[VELEMENY]GM cikk táblázatai
Day 2,569, 10:24
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Xavinyo
Megjelent egy cikk Imre Norbitól a vám csökkentéssel kapcsolatban a gazdasági közlönyben.
Viszont ahogy Atom Sanyi is jelezte, a vám táblázatok adatai félrevezetőek. A probléma ott van, hogy Imre Norbi azt számolta ki, hogy a különböző országok mindenféle bónuszai mellett, milyen magyar vám mellett éri még meg neki hazai piacra eladni.
Viszont a kérdés a külföldi termelő szemében nem ez, hanem az, hogy hol magasabb a NETTO profitja. Mert van választási lehetősége, eladhatja a magas bónuszú állam piacán is, és ha ott nagyobb a NETTO nyeresége akkor továbbra is a külföldi ország piacán fogja eladni, és nepperek fognak kiutazni ott megvenni és behozni Magyar országra, a külföldi országnak VAT-ot generálva,
Példával illusztrálva:
Pistike Lengyelországba emigrált, jó bónuszokkal termeli a Q7 fegyvert jelenleg Lengyel piacra. 99%-os import adó melett nem éri meg neki Magyarországra importálni, de mi levisszük az import adót 15%-ra.
jelenlegi Lengyel adók: 1% VAT
tervezett magyar adó: 4% VAT, 15% import adó
jelenlegi lengyel piaci ár: bruttó 5.5 HUF = NETTO 5.44 HUF
jelenlegi magyar ár: bruttó 5.74 HUF = NETTO 4.82 HUF
Hol fogja akkor eladni a fegyvert? Ott ahol 4.82 CC-t kap fegyverenként, vagy ott ahol 5.44CC-t?
A táblázatoknak akkor lehetne valami értelme, ha látnánk hogy heti átlag ár, ill adott oszágok VAT-ja alapján a különböző %-ú tervezett import adónál Pistike a termelő országban történő eladáshoz képest NETTO pluszban vagy minuszban van, és ezek alapján lehetne megcélozni egy olyan %-ot aminél a főbb országokban Pistike közel azonos NETTO nyereséggel bír, így lokálpatriótaként inkább itthonra adná el a termelését.
Viszont ahogy Atom Sanyi is jelezte, a vám táblázatok adatai félrevezetőek. A probléma ott van, hogy Imre Norbi azt számolta ki, hogy a különböző országok mindenféle bónuszai mellett, milyen magyar vám mellett éri még meg neki hazai piacra eladni.
Viszont a kérdés a külföldi termelő szemében nem ez, hanem az, hogy hol magasabb a NETTO profitja. Mert van választási lehetősége, eladhatja a magas bónuszú állam piacán is, és ha ott nagyobb a NETTO nyeresége akkor továbbra is a külföldi ország piacán fogja eladni, és nepperek fognak kiutazni ott megvenni és behozni Magyar országra, a külföldi országnak VAT-ot generálva,
Példával illusztrálva:
Pistike Lengyelországba emigrált, jó bónuszokkal termeli a Q7 fegyvert jelenleg Lengyel piacra. 99%-os import adó melett nem éri meg neki Magyarországra importálni, de mi levisszük az import adót 15%-ra.
jelenlegi Lengyel adók: 1% VAT
tervezett magyar adó: 4% VAT, 15% import adó
jelenlegi lengyel piaci ár: bruttó 5.5 HUF = NETTO 5.44 HUF
jelenlegi magyar ár: bruttó 5.74 HUF = NETTO 4.82 HUF
Hol fogja akkor eladni a fegyvert? Ott ahol 4.82 CC-t kap fegyverenként, vagy ott ahol 5.44CC-t?
A táblázatoknak akkor lehetne valami értelme, ha látnánk hogy heti átlag ár, ill adott oszágok VAT-ja alapján a különböző %-ú tervezett import adónál Pistike a termelő országban történő eladáshoz képest NETTO pluszban vagy minuszban van, és ezek alapján lehetne megcélozni egy olyan %-ot aminél a főbb országokban Pistike közel azonos NETTO nyereséggel bír, így lokálpatriótaként inkább itthonra adná el a termelését.
Facebook
Twitter
Discord
Comments
♥
Azt se tudjuk, hogy hányan lehetnek és milyen kapactással otanák a magyar piacra a fegyvereket és milyen hatással lenne ez az árra! (érts😛 mennyire esne le) ha csak pár száz vagy 1-2 ezer fegyver per nap lenne azt a piac pillanat alatt felszívja viszont ha a kereslettel összevethető mennyiségű kínálat lenne akkor árverseny alakulna ki egy a mostaninál alacsonyabb szinten. Kérdéses, hogy mi lesz ez a szint!
És ez sak az emigránsok esete!!
Szerintem a vám fokozatos csökkentése a józan hozzáálás (ha csökkenteni akarjuk) és a hatások folyamatos monitorozása mellett kell az újabb vámmódosításról dönteni.
Gondoljunk bele, ezzel nagy kárt nem okozunk! Eddig elkarcolt a magyar gazdaság 99%-os vám szint mellett, nem kell kapkodni... ez nem egy olyan döntés, amit gyorsan meg kell hozni, mert baj lesz, ha nem... Csupán finomhangoljuk a beállításokat, hogy optimálisan működjön a gazdaság.
