A furcsa megszokás

Day 294, 05:04 • Published in Romania Romania • by Siaynoq

Lassan leülepednek a kezdeti indulatok - mindenki vagy magában tartja érzelmeit, vagy talán már nincs is mit kiadni...

Megtalálja mindenki a helyét ebben az új világban, bár igazán helyünk csak akkor lesz, mikor anélkül vehetünk ételt, hogy ne azt nézzük, milyen cég adja el - csak akkor nyugodhatunk meg, mikor barátaink visszaköltözhetnek otthonaikba, Magyarországra.

Mindenki boldogul, ahogy tud. Remélem mindenki megtalálta azt a magyar céget, ahol dolgozhat. Én magam 1 RON-ért is elmentem volna dolgozni, csak ne a megszálló csapatokat támogassam vele. Mert annyira vészes helyzet azért nincs. A kedvem lassan fogy, az életkörülményeim nem túl jók, de még bírom. Talán kimegyek pár csecsebecsét, ajándékot koldulni, de megteszek ennyit - a hazámért. Ez ad reményt és tartást, nem az, hogy import, gyenge minőségű olasz sajtot vegyek drágán, a fincsi román KFC helyett.

Sosem gondoltam, hogy az ellenállás e formája mosolyt ébreszt majd bennem. De van benne valami groteszk, valami kihívás. 🙂

Aki még maradt, támogassa a magyar cégeket és címkét! Ha már a zászló arrébb került, legyen életünk mindennapjaiban és a szívünkben helye!