Élet a halál után

Day 3,585, 13:37 • Published in Hungary Hungary • by Gremovan
Holtan, elfeledve

Mint néhányan tisztában vannak vele, karakterem pár évvel ezelőtt távozott az eMagyar valóságból és hosszú, mély álomba merülve várakozott a szebb jövőre.
Néha vissza vissza tért és szerte tekintve az eVilágban, önkéntes száműzetését soha meg nem bánva merült vissza a nemlétbe. Komoly változásokat nem tapasztalva motiválatlanul kellett félretegyem.

Feltámadás

A való élet úgy hozta, hogy akadt némi szabadidőm, amiben megszállt a nosztalgia. Leporoltam ezt a régi harcost és ismét belevetettem magam a játék nyújtotta "élvezetekbe". Vesztemre a pár napos emlékidézés nem várt következménye a nyájas olvasók számára is nyilvánvaló mostanra. Itt ragadtam a fene essen bele. Pedig nem sok dolog változott.

"Háborúban és szerelemben mindent szabad"

A mostani irománynak kettős célja van. Kicsit elmélkedni a játék jelenlegi helyzetéről és begyűjteni a vacak újságírós küldetés következő lépcsőfokát jelentő 25 kommentet. (Na jó, leginkább az utóbbi).
Szóval ki miért van itt és hogyan játssza ezt a ro** sz***?
Mielőtt továbbmennék lássuk hol tartott ajáték mikor elmentem.
Véget nem érő csaták a románok ellen, amik sehova nem vezettek. Hol az egyik, hol a másik fél tudott némi előnyt szerezni, de másból sem állt az egész mint az értelmetlen csaták sorából.
A játék másik pólusa a politikai "hadszíntér" sem volt sokkal jobb. Csupán teret adott az IRL frusztrációk levezetésének, ment a sza*dobálás, ahogy a csövön kifért. Vélt és valós sérelmek, különböző álláspontok személyeskedő hangvételű veszekedések során való megvitatásával. Az élettől elment az ember kedve, nemhogy a játéktól.

Most mi van? Hee?!

Jogos a kérdés. Kérem itt nem sok dolog változott. Az mindenesetre örömteli (számomra biztosan), hogy nem közvetlenül a románokat csépeljük, amiről minden józan gondolkodású eMagyar tudja, hogy sehova nem vezet. A saját hímtagunkkal vertük a csalánt, de ennek szerencsére vége (vagy nem?).
Az kevésbé dobja fel a szórakozásom, hogy a politika mit sem változott.
- Ha épp nem lop valaki, az ellentábor szerint akkor ő dézsmálta meg a kasszát. És ennek üvöltve hangot is ad.
- Ha véletlen nem csalással nyer választást valaki, az ellentábor akkor is habzó szájjal húzza rá a vizes lepedőt.
- Ha jó irányba mennek a dolgok? Na olyan nincs. Akkor is kell valami amivel a másikat marni lehet.

Akkor most megmondom, hogy lessz!

Régi hatalmi elit? Új elit? Összefogás? Egységkormány?
Ez mi a pi***? Hagyjuk már az álmodozást. Ezt a játékot mindenki másképp játssza. Más dolgok mozgatják és más eszmék vezérlik. Én tudom, hogy a szőröstalpúakat a hátam közepére se kívánom, nemhogy a lövészárok túloldalára. Annál minden csak jobb lehet. Egymás besározásánál meg többre értékelem a konstruktív vitát.
A kormányzás még mindíg nem az aminek lennie kellene. Elnök aki kinevez maga mellé mindenféle tisztviselőt, a kongresszus meg vigyorog a következő adag golddal és medállal, aztán egy hónapig politikusdroidként nyomogatja az igen nem gombot. Vagy véletlenre bízza épp melyiket, vagy fogalmatlanul, ahogy a véleményvezére éppen óhajtja.
Álljunk már meg egy percre és gondolkodjunk el azon, így kell e ezt a játékot játszani, vagy csak hagyjuk, hogy valakik így játszassák velünk.
Az akinek nem tetszik, kínáljon alternatívát, de ne az elődök hibáit másolva.

Végszó

Na ez megint hosszú, nagyon hosszú lett. És nem is szólt semmiről, csak kérem azt a 25 kommentet mielébb. Ide ni a cikk alá.

És ami mindenképpen kell.
|***********************|
|***|--*****************|
|***|****O**************|
|***|***/||\************|
|***|****/\*************|
|***********************|
|***********************|

Ha nem lenne nyilvánvaló, a képen a szomszéd lány (90/60/90) éppen zuhanyzik és ezt látom az ablakomból, csak elment az áram mikor lőttem a képet.