FOKOZATOSSÁG!
ahogy írod árverseny, ha itthon lemenne nagyon a fegyverek ára, akkor nem ide adnák el, pont úgy ahogy ha a nepperek elkezdik egymás alá licitálni az árút, akkor egy idő után a legtöbb ember kiszáll, ez egy önyzabályzó folyamat az ár és a profit szabályoz
mivel az a cucc amit külföldön eladnak most is elmegy, ha a magyar piacon túl lemenne az ár akkor nem ide adnák el, ennyi... azaz a magyar piacot pont úgy érintené ahogy most a nepperkedés, ezt nem kell túlaggódni
lehet fokozatosan cisnálni, nem ezzel vitatkozom, egyszerűen én úgy gondolom hogy Imre Norbi nem jól számolt, ezt előbb ki kell javítani, és ha a számok jók akkor lehet eldönteni melyik százalék az aminél EGYÁLTALÁN LENNE ÉRTELME IDE ELADNI, mert az a SZÁM NEM EGYENLŐ AZZAL HOGY FOGNAK IS IDE ELADNI (licensz, lustaság, kiszámíthatalanság stb)
"nem jól számolt" => rosszul fogalmaztam
amít írni szerettem volna: jól számolt, csak nem azt amit kellene, hogy tényleg dönteni lehessen
Bezony 😉
Ez igaz, illetve még mielőtt bárki belekötne, Imre Norbi számai jók csak a jelentéstartalma meg a levont következtetések már nem bitos, hogy megálják a helyüket
Amibe bele se gondoltam, de rávilágítottál: " ha a magyar piacon túl lemenne az ár akkor nem ide adnák el,"
puff neki és tényleg... 🙂 ez dinamikus rendszer. hiba nem úgy megy, hogy kinyitom a csapot akkor annyival jobban folyik a víz... Egy változás több tényezőt is megváltozat és ezek függetleül újabb változásokat gerjesztenek.....
Ha 5.74 a fegyver ára akkr csak olyan üzletbe megyek bele, hogy megérje 5.73-ért eladni. Ha kiteszek ajánlatot 5,73-ra akkor én egymagam lejjebb vittem az árat, az utánam ajánlatot tevő már ahhoz szabja az ő ajánlatát illetve ennek alapján hoz döntést. stb. Minden befolyásol mindet......
szép dolog ez
ja ha nem derült volna ki az előzőből egyértelműen: Igazad van
több szem többet lát, ill meg lehet beszélni, az h kinek van "igaza" az mellékes, a fontosabb az hogy közösen jobban át tudjuk gondolni a dolgokat, és együtt talán közelebb járunk az "igazsághoz"
Pont ettől lesz a folyamat több lépcsős.
Nem nekiestünk, hogy mindenáron olyan vámokat állítsunk be ahol a lehető legtöbb ország a hazai termelőkhöz képest előnyösebb helyzetből tud értékesíteni, hanem első körben azt kerestük, hogy HA már egyszer két ország közt hasonló a megszerezhető profit (vagy akár még a magyar piacon jobb is) akkor mekkora legyen a vám ahhoz, hogy a külföldi termelő ne legyen túl nagy versenyelőnyben.
Épp ezért első lépcsőként a táblázatok is ennek szellemében készültek. Megszavazást követően, később folyamatosan lehet figyelni a piacot, és ha úgy látjuk, hogy a mostani helyzet nem okozott komolyabb változást, negatív következményt, akkor el lehet azon gondolkozni, hogy úgy módosítsunk tovább, hogy egyre több ország esetében (figyelembe véve a saját országukban és a magyar piacon történő értékesítés közötti különbséget) lehessen célpont a magyar piacon történő eladás.
Azzal meg, hogy adott országban esetleg annyival magasabbak az árak, hogy a nettó bevétele jóval magasabb mint ha magyar piacon adna el 1%-os vám mellett, egyébként se tudunk mit kezdeni. Mert ehhez már más adónemekhez is hozzá kellene nyúlni, de nyilván most sem az volt a cél, hogy mindenképp a lehető legtöbb ország termelője jobb helyzetbe kerüljön a hazaiaknál.
Tehát a táblázatok szerintem nem értelmetlenek, csak nem akartunk túl nagy lépésekben haladni, és inkább szeretném, ha később megfigyelés útján megszerzett adatok alapján lehetne tovább módosítani és finomítani, mintha rögtön beleugranánk a mély vízbe.
Természetesen nem értelmetlenek a táblázatok, bárcsak tudnék én legalább hasonlót készíteni, még mindig le a kalappal 😉 csak észrevétel volt a % meghatározásával kapcsolatban.
nem értelmetlen, csak nem zat számolja amire szükség van a döntéshez, ha lesz kis időm összerakok egy google doksit hogy valós adatokkal lássuk az elmélet (GM táblázat) és a gyakorlat közti külünbséget (hosszú lenne leírnom a mechanizmust és a miérteket /brutto, netto, adók, eltérő munkabérek stb/, egyszerűbb ha a száok beszélnek)
Kiváncsian várom