1 méltatlanul elhallgatott TO hiteles története

Day 968, 03:21 • Published in Hungary Hungary • by Frenk Ace
http://somokon.com/erep/hitcounter.png">

Réges-régen, amikor a csigáknak még lába volt és az erepet nem a fejetlen csirkék klánja uralta, Frenk Ace elnöki felkérésre munkát vállalt 1 (ál)tudományos kutatóbázison az e-Déli sarkon. Hógombócokat kellett készítenie a jegesmegvéknek (rosszul emléxel - igenis volt ilyen career!). A hógombóc tulajdonképpen közönséges, szabvány Q2 hógolyó volt, amit különböző finomságokkal töltöttek meg, mint pl. csirkefej(!), macskafül, denevérszárny, patkányfarok, gyíkláb és más effélék, amit a mackók nagyon szerettek. Frenk eleinte békésen dolgozgatott, gyúrta ezerrel a hógombócokat. Mivel minden 100. gombócba giftet kellett rejteni, és naponta 1000 gombit kellett meggyúrni, mindenkinek 10 db Q5 giftgombócot kellett készítenie naponta. Mivel hősünk valójában téózni ment a messzi délre és államilag igen szépen donatelték, idővel, ahogy a bankszámlája elkezdett gyarapodni, hol bejárt dolgozni, hol nem - a HW-medálra nem volt gondja. Vígan élt, míg mások keményen dolgoztak, Ő sétálgatott, síelni járt, szaunázott, barátkozott a jegesmacikkal és a pingvinekkel; ütött a HK szerint és szavazott akire kellett.

Az 1ik télen olyan iszonyatos hideg köszöntött rájuk, hogy sem hajón, sem repülőn nem kaptak utánpótlást, a monetary is befagyott, az adminok pedig letiltották a donátolást. Rohamosan fogyott az élelem a bázison, ahogy a WC-papír, a gyertya, a műanyagpohár, a cigaretta, a tüzelőanyag, a gift és minden, ami a mindennapi élethez szükséges. A fő tevékenység, a hógombócgyártás is veszélybe került - lassan nem volt mit a gombócba töltsenek. Mivel Frenk fő bevételi forrása az állami apanázs is elmaradt (és a monetary-menedzselést sem tudta nyomon követni), vissza kellett mennie dolgozni mint a többieknek. A mackók persze morgolódtak a töltelék lassú de látványos fogyatkozása miatt, ám nem volt mit tenni, vészesen apadtak a készletek.

A bázis (és a TO) vezetője 1 nap összehívott mindenkit, aki ott élt vagy dolgozott:
- Barátaim - kezdett bele a mondandójába - arra kérek mindenkit, akinek valami épkézláb ötlete van, bátran hozakodjon elő vele. Ha sürgősen nem találunk ki valamit, vagy mindannyian éhen halunk, vagy az éhes medvék falnak fel minket gombóc helyett.
Senkinek nem volt használható 5lete, így a főnök azt javasolta, aludjanak 1et a dologra, hátha másnapra valaki mentőötlettel áll elő.
Frenk nem ment lefeküdni a többiekkel, hanem befogott 8 husky-kutyát 1 szán elé, és elindult velük a pingvinek főhadiszállása felé. Jól ismerte őket, elég sokat lógott ott régebben munkaidőben 🙂
Terve a következő volt: a pingvineknek ekkor még szép hosszú, kecses szárnyuk volt, ám repülésre alig-alig használták - olyan jól éltek, hogy szép lassan meghíztak, és a szárnyuk nem bírta el a nagy segget és hasat. Bizony, a pingvinek régen karcsú, vékony madarak voltak, csak a civilizáció és a jólét pufi puhányokat csinált belőlük: egész nap rágcsáltak, tv-ztek, neteztek, szinte alig mozogtak valamit. Az idők folyamán szép lassan meghíztak, mert még a szomszéd fészekkel is a mibbiten tartották a kapcsolatot.
Frenk azt találta ki, hogy elkéri a pingvinek feleslegessé vált szárnyait, és azokból Q1 kaját készít embernek, medvének egyaránt, így átvészelik a telet az 1. szállítmány megérkezéséig vagy amíg az adminok meg nem könyörülnek rajtuk.
A pingvineknek cserébe korlátlan internetet, 200 tévécsatornát, nem amortizálódó Q2 házat és minden napra Q2 halas chipset ígért egész addig, míg csak 1 is él közülük a Déli-sarkon.
A pingvinek nem sokat gondolkodtak a dolgon, úgysem tudtak igazából mit kezdeni a szárnyukkal, a halas chips pedig amúgy is a kedvencük volt.
Frenk diadalmasan tért vissza reggel a szerződéssel a táborba, ahol hősnek kijáró ünneplésben részesítették az emberek és a mackók. Mivel építőanyaguk bőven volt, felépítették a Q2 házakat és 1 chipsgyárat, ahol a mai napig a pingvineknek készítenek halas-chipset. Bevezették az ADSL-t és a műholdas tv-t minden pingvinodúba és -fészekbe, valamint chips-átvevőhelyeket jelöltek ki.
Frenk 1 csapásra híres és gazdag fickó lett; megválasztották a Déli-sark örökös elnökének, hó-harvest cégeket alapított és keresztbe számláz velük, valamint tevékenyen segíti a pingvinfiatalok felzárkóztatását.


Ha Frenk a szárnyakkal ezt nem művelte volna, az én mesém is tovább tartott volna...