Fájdalom és várakozás

Day 2,251, 04:34 • Published in Hungary Hungary • by horgerg


Kellemes szombat reggelt!

A mai Vándorlás™ egy egészen új és furcsa világba evez megdöbbentően lassú víznek folyása tetején evickélő ladikkal. A vágy és könyörgés, hit és remény csalitosába elvezető legősibb lelki principiumaiban található virágcsokor leszakajtására vállalkozik ma délelőtt. Elveszíteni valamit vagy valakit - ezen fájdalom világnak való kikiáltására már nagyszerű költők használták szócső gyanánt a rímek összesöprésének misztériumát: a verset.
A mai Vándorló Jambusok™ szintén erre a feladatra vállalkozik, és megpróbálja ábrázolni a fájdalom és szenvedés megélését egy zseniális vers keretein belül.


Könyörgés...
(Trezeguet non le'baszié)

Orromból leeső cseppek...
Utánatok orrszőreim csak lestek,
s bánatosan kandikáltak kifelé,
néztek, csak néztek lefelé...
Oh, ti fondoralos zöld nyákok!
fájdalmasan hozzátok kiáltok!
Hát miért hagytok el így engemet?!
Tán nem szeretitek izgő-mozgó belemet?
Nem lenne jobb inkább garatomon csúszva
lejutni a meleg és puha gyomorba?
Nézzétek!! Orrszőreim hogy sírnak!!
Gyászolják szüntelen távozástok
hisz utánatok szaladni nem bírnak!
Gyertek vissza mind, zöld mágusok,
orromba visszamásszatok,
s éljünk tovább együtt, boldogan,
mert az idő csak rohan, rohan...

(Cikk végi gondolat, olyan „Szomszédokosan” (mélyen belenéz a kamerába): Taki bácsi, mi lenne velünk a gazdagréti akciónyomdász nélkül?