Join the new world

Öveket becsatolni ez a cikk picit hosszú lett, de itt a hétvége lehet olvasgatni, gondolkodni, vitatkozni! Ebben a részben a kajacégeket fogjuk megvizsgálni, hogy pontosan milyen tényezőket kell figyelembe venni, ha egy kajacég boldog (vagy boldogtalan) tulajdonosai vagyunk. Meg nézzük, hogy milyen döntési lehetőségeink vannak és adott körülmények között egy racionális szereplő hogyan döntene.

Aki lemaradt volna az előző részről itt olvashatja el: http://www.erepublik.com/en/article/erepbulik-gazdas-aacute-gtana-ndash-1-bevezet--2373030/1/20

I. Első lépésben nézzük meg a kajacégek pénzügyi modelljét:

https://docs.google.com/spreadsheet/ccc?key=0AkEO2tPutF6QdElsZUNGcTY2bjd6MTQ3M0RuY2kyNEE&usp=drive_web#gid=0

Beruházás (A-B sorok)

Az első blokkban a beruházás költségét tekintettem át. Felteszem, azt axiómaként elfogadhatjuk, hogy mindenki a kedvezményes időszakban fog beruházni, hiszen a 45%-os diszkont nagyon jelentős – szerintem megéri kivárni – különösen, ha majd a számítás végén megnézzük, hogy naponta bizony valahol 0,4-0,2% körül hoznak a kajacégek – tehát akár 110-220 napot is érdemes várni az akcióra. Tehát a továbbiakban mindig akciós fejlesztésről fogok írni.

A különböző szintekhez tartozó beruházási költségek mellett azt is kiszámoltam, hogy az egy szinttel történő (addicionális, pótlólagos) fejlesztés milyen addicionális/többlet beruházási költséget jelent. Egy Q3 cég költsége 48,5 G; a Q2-ről Q3-ra történő fejlesztés költsége 27,5 G.

Mivel az előállított és felhasznált termékeket alapvetően cc-ben kereskedjük és a végén szeretnék jövedelmezőséget számítani, ezért a beruházást is kénytelen vagyok cc-re átszámolni. Jelen modellben 200 HUF/G árfolyammal számoltam, de nyilván ez is változhat a MM-et (pénzpiac) változásának függvényében.

Termelési mennyiség (C-D sorok)

Minden kajacég alaptermelése 100 egység, ami maximális 5 bónusz esetén felszökhet 200 egységre is. Jelen példában 80%-os bónusszal számolok. Illetve másik oldalról majd az lesz kérdés, hogy a manageren kívül még hány melóst tudok becsábítani a gyárba, de ezt a kérdés kőrt majd két lépéssel hátrébb megbeszéljük!

Fedezet egy egységnyi terméken (E-L sorok)

A fedezet az az érték, ami a nettó árbevétel és az anyagköltség közt van (expertek részére elsődleges fedezet). Nettó árbevétel? Igen, mindig figyeljünk arra, mennyi is az ÁFA, hiszen a magánszemélyek persze az ÁFA-val növelt értéket fizetik meg, de a vállalat az ÁFA összegét bevallja és megfizeti az állam részére! Nettó árbevétel = Eladási ár (amit a piacon látsz) * (1-ÁFA kulcs).

Mint látni fogjuk a termékpiacok meglehetősen hatékonyak (azt majd kb. két cikk múlva ki fejtem) és ebből következően a világon az eladási árak mindenütt kb. ugyanazok, ezért az adott állam által meghatározott ÁFA mértéke befolyásolja a cégtulajdonosok jövedelmét.

A kajacégekben egységnyi termék előállításához különböző fejlettségű cégekben (Q1-Q7) egyre növekvő mennyiségű alapanyagra lesz szükségünk. Ezt az egy termék előállításához szükséges mennyiséget szorozzuk a búza piaci árával (mennyiért tudom beszerezni az alapanyagokat), így kapom az egységnyi termékre jutó anyagköltséget.

