Elfáradtunk?

Day 1,884, 08:47 Published in Hungary Hungary by fischer2

Üdvözlök minden kedves olvasót!

Egy ideje már fontolgatom egy saját újság beindítását, kedvet is éreztem hozzá, mondandóm is lenne, de mégis mindig arra gondoltam, hogy ezer meg egy újság létezik már, mégis mi újat mondhatnék én az embereknek?


Alig több mint 2 hónapja kezdtem el a játékot, részben ennek is köszönhető, hogy még nem sokan ismertek, a másik oka pedig az, hogy eddig szinte semmit nem csináltam. Nagyon aktív voltam, minden nap elolvastam a sajtót, sőt, még visszamenőleg is, de nem nagyon vettem ki a részem a közösségi dolgokból, igaz, Rajk Laszlo elnöksége alatt tagja voltam az Oktatási Minisztérium csapatának. Miután megismerkedtem a játék elemeivel, kezdett kicsit unalmassá válni, hogy minden nap ugyan azt csinálom. Így jutottam el odáig, hogy az újságíráson törjem a fejem.

A publikációim várható témái nehezen meghatározhatóak. Arról fogok írni, ami éppen érdekel, vagy eszembe jut, legyen az politika, harc, sport, vagy közélet. Térjünk is rá az elsőre...

Azáltal, hogy az EDEN erői -iráni támadásunk során- keresztül húzták ázsiai terveinket, lényegében belecsöppentünk ebbe a román háborúba, amit egyébként el akartunk kerülni. Bevallom, "fiatal" létemre én is örültem neki, hogy végre lehet ütni románt, ám hamar be kellett látnom, hogy milyen unalmas is tud ez lenni. Kicsit talán mintha kifulladtunk volna Törökországban, megtört a lendület és a többször elhangzott ping-pong effektus van kialakulóban. Sajnos annyira hasonlóak az erőviszonyok keleti szomszédainkkal, hogy az RW-kben igencsak szenvedünk, igaz, a kezdeményezést magabiztosan tartjuk már napok óta. Szívesen venném ilyenkor, ha az illetékesek tájékoztatnának minket arról, hogy mégis mik az elképzelések, hova szeretnénk eljutni, milyen módon kívánjuk rendezni ezt a helyzetet. Szóba került, hogy rövid úton békét szeretnénk kötni velük, ehhez azonban valami komolyabb alku pozíciót kellene elfoglalni, hogy a béketárgyalások során ne csak asszisztáljunk majd a lengyel-román békéhez.

Visszagondolva, teljesen más érzés volt Törökországban csatázni. Akkor igazán érezni lehetett, hogy egész Magyarország lázban ég, izzott a levegő, ha csak bejelentkezett az ember. Fel kellene támasztani azt a fajta lelkesedést, és szerintem ez lenne egy jó vezető dolga, nem csak lekapcsolni a villanyt, amikor mindenki távozott.

De addig is üssük a jetiket, vegyük vissza, ami minket illet!

Üdvözlettel,
fischer2