Diplomáciai gyorstalpaló

Day 496, 09:05 Published in Hungary Hungary by FSix

Kezdjük kis történelemmel. Kiragadnék egy epizódot. A magyar vörös hadsereg 1919-ben legyőzte a cseheket, egyenlő partner volt a románokkal is. Amiben viszont mérföldes lemaradásunk volt, az a diplomácia. A románokhoz egymás után futottak be a francia és angol fegyverszállítmányok, amelyet már nem lehetett ellensúlyozni. A katonai vereség sajnos véglegessé tette a vix jegyzéket, megpecsételve a határon kívüliek sorsát.

Azthiszem, a kis történelmi bevezető nélkül is tudja mindenki, milyen fontos a diplomácia. Nem mindegy, milyen klubban focizol, és nem mindegy, az utcán kibe kötsz bele.

És akkor alkalmazzuk ezt az egészet eRepublikra. Néhányan, akik számolgattuk az ország költségvetését, pénzügyi egyensúlyát, pontosan láttuk, hogy high grain nélkül egy ország garantáltan elbukik minden gazdasági versenyt, kiáramlik az arany, nem lehet gazdasági egyensúlyt létrehozni. A lengyelek pechjére semmilyen régiót nem kaptak az adminoktól, így ki voltak szolgáltatva a románoknak, vagy bárkinek, akitől megkaphatják a high graint. Természetesen a románok nem voltak restek kihasználni ezt.

A lengyelek korábban mindig húzodoztak, ha Magyarország ellen kellett a románokat védeni, merthogy lengyel, magyar...

És itt jött a klasszikus megoldás. Oszd meg, és uralkodj. A román kormány odaadta a számukra értéktelen ukrán high grain területet, cserébe Northern Hungary megszállásáért. A lengyeleknek nem igen volt más választásuk, de lássuk be, hibáztak. A románok persze tudták előre: ezzel örök időkre bebiztosították a lengyel lojalitást. Mert tutira akad néhány fafejű, aki telihánnya a lengyel sajtót (itt most nem arról beszélek, hogy írnak a lengyeleknek cikket, értetlenségüket fejezik, ki, hanem azokra, akik a koncentrációs táborokban lengyeleknek fenntartott plecsnivel tesznek ki cikket, vagy akik lekurvaanyázzák őket). Szóval kész volt a recept, hogy a lengyel szimpátiát örök időkre elveszítsük, Lengyelországot pedig bebetonozzák az atlantisba (amihez volt is kedvük, meg nem is, főleg az őket korábban megszálló németek mellett).

A játék több, mint egy éve tart, és fog is még. Kár a mozgásterünket egy évre előre elcseszni. Nem azt mondom, hogy azt várom a lengyelektől, hogy szép szóra visszaadják a területet, de aki hallott már a mézesmadzag-ostor politikájáról, az nem áll neki fabunkóval csapkodni maga körül.

Szóval tényleg grat a románok megosztó poltikájához, eredményes volt, és biztos számíthattak a magyar betonfejűek társaságára, akik először kommentelnek, aztán gondolkodnak. Van még mit tanulnunk, ha le akarjuk győzni a románokat.