Most már nincs is más dolgunk mint az egy termékre jutó nettó árbevételből kivonjuk az egy termékre jutó költséget és megkapjuk, hogy egy terméken mennyi pénzt tudunk csinálni. A következő lépésben ezt felszorozzuk a teljes termelési mennyiséggel és megkapjuk a termelési mennyiségre jutó fedezetet (L sor).

Manageri munka (M-N sorok)

Ahhoz, hogy az anyagból termék legyen szükségünk van egy gyárra (ez várhatóan meg is van, ha már itt számolgatunk!) és persze melósra! Kisvállalkozók vagyunk, elsődlegesen magunk dolgozunk! De állambácsi szeretné, ha mi is hozzájárulnánk a nyugdíjkasszához és az egészségbiztosítási kasszához, ezért az elvárt bér (elmúlt 30 nap átlagbére) után nekünk is meg kell fizetni az adó/járulékot (vhonnét ismerős ez?). Tehát is egy állam és egy a piac által szabályozott tényező az átlagbér és az SZJA kulcs hányadosa lesz a költségünk (M sor).

Egy managerként ledogozott munkanap 10 wellnesst éget el, ennek a költsége jelenleg kb. 0,4 cc – M’ sor.

A manageri járulékkal és wellness költséggel csökkentem a fedezetet, hogy megtudjam érdeme-es dolgoznom (N sor)! Ha ez pozitív, akkor majd elkezdek gondolkozni azon, hogy jó befektetést csináltam-e, ha negatív, akkor nem dolgozom!

Alkalmazotti munka (O-T sorok)

Itt az alkalmazottak bére lesz a költség (jelen példában 32cc-s munkabérrel számolok). Hasonlóan a fentiekhez P sorban kiszámolom az egy munkás által elvégzett munka eredményét (fedezet csökkentve a munkabérrel – P😕-O). Ha ez az érték pozitív, akkor érdemes alkalmazottat foglalkoztatni, de ha negatív, akkor nem!

Figyeljünk azonban arra, hogy piszok munkavállaló képes már reggel bemenni a gyárba, lenyomja a műszakot, felveszi a pénzt én meg este számolgatok és látom, nem éri meg alkalmazni a srácot! Ilyenkor már késő! Ami munkát már kifizettem azt a lehető leghatékonyabban használjam fel. Ha arra számítok, hogy holnap is veszteséget fog termelni, akkor meg rúgjam ki!

Másik oldalról vannak lusta srácok, akik ugyan be vannak jelentve szabályosan, de nem jönnek be a gyárba, nem dolgoznak. Tehát lehet van 10 alkalmazottam a Q7 gyáramban, de csak 8 jön be dolgozni, igaz csak 8-at fizetek ki, de elveszítem a két alkalmazottan elérhető eredményt! Ezt a faktort modellemben az R sorban jelöltem és feltételeztem, hogy 1 – hiszen a magyarok rendes munkaszerető nép. Plusz azért léteznek technikák, amivel ezt az értéket tényleg 1 körül lehet tartani!

Végül az effektív alkalmazotti számot szorozzuk az egy alkalmazott által elért eredménnyel (T sor).

Eredményességi számítások (V-Y sorok)

A cég teljes eredménye az alkalmazotti és a manager munka összesített eredménye. Azt, hogy eggyel magasabb szintű gyár mennyivel több jövedelmet termel a Z sor mutatja meg nekünk. Ha ez pozitív, akkor megéri a gyárat fejleszteni, ha
- hosszútávon bízunk benne, hogy a fenti tényezők (arany árfolyam, ország bónusza, termékek eladási ára, ÁFA, anyagok beszerzési ára, átlagbér, szja, W költség, alkalmazotti bér költség – 9 db tényező!) úgy alakulnak, hogy számunkra nem fog a gyár szomorúságot okozni! Ezen folyamatokról majd a piacokról és az államról szóló fejezetekben értekezek egy keveset.
- van elég pénzünk – ezt mindenki érzi! 
- nincs lehetőségünk kedvezőbb projektbe fektetni! Erről alább:

Elérkeztünk oda, hogy megnézzük, hogy egységnyi befektetett pénzre (beruházásra) mennyi jövedelmet termel a cégünk (X sor), illetve a pótlólagos beruházásra mennyi pótlólagos jövedelem jut (megéri-e Q4-et Q-re fejleszteni), ezt az arányszámot az Y sor mutatja.

