Egy e-magyar polgárról

Day 1,189, 07:16 • Published in Hungary Hungary • by Komjatius The Hun

Üdvözlet az olvasóknak!

Van itt közöttünk egy e-magyar polgár.
http://www.erepublik.com/en/citizen/profile/3066380
Az adatlapján láthatjuk, hogy bár soha nem volta tagja az e-magyar kongresszusnak, volt már virtuális kis hazánk elnöke.
Hogy hogyan, milyen minőségben, mennyi ideig tette a dolgát, az már egy másik történet.
Na már most, van ennek a rendkívül intelligens és művelt (bölcsészhallgató?) polgárnak egy újságja is.
http://www.erepublik.com/en/newspaper/parable-239275/1
Írt ő már ebben az újságban pirosakat, kékeket, de főleg zöldeket. Legutóbb éppen a hazaszeretetről, hazafiságról írt egy igen színvonalas cikket.
http://www.erepublik.com/en/article/k-aacute-rp-aacute-talj-aacute-r-oacute-l-haz-aacute-kr-oacute-l-hazafiakr-oacute-l-1685588/1/20
Erről a cikkről írnék most én néhány gondolatot.
Leszögezem, hogy nem vagyok kardos, bicskás, de bicskám az éppen van, és mikor ilyeneket olvasok, nyílik a zsebemben kifelé.
Mikor először elolvastam a cikket, sok mindenféle gondolat buzgott fel bennem, gyűlt a feszültség, de a mélypont mégis a következő rész volt.
„Az első egy olyan dolog, amit értelmes ember nem vall, mert valójában egy lufi és nem visz előre, de még megtartó ereje sincs, a második meg egy olyan gondolatiság, ami egy közösség fenntartására a lehető legideálisabb. Nem részleteztem nagyon a dolgokat, olvassatok az elsőhöz sok Petőfit, ő kellőképp felületes ehhez, a másodikhoz meg sok Platónt, Arisztotelészt, a Tórát, meg Heideggert.”
Kérem szépen, én nem tartom magam egy buta, műveletlen embernek. Diplomát szereztem jog- és államtudományból, könyvtárnyi terjedelemben olvastam filozófiai és államtudományi műveket, viszonylag jól ismerem a világ jelentősebb vallásait, és azok alapműveit.
De ha valaki azt mondja, hogy a magyarságomat a Tórára alapozzam, ne Petőfi munkásságára, akkor csak egy dolgot tudok mondani, úgy hirtelen felindulásból: a jó kurva anyádat, azt! Arra alapozzanak egy tízemeletes házat, a másikat meg terád, barátom!
Miről is szól eme becses polgár cikke?
Önmaga tömjénezéséről, hogy ő aztán tudja, mi az igazi honfiúi szeretet a haza iránt.
Kedves magyar olvasóim! Ismerjük be, hogy ebben a kiváló havasalföldi játékban a mozgásterünk teljesen különbözik attól, ami a való életben realitás. Lássuk be azt is, hogy ha én a való életben hiszem tiszta szívemből, hogy van helye a revízió gondolatának, mert nincs olyan országhatár, ami örök időkre szólna, nem kell azt gondolnom feltétlenül, hogy ebben a játékban egyetlen célunk lehet, mégpedig az elszakított részek játékbéli megfelelőinek meghódítása.
Technokrata vagyok annyiban, hogy érdekelnek a játék technikai lehetőségei, azok a tények, amelyeket a játék stabil, jól átgondolt szabályrendszere meghatároz, és amelyek között kell a legtöbbet kihoznunk virtuális kis hazánkból.
Tehát inkább adok igazat azoknak, akik azt mondják, hogy ha van rá mód meghódítanunk a játék szempontjából értékes területeket, kialakítanunk a játék szempontjából értékes szövetségeket, akkor a történelmi Magyarország részeinek elfoglalása még ráér, esetleges meghódításuk esetén alapos indokok mellett feladásuk indokolt lehet.
De ennek apropóján sem vagyok hajlandó eltűrni, hogy egy ilyen ember oktasson ki engem hazákról (nekem csak egy van, de nem is kellene több!), hazafiakról…
Ahogy a való életben is kitermeli a társadalom a szemetét, és ezekből lesznek a vezetőink, politikusaink, elitünk, ugyanígy megy ez ebben a játékban is.
Örömmel látom, hogy ismét sikerült egyet kitermelni, felemelni, a világ dicsőségére.

Üdvözlettel,
MassCreator, kinek testében Komjatius él tovább