A lengyel helyzetről

Day 3,556, 08:37 • Published in Hungary Hungary • by aimeisan

A jelenlegi helyzetben egyszerre igaza is van mindkét oldalnak, és ugyanakkor egyiknek sincs.

A játék során folyamatosan felmerülnek olyan halvány reménysugarak, amikbe lehet kapaszkodni, hogy hátha most majd változik valami, de végül mindig kiderül, hogy hiába, nem változott semmi.

Március környékén ilyen volt az a felvetés, hogy támadjuk meg Bulgáriát vagy Macedóniát, amiből nem lett semmi. Júliusban ilyen volt a szerb forradalom, ebből sem lett semmi. És körülbelül nyár eleje óta ilyen az a törekvés is, hogy megpróbáljuk a Pacificát átalakítani és az Asteria-pártiságát csökkenteni. Egyelőre ebből sem valósult meg semmi és bármennyire szeretnénk is, valószínűleg nem is fog.

Ugyanis két eset lehetséges:

1. A "hozzáértő" kormányzatnak sikerül annyira eltitkolnia, hogy az átalakítás az Asteria ellen irányul, hogy az átalakításnak végül tényleg nem lesz semmilyen Asteriára nézve hátrányos következménye;

2. A "hozzá nem értő" kormányzatnak ezt nem sikerül eltitkolnia, ezért Kherét idegesíteni fogja az átalakítás és egyszerűen nem járul majd hozzá.

Kherehabath


Az egy elég nyakatekert logika, hogy támogatjuk a lengyeleket az Asteria oldalán, azért, hogy majd egyszer Khere megenyhüljön és beleegyezzen egy nem túl fontos, az Asteriával nem túl baráti ország (például Brazília) felvételébe, hogy majd ettől változzon valami a Pacificában. Még ha meg is történik, mi változna? Április óta folyamatosan lépéseket teszünk hátrafelé, azért, hogy majd egyszer ugorhassunk egy nagyot előre, de mire odaérünk kiderül, hogy az az ugrás nemhogy nem nagy, de egyenesen kisebb mint bármelyik lépés amit hátrafelé tettünk.

A másik oldalon, a kilépés ugyanilyen értelmetlen. Akinek nagyobb a sebzése, az nyer, akinek kisebb, az veszít. Ezt a szabályt a diplomáciában néha ki lehet játszani, a harcban viszont sohasem, ezért a harc számunkra egyenlő a biztos vereséggel.

Akkor mi marad? Az, ami eddig volt: egyhelyben toporgás egy rémálomban, ahol mindenkinek hatalomfétise van, és senkinek sincsenek elvei, még nekünk se, mert ha nem éppen Románia lenne a legyőzhetetlen ország, valószínűleg mi is pont ugyanazt tennénk amiért most kárhoztatunk másokat.