Összefogás

Day 731, 01:10 • Published in Hungary Hungary • by Quicksilver


Összefogás

Fél éjszaka azon gondolkodtam, hogy mivel lehetne elérni egy valós összefogást, egy olyant, ami nem csak addig tart, amíg egy közös ellenség fenyeget bennünket (legyen ez admin vagy románok). Nem könnyű dolog, hiszen tudatalatt elég sokan azért szeretjük ezt a helyet, mert itt egy csomó IRL frusztrációnkat, csalódásunkat, elfojtott dühünket ki tudjuk élni - akár az ellenfeleken, akár egymáson. És ez óhatatlanul feszültségeket kelt, ellentéteket szít, haragosokká tesz olyan embereket, akik alapból egyszerűen csak nem értenek egyet a másikkal.

Mert az, hogy nem értünk egyet X dologban, az higyjétek el, természetes! Ettől szép a világ, ettől változatos, ez sarkall mindannyiunkat többre, jobbra. És mindenki az ország érdekében teszi, gondolja azt, amit tesz és gondol - csak éppen máshogyan képzeli el. Mert megoldás, sőt jó megoldás is mindig sok van, nem csak egy. Nüanszokon múlhat, hogy melyik éppen a jobb, rosszabb, alkalmasabb, elfogadottabb. Ezt kérlek, higyjétek el, négy évtized tapasztalata van mögötte, IRL és online tapasztalatok is.

Mindig sok jó megoldás van, és jószerivel csak a véletlenen múlik, hogy melyik lesz a legjobb. Nem hazaárulásból, nem rosszindulatból, nem gonoszságból tesz valaki valamit, míg más az ellenkezőjét - mindketten, mindannyian jót akarunk, csak egy kicsit máshogyan. Nagyon kevés az az ember, aki ténylegesen 'gonosz'. A többség egyszerűen csak másképpen gondolkodik, máshogyan képzeli el a megoldásokat. És igen, még totálisan ellentétes dolgok is lehetnek mind jók, az élet már csak ilyen...akár meghódítjuk Burgenlandot, akár nem, mindkettőt aki tervezte, az eMagyarország érdekében tette így.

És miért írom ezt mind le, milyen megoldást látok a széthúzás ellen, ami nem igényli, hogy elfoglaltassuk magunkat a románokkal?

Egy szóban: Önkritika.

Minden amit teszünk, ahogy feljebb írtam, a közös jó érdekében történik - mégis, a jó dolgok érdekében is lehet rosszul cselekedni; és itt főleg a hangnemre gondolok. Arra, hogy nem magyarázunk, nem értelmezünk, hanem kapásból lehülyézünk, lehazaárulózunk másokat mert mást gondoltak. Hogy nem gondoljuk végig, hogy aki mást akar, azt mi hogyan segíthetnénk - ő meg hogy ezt a segítséget hogyan fogadja el, hogyan ne utasítsa vissza. Nem jövök most a konstruktív kritika témakörével, mert az szerintem csak szerecsenmosdatás, és én a cselekvés híve vagyok.

Ennek a jegyében itt és most elismerem, hogy elég sokszor tettem olyant, amivel másoknak a tyúkszemére léptem (pl. fake hadügyi közlöny), elég sokszor lehülyéztem valakit, mert amit tervezett/tett az nem tetszett nekem, és elég sokszor sértettem meg embereket a hangnemmel. Ezekért most elnézést kérek, kollektívan és egyenként is. Örülök annak, hogy az elmúlt napokban, hetekben sikerült néhány ilyen krónikussá váló haragot, sebet kipucolni, és ha barátok tán nem is leszünk, de legalább egymást tisztelő ellenfelek lehetünk. Minden ilyennel az ország is gazdagabb lesz, hiszen addig egymást utáló emberek ezzel együtt tudnak dolgozni. Remélem a jövőben még több ilyenre adódik alkalmam - én állok elébe.

Bátorság kell ehhez is, nem is kevés...

És ezt javaslom másoknak is, ez az a megoldás, amivel a széthúzást ha megszüntetni nem is, de csökkenteni tudjuk. Valljuk be, mindannyiunknak vannak hibái, és nem csak én sértettem meg másokat, de engem is sokan, mások is másokat... van bőven alkalom az önkritikára, az elnézéskérésre, a dolgok tisztázására. A széthúzást ugyanis nem lehet varázsütésre megszüntetni. Még a székely avatár összefogása is csak napokig tartott, utána a meglévő feszültségek, ellenségeskedések szétrobbantották.

Ezeket kell hát csökkenteni, és ehhez az kell, hogy mindenki nézzen magába, hogy ami miatt kritizálták, netán szidták, abban hátha van valami; és amikor ő szidott másokat, az valóban csak kritika volt és nem sértés, durvaság... és kérjen elnézést, beszélje meg az illetővel magánban, nem kell semmiféle nyilvános önkritikát, önostorozást tartani, mert az csak nehezebbé teszi a dolgot, elég ha csak az érintettek között megtörténik... csak egyet kell közben észben tartani:

Hogy a másik is ember, aki jót akart.

És higyjétek el, ettől minden teljesen más megvilágításba kerül.

Köszönöm hogy elolvastátok, tudom, kicsit hosszú lett.

Még mindig kérném, hogy aki a barátlistámon volt, az küldjön requestet! Adminok jól kipucolták... 🙁

I am sorry, but I will not translate this article fully - it is about Hungarian internal matters, the reasons for the dissension in the political life, and some possible ways in which it can be lessened. Basically, I state that even wildly differing opinions and plans can be valid and good at the same time, so there is no reason to cry traitor every time, another person does something that we don't like, and call him/her on names. I also propose people to seek out their ingame enemies and try to clear matters between them on this principle.

I still ask people who were on my friend list to send requests! Admins cleared it fully... 🙁

Quicksilver

.