Join the new world

Sziasztok. Végre elérkezettnek láttam, az idõt, hogy erepes karrierem során elõször Magyarôrszágra látogassak, s beadjam az állampolgársági kérvényemet is (amit azóta el is fogadtak). Ahogy már több embernek is megígértem, eme jeles nap alkalmából kiadom elsõ Magyar nyelven iródott cikkem, melyben fény derül eddigi erepublikos pályafutásomra illetve, az elnökségem és az impícs minden részletére.



Sokak számára ismerõsen csenghet a nevem, hísz a Magyar chatszobán elég gyakran online voltam/vagyok és Bosko Balaban jóvoltából egy cikk is megjelent rólam a közelmúltban. Jacques Cousteau vagyok, és majd` egy éve születtem eBoliviában. Elsõ medálom a konga volt, és másfél hónapos koromban Bolivia külügyminiszter helyettese lettem. Ekkor jött az eltörlés és határoztam el, hogy új lehetõségek után nézek s ĺrországba költözök. Elég volt egy kis aktívitás és hamar ĺr közélleti szereplõvé váltam. Kilenc hónapot töltöttem el náluk, s ez idõ alatt 8-szor voltam kongressztag, 3-szor a legnagyobb ĺr párt, az hajdani Economic Free Thinkers Society pártelnöke, 2-szer a kongresszus elnöke, 2-szer fórummoderátor, 5-ször ĺrország bevándorlási minister, 2-szer az egyesítést szorgalmazó Irish Union Party pártelnöke, vallamint egyszer ĺrország elnöke. 🙂 Nem titok, hogy a politikai modullra álltam rá igazán, s majd` mindent kiprobáltam, viszont katonai pályafutásom tart a nullához. Ezen is szeretnék változtatni majd a közeljövõben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem fogok többet politizálni, de mindenképpen kicsit vissza fogok kapcsolni. Nem kizárt, hogy már a következõ kongresszusi választásoknál képviselni fogom a HMSZ-t az egyik régióban. Sokat köszönhetek nekik, a HMSZ-nek, ez tény.🙂

A múlt hónapban indultam először az elnöki posztért. Három szavazattal maradtam, le az egyik leghíresebb Ír tank ellen. Személy szerint én minnél inkább próbáltam segíteni a kormányt, annak ellenére, hogy nem én kerültem ki győztesként a választásokból. Sőt mitöbb Ăprilis legmegbízhatóbb politikusának is megválasztottak egy közönségszavazáson. Májusban ismét indultam, és ismét ugyanazon Ír tank volt az ellenfele, csak a választás végkimenetele volt más. 100 szavazattal megnyertem az elnökválasztást. Egyáltalán nem mondhatom, hogy könnyen indult az elnöki pályafutásom. Már az első nap, azaz május 7-én Anglia Natural Enemy javaslatot adott be ellenünk, s mi is Anglia ellen. Természetesen sem én, sem az Angol elnök nem akart háborút kirobbantani már az első nap, csak a kongresszus türelmetlenségének köszönhetően adták be az NE javaslatot, amit végül sikeresen le is szavaztunk. Tudtuk, hogy a háború elkerülhetetlen a honapokon át felgyülemlett feszültség és RL okok miatt, de probáltuk minnél jobban elhuzni a kirobbanást. Ezzel egyidejũleg kirobbant az Ír polgárháború is. Soha nem tagadtam, hogy az aktív játékosok nagy része nem kedvel igazán, számomra a gyözelmet a két-kattosok hozták el. Namost, Írország lakossági szempontból nagyon megosztott. Az aktív játékosok 80%-a a katonaság tagja, s ezen 80%-ból 20% valódi pénzen tankoló jétékos. Szóval megközelítőleg, 7 hónapon keresztül a hadsereg irányította az országot, s a kormánytagok is javarészt innen kerültek ki. Amíg ők voltak a hatalmon, minden “happy” volt, de most, hogy megnyertem a választást, s a jelöltjük vesztett, képzelhetitek, mennyire kiverte náluk a biztosítékot. A sajtóban napi 5-6 lejárató cikk iródott rólam, s a kormányról, bannoltak a hadsereg hivatalos chat szobájáról, s ahol csak lehetett nyomdafestéket nem tũrő szavakkal adták a közvélemény (?) tudtára nemtettszésüket. Ellenem volt 35-40 aktív jétékos, míg mellettem vagy 5-6. Ezt mondjuk még ki lehetett volna bírni, mert nem nagyon érdekelt, csakhogy eközben kitőrt a háború az Angolok ellen. Egyedül nem tudtunk volna győzni, ezért meggyőztük Kanadát, hogy szálljon be a buliba és támadja meg ő is az UK. Namost ezzel az volt a probléma, hogy elvesztették volna az Amerikai MPP-jüket, merthogy az Egyesült Királyságnak is volt MPP-je az Amerikaiakkal. Ezért mi beadtunk egy MPP javaslatott Amerikával, s reméltük, hogy mire elfogadják átkerül az angolokhoz a kezdeményezés, és akkor mikor visszatámadnak elbukják az amerikai MPP-t és Kanada nyugodtan támadhat. Tévedtünk, az angol tankok átköltöztek hozzánk és akaratlanul is megnyertük a Wales-i csatát, ugyanis a már említett társaság, -a katonák- nem voltak hajlandóak a kormány utasításait követni. 30 gold elúszott. Másodjára már okosabban áltunk neki a dolgoknak. Ismét beadtuk az MPP javaslatot, de megkértük a kongresszust, hogy ne szavazzanak még, így ha nyerésre állunk egyszerüen leszavaztatjuk. “Szerencsére” vesztettünk, s Kanada beadta az NE javaslatot az Egyesült Királyság ellen, de az Angolok ellentámadásba lendültek. Írország magja, azok a játékosok akik akár egyenként is megfordíthatták volna egy-egy csata sorsát, hisz majd 2-2.5 milliót visznek bele a falba rendszeresen most sem harcoltak. S lám, mikor végre Kanada elfogadta az NE javaslatot, elvesztettük két régiónkat az 5-ből, beadták az impípcset. Azóta, persze már kémény csaták folynak Írország és Anglia között, s a BH-k úgy 6-700.000 körũl mozognak, nem úgy mint néhány napja mikor 40-50.000 sebzéssel nyerték a BH medálokat.
Persze, én is hibás vagyok, ez tény. Aktívabbnak kellett volna lennem, de mostanság nagyon sok a RL elfoglaltságom.
Szoval, ez lenne bő egy hetes elnökségemnek története. Ha további kérdésetek adódna, szívesen válaszolok. 🙂
További kellemes napot.