A meggondolatlanság eredménye: a román baby-boom

Day 510, 10:06 • Published in Hungary Hungary • by Kmerse

A meggondolatlanság eredménye: a román baby-boom

Remélem mindenki figyeli a lakossági számadatokat. Ha nem, akkor most tegye meg. A második baby-boom eredményeként 1000-rel több lakost mutattunk fel, mint Románia. Mára keleti szomszédaink ismét átvették a vezetést.
Hogy történhetett ez? Nos egyszerűen egyesek túl magabiztosak voltak és nyíltan megfenyegették Romániát, hogy készüljenek Erdély visszavételére! Aki nem hiszi el, hogy egyesek ilyen nemzeti öntökönszúrásra képesek, mint nyíltan megfenyegetni a világ vezető katonai hatalmát, az olvassa el ezt a cikket!
Romániáról érdemes tudni, hogy dsalageanu távozása óta folyamatos belpolitikai harcok tépázták az országot, az első impeachment-javaslatig mindössze pár órát kellett várni. Ám jött ez a kiváló úriember által írt, jól átgondolt, politikailag megfontolt és a helyzetünket, valamint külföldi megítélésünket nagyban javító cikkel. Az eredményt itt olvashatjátok, illetve aki nem tud románul és a Google Tranlate-tel sem akar fáradni, annak összefoglalom a cikk lényegét, és az általa kiváltott hatást.
A cikk mottójául azt a mondatot választotta az író, amit a fenti cikk megfontolt írója üzent nekik:
"There are still many Hungarian regions occupied by Romania: Erdély, Máramaros, Bánát, Partium, or on the in-game bugged names: Transilvania, Maramures, Banat, Crisana!

A Hungarian citizen."

A cikk végigvezeti, milyen hatásokkal volt az első baby-boom Magyarországra és Romániára, vagyis, hogy a magyarok sikeresen kiszorították a románokat Budapestről, ami számukra igen fájó veszteség volt, fájóbb, mint ahogy mutatták. A második baby-boom azonban sokkal nagyobb veszélyt jelent: a magyarok már Erdélyt akarják!
Azt nyilván mindenki tudja, hogy ha valamivel meg lehet ilyeszteni, vagy fel lehet bőszíteni egy románt, akkor az Erdély tőlük való bármilyen elszakadásának megemlítése. A románok inkább hagynák veszni WSR-t, csak Erdély maradjon az övék.

A fenti cikk eredménye az lett, hogy a románok nagy hirtelen félredobtak minden belső ellentétet, leálltak egymás mardosásával. Összezártak, és beindították az újabb román baby-boomot, aminek eredményeként már megint több lakosuk van, mint nekünk. Pedig 1-2 napja még 1000-rel előttük jártunk. Ezzel az egy cikkel ugyanis nem ért véget a román baby-boom. Folyamatosan cikkeznek róla, román honlapokon tesznek ki hirdetéseket, a témával folyamatosan nemzeti top 5-be szavazott cikkek foglalkoznak. A románok kegyetlen jól játszák ezt a játékot, mi pedig - akár tetszik, akár nem - egyelőre a környékén sem vagyunk, hogy felvegyük velük a versenyt.
De ami még ennél is érdekesebb: Romániában felvetődött a gondolat egy esetleges békeajánlatról Indonézia felé, és több javaslat is felmerült, hogyan lehetne Magyarországot végleg letörölni a térképről. A gond az, hogy egyelőre még elég jók az esélyeik, hogy ezt véghez vigyék.

Iskolapéldája ez annak, hogyan lehet egyetlen cikkel hatalmasat rontani egy ország nemzetközi helyzetén, valamint arra, hogyan lehet az IRL nacionalizmust felszítani egy országban. Tényleg megérte újból teljesen ellenünk hangolni Romániát? Ha a fent idézett cikk Budapest ostroma előtt jelent volna meg, akkor biztos, hogy a románok inkább veszni hagyták volna az aktuális csatájukat Indonéziával, csak, hogy minket megakadályozzanak fővárosunk visszavételében. Egy jó ieje fontosabb volt nekik, hogy megtörjék Indonéziát, de ez mára a múlté. Most ismét mi vagyunk az első számú ellenség.

Szóval szívből jövő gratulációm az úriembernek, revizionista melldöngetése kifizetődött, bravó. Ha az volt a cél, hogy Románia belpolitikai problémáit megoldjad, akkor ez telitalálat volt...

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bennem nincs egészséges magyar hazaszeretet. Én is halálosan boldog lennék, ha magyar zászlót látnék lobogni a Hargitán, vagy ha határátlépés nélkül utazhatnék az Adriára nyaralni. De a jelen helyzet ezt nem teszi lehetővé! Döntenünk kell! Minden racionális érvet félredobva "Vesszen Trianon!" felkiáltással kiéljük nacionalizmusunkat, amíg még van ország, amiben kiélhetjük, vagy inkább felelősen gondolkodva, de eszméinket nem feladva próbálunk úgy helyezkedni, hogy egy napon akár esélyünk is legyen arra, hogy visszaállítsunk olyan határokat, amiknek átrajzolása az IRL történelem egyik legnagyobb tragédiája volt. Mert jelenleg előbbi, bár nagyon csábító minden egészséges érzületű magyar számára, és rövid távon akár apróbb sikereket hozhat, végül menthetetlenül a vesztünket okozná. Egyszerűen nem vagyunk még elég erősek, hogy az Atlantis vezető hatalmait nyíltan fenyegessük, ahhoz meg pláne, hogy a saját területükön próbáljuk megverni őket nyílt harcban.
Eljöhet még a nap - el is fog jönni, mert a magyarok a legkitartóbb online játékosok a világon (nézzétek csak meg a clickclickclick.com ranglsitáját) - amikor valóban meg lesz a lehetőségünk rá, hogy bevonuljunk Erdélybe, vagy Horvátországba. De ez a nap még nem jött el, és nem is holnap fog. Addig pedig ésszel, óvatosan kell taktikáznunk! Nem hagyhatjuk, hogy a szívünk józan eszünk fölé kerekedjen!

Kmerse