül? JEGY 0,21 goldért kattins ide

http://lh6.ggpht.com/_CBvv85Qaoio/S3XEBatDhSI/AAAAAAAAAaE/f4GXDAAqjwc/FUSZT.jpg" width="400">