Join the new world

A jó harcos előbb győz, minthogy elindulna a harcba… hiszi, tudja s megteszi, amit a háború szentsége megkövetel; felkészül rá. Nem ugrik bele hűbelebalázs módra, nem nézi le se az ellenfelet, se a körülményeket, se a véletlent, ami mindent tönkretehet. Rég tudja, a háborúhoz pénz kell, paripa és fegyver, kórház kell és védművek; megbecsült hősök, s közkatonák sereggel, ellátmány és utánpótlás, hadi eszközök és fegyelem. A háború demokratikus, hisz eleshet benne mind, ki csak akar; de diktatórikus, mert szava, parancsa csak egynek lehet, aki a parancsnok, a hadvezér, a fő harcos – ezt bizottság nem tudja ügyintézni.

A jó harcos nem szeret harcolni a harc kedvéért, nem elvakult békepárti, de nem is vérszomjas Ragnarok – realista, ki tudja, minden helyzetnek megvan a kulcsa, emezt az ajtót kilincse nyitja, amazt a csizma berúgja, emitt szavak elegek, s beszéljenek máshol helyette a tettek. A harc neki eszköz, repertoárjából egy, mellette lapul a diplomácia, a humor s intelligencia is – készen állva, mindig a vártán, mindenre figyelve, mindenkire ügyelve – ő nem ül háttal semmilyen ajtónak, s rókavárában is akad kijárat bőven. Óvatos és bátor, s kinek ez ellentétnek hangzik, hát tanulhat még bőven harcászatot – Szun-Ce művének szorgos forgatását ajánlhatom csupán neki.

A jó harcos tudja, nincs eszköz, mi becstelen lenne, ha a cél elég magasztos; szentesíti azt előre, utólag, közben, s ellenség, ellenfél az, ki mást kiált, ki vádló ujját emelve ítéli meg mit ő tett. Hisz nem volt ott, ítéletet hogy is mondhatna? Nincs két helyzet egyforma, nincs két ember egyforma, nincs két eszköz egyforma – aki ott van figyel, mérlegel, dönt és végrehajt; s döntéséért a felelősséget mindig vállalja, s mindig igaza van – mert ő volt ott, s ő tette, amit tenni kellett. Más szava csak por a szélben, feladatát ha van oldja meg szépen, s ne vesztegessen lélegzetet ítélkezésre – az ő ideje is eljön.

"Aki megérti, mikor szabad harcba bocsátkozni és mikor nem, az győz.
Aki nagy és kicsiny sereget egyaránt jól tud vezetni, az győz.
Akinél a felettesek és alárendeltek ugyanazt akarják, az győz.
Aki maga elővigyázatos, és ki tudja várni (az ellenség) elővigyázatlanságát, az győz.
Amelyik hadvezér tehetséges, és fejedelme nem tartja pórázon, az győz."

Szun-Ce: A háború művészete

A good warrior wins before going into battle, he believes and does what the sacredness of war demands – he prepares himself and everything. He does not go to war on a whim, and does not look down on the enemy, the circumstances and the chance which can always ruin everything. He knows that war needs money, horses and weapons; it needs hospitals and defenses; rvevered heroes and footsoldiers galore; supplies, logistics and travelling paths; all the parnaphelia of war and one thing above all: discipline. All in all, war is quite democratic, for anyone who wants to die, can do so in it; but it is most certainly dictatoric for orders all must come from one source – the leader, the warrior, the commander – it is not a job for a committee.

A good warrior do not like to fight for fighting itself… he is not a rabid peacenik, nor is he a bloodthirsty Ragnarok – he is a realist, who knows that every situation has its own solution, and although this door opens with a simple key, that one has to be smashed open by brute force; here the words enough but there his actions speak louder. Battle is a tool for him, and besides he has diplomacy, humour and intelligence too – he is always on guard, always watches, always weighs – he never sits with his back to the door and his home has many doors leading to the outside… he is at the same time cautious and brave, and if it is a dichotomy for one, then one should learn much about war’s naute – I can only suggest Sun-Ce’s work to fast reading for him

A good warrior knows that tools are to be used not to be measured, and no tools is wicked, nor nefarious for the goal must be met, if it is a worthy goal, then it sanctifies the means of attaining it. Those, who are not there, who do not decide cannot accuse him for it is not their place – who was not there, has no say. Every place, every occasion, every man is different, so the one who is there has to watch, weigh and decide – and accept all responsibility for the decision – and that acceptance makes him right. Because he was there, he knew and he acted. Others’ words are just dust thrown into the winds. They should solve their problem, their sacred responsibility, and shoul not waste breath for accusations – their time will come if they are worthy for it.

"Those who understand when to fight and when to retreat – will win
Those who can lead a small army as well as a big one – will win.
Those whose subordinates and leaders want the same thing – will win.
Those who can wait until the enemy make mistakes – will win.
Those generals who are gifted and the leaders do not hold them in tight reins – will win."

Sun-Ce: The Art of War