Minden beruházásra fogunk majd hasonló mutatókat számolni és azok alapján majd látjuk mibe érdemes fektetni!

II. Második lépésben vonjuk le a következtetéseket:

Managerként minden gyár (Q1-Q7) pozitív nyereséget termel. Tehát megéri dolgozni benne! Vagy mégsem? Mi a helyzet az XP ellen folytatott harcunkkal? Igen úgy látszik nem voltam elég alapos nem vettem figyelembe egy költséget még pedig azt, hogy managerként dolgozva kapok 2XP-t! Erről részletesen majd egy későbbi fejezetben, addig is mindenki számolj az XP-t!  Persze Div4-esek már pofonnal megoldják, nekik nem kell számolni tudni, nekik nem káros az XP, hiszen nem tudnak feljebb jutni.

Alkalmazottat csak Q5-Q7 cégekben érdemes alkalmazni.

A legnagyobb hozamot bizony a Q1 kajacég fizeti 0,39%-ot naponta, az addicionális fejlesztések kisebb hozamot mutatnak, tehát jelen piaci környezetben nem tűnik jó ötletnek (persze ez holnap már lehet máshogy lesz). És ne felejtsük 23 Q1 cég kell, hogy ugyanazt a jövedelmet elérjük, mint egy Q7-tel! Miért izgalmas ez? A bevezető részben láttuk, hogy alapesetben napi 240 akcióra van lehetőségünk, tehát a lehetőségeink kb. 10%-át elpazaroljuk a gyárban!

Q4-ről megéri Q5-re fejleszteni, mert a pótlólagos jövedelmezőség meghaladja jövedelmezőséget, de Q6-ról Q7-re nem éri meg, mert itt épp fordítva a pótlólagos jövedelmezőség alacsonyabb a Q6 jövedelmezőségétől.

Ha valaki szeretné folyamatosan nézegetni, számolgatni, itt megteheti:
https://docs.google.com/spreadsheet/ccc?key=0AkEO2tPutF6QdDM2MEJTcHlHcjJMZU1VeTdlNEZhQnc&usp=drive_web#gid=0

Összefoglaló:

A Kaja gyár tehát nem más, mint egy olyan feldolgozó, ami felhasznált Wellnesst (akár sajátot, akár vásároltat) és Búzát, amiből Kaját és XP-t állít elő.

Megnéztük milyen tényezők befolyásolják a cégek eredményét.

Megnéztük, hogy milyen döntéseket hozhatunk:
- Dolgozzunk-e saját cégünkben vagy sem?
- Alkalmazzunk-e munkavállalókat?
- Termeljünk-e?
- Fejlesszünk-e/vegyünk-e céget? Erről később majd részletesen is írok!

Remélem tetszett! Vote&Subscribe! 1cc a szegényeknek 4cc a tankoknak! 🙂 Ismételten szeretném megköszönni a bevezető szám után kapott igen nagylelkű adományokat – tényleg megtisztelő, de tényleg csak minimális juttatásra gondoltam!

A következő számban a fegyvergyárakról lesz szó. Ha ezt a cikket végig rágtad alaposan, ígérem ott már könnyebb dolgod lesz (annak ellenére, hogy még nincs megírva, de már igen!). Leginkább az eltéréseket szeretném kiemelni a két fajta gyár között és rávilágítani egy igen érdekes ellentmondásra!