[Kun Bela] Az adóreformról néhány gondolat
Mandalaa
Kedves Olvasóim!
Az adórendszer reformjára Kun Bela barátunk írt egy cikket ITT, melyben más elvek mentén közelítené meg az adórendszert, mint ahogy most van.
Ezzel kapcsolatban kérte a véleményem ő is (mint GM munkatársét), és mások is, amelyet ezúton őszintén köszönöm.
A választ ebben a cikkben szeretném kifejteni nektek is és mindenki más számára is azért, hogy szélesebb körben olvashassanak ilyenekről.
Jó az, hogyha minél több ember foglalkozik, gondolkodik ilyeneken, hiszen mindannyiunk közös gondolataiból épül fel a virtuális világunk.
Ha erep adóztatásról beszélünk, akkor ezt alapvetően kettő részre bonthatjuk:
1) SZJA-ÁFA adópár
2) import adó
A javaslat értelmében most az előbbivel foglalkozunk. Az szja-áfa egymáshoz viszonyított aránya mindig kérdés. Melyik legyen a hangsúlyosabb, melyiktől remélhetünk több adót, de a megítélésnél más szempontok is felmerülnek.
(Az import is megérne egy misét újfent, de erről, akit érdekel a véleményem nem oly régi cikkeket talál az újságomban.)
SZJA-ÁFA:
1) Amikor az áfára gondolunk nem szabad elfeledkezni arról, hogy amíg a mostani uralkodó adópolitika szerint arra törekszünk, hogy egy hermetikusan lezárt magyar gazdaságot teremtsünk (ami szerintem nem jó), addig ez a vágyunk az áfa oldaláról egyszerűen nem tud teljesülni.
A magyar piac is a világpiac részeként, nemzetközileg megméretett, azaz versenyzik a világ számos más országainak piacával.
A céges nem feltétlenül magyar piacra dolgozik, mert licensz birtokában exportálhat is.
Ha a másik országban az áfa alacsonyabb a miénknél, és kellően vonzó a külföldi piac a céges számára, akkor ott fogja eladni a terméket, nem nálunk. Következésképpen hová fizeti be az adót? Nem hozzánk!
Tehát az áfa emeléséből nem következik 1:1-ben az adóbevétel emelkedése, mi több, ha átlépünk egy ingerküszöböt, kifejezett ártalmas is lehet szerintem.
2) Azt gondolom, hogy az SZJA szerepe nagyon fontos még most is. Nem tarom szerencsésnek az adópolitikát egyetlen adónemre kihegyezni, ami most azt jelentené, hogy az áfa mértéke legyen még magasabb, az SZJA akár 1%-ra is mérsékelhető, azzal teljesen légneművé tennénk.
3) Az áfának a 1) pontban leírt nemzetközi vetületen kívül van a magyar gazdaságunkra nézve negatív hatása is. Az áfa emelés áremelkedéssel is jár, vagyis az átlag magyar még annyit sem fog tudni költeni, mint eddig. Az emelés visszafogja bizonyos mértékig a belső forgalmat a gazdaságban.
Összefoglaló:
Gazdaságuk mélyponton van: Túltermelés (túlkínálat) mellett, alacsony a kereslet. Az árak nyomottak.
Ezt most tetézni egy nagyobb áfa emeléssel, és drasztikus sja csökkentéssel szerintem igen helytelen lenne, figyelembe véve a korábban kifejtetteket is.
A gazdaság mélypontról kimozdítására a megoldást jelenleg nem feltétlen az adópolitikában keresném.
Hozzáteszem a gazdaság változékony az adminok miatt, ezért szinte minden időpillanatban (újra) kell értékelni a helyzetet.
Tisztelettel:
Mandala Ferdis
Comments
No igen!
Mától én is beízzítottam a régi cégem, remélem hamar összedől a rendszer. 🙂
http://www.erepublik.com/en/article/-fontos-mkkp-gy-l-s-leszen--1675960/1/20
THX!
"A céges nem feltétlenül magyar piacra dolgozik, mert licensz birtokában exportálhat is.
Ha a másik országban az áfa alacsonyabb a miénknél, és kellően vonzó a külföldi piac a céges számára, akkor ott fogja eladni a terméket, nem nálunk. Következésképpen hová fizeti be az adót? Nem hozzánk!
"
Ugyanakkor a beáramló valuta növeli a belgazdaságba kerülő gold mennyiségét, és ezáltal olyan nemzetgazdasági haszna van, mely messze felülmúlja az adómennyiség kiesését.
Az áremelkedéssel nem tejesen értek egyet. Nem veszed figyelembe a kereslet kínálat rugalmasságokat. Pl az étel termelés nagyon rugalmatlan (szinte csak managerként termelik) ott nem lehet áthárítani az adót. A fegyver esetében valóban lehet ár növekedés, ott azonban (q5) mivel nem managerként dolgoznak hanem munkással az szja csökkenés ellensúlyozhatja az áfa miatti növekedést. (az a kevés termelő aki egyedül termel az árat fogadja el)
Ha pedig elismered azt hogy túlkínálat van, azaz sok mindent nem adnak el és így adóbevétel sincs, miért ne lehetne kivitelre buzdítani a magyart.
Ennyi egyfőre jutó céggel (sehol más hol nincs több cég egyfőre mint nálunk) mi kéne hogy legyünk az evilág műhelye, ehhez kedvező szja politika meg persze high gabona régió kellene.
A legtöbb pörgő gazdaságot komoly vámokkal védik, így külföldön nehéz magyar termékkel megjelenni.
Úgy gondolom, a fenti véleményekből is látszik, hogy egy meglehetősen összetett kérdésről beszélhetünk, melynek számos aspektusát kell figyelembe venni.
Egy kun(kohn)béla nem mind1 mit ír.
Irhatta volna: csernyi, szamuelli, hevesi vagy bármelyik.
Alteregon: vedd figyelembe, hogy mondjuk egy román, spanyol, vagy lengyel gazdaságot csak 10%-os vámok védenek. vannak országok pl. ruszkik ahol a kaja csak 5%, Braziloknál 3%. Azért semmi sem megoldhatatlan, csak hát ugye a hatékonyság a fő kérdés, ami búza nélkül nehéz.
Kun Bela: igaz, én csak a fegyverpiacot néztem, és pl. a