Elégtétel

Day 617, 12:48 Published in Hungary Hungary by Ludrew

Augusztus 29-e, Kassa és Szeged eleste után hosszú ideig méltatlanul keserű sorsot szánt nekünk az eVilágtörténelem. Hiába éltünk Romániában, ott valódi választásra nem volt lehetőségünk, a pártok összefogása miatt nem hagytak lehetőséget az elfoglalt területeken élő magyaroknak arra, hogy magyar pártjukra szavazhassanak, azzal listát állíthassanak a választásokra. Hiába tudtuk, hogy ahol élünk, az a mi szülőhazánk, anyaföldünk, nyelvünket még sem használhattuk szabadon: cikkeink alatt sormintaként díszelegtek a reportok, és közülük néhány valóban ahhoz vezetett, hogy meg kellett válnunk egy-egy társunktól. Nem kommentelhettünk volna anélkül, hogy felszólítást ne kaptunk annak tartalmának lefordítására. A lelkesebb románok maguk végezték el ezt az áldozatos munkát fordítóprogramokkal, természetesen csak és kizárólag a multikulturális társadalom elősegítése érdekében. Hiába voltak polgármestereink, hogyha azok elvesztették jogkörüket a megszállás pillanatában; és hiába is tiltakoztak sokan, a polgármesteri tisztséget eltörölték a V1 bevezetésekor. Akkor, amikor talán a legnagyobb szükségünk lett volna autonómiára.

A területfoglalás eredményeképpen megszállóink szerint mi automatikusan román állampolgárok lettünk, kötelesek vagyunk tehát az eRomán Alkotmány paragrafusait betartani, és az ott leírtaknak megfelelően cselekedni. Ezt a fajta állampolgárságot persze nem kérte senki, mégis megkapta; az „állampolgár” fogalom ekkor tehát nem örömet, jogokat, és lehetőségeket, hanem keserűséget, csalódást és kirekesztettséget jelentett.

De eljött a mai nap is. Július 29-e, amikor az eRepublik kibővült az állampolgárság funkcióval. Az adminok ezúttal, hála istennek, a fejlesztést, bővítést választották a rombolás helyett. Azon túl, hogy racionálisan szabályozza a szavazás kérdését (országból távozás után a legutóbbi régió, a régió elvesztése esetén az anyaország fővárosának jelöltjei közül lehet választani) némi plusz feladatot és felelősséget ad a kongresszusnak is. És persze az sem mellékes, hogy a kis, piros-fehér-zöld trikolór a profilunkon büszkén hirdeti ezentúl, hogy honnan jöttünk; még akkor is, ha a munkahely, congress medálra hajtó ismerősünk, vagy a hadsereg köteléke elszólít hazánkból.

Két dátum, napra pontosan egyezve, csak a hónap tér el; az első huszonkilences sanyarú, embert próbáló időszakot jelzett előre eMagyarország lakói számára, a második talán egy nagyobb játékélmény, egy jobb eRepublik hírnöke az egész eVilág polgárai számára. Az állampolgárság bevezetése elégtétel a román megszállást eltűrő magyarok és a régi időket csak mesékből ismerő fiatalabb játékosok számára egyaránt. Elégtétel, amely 11 hónapot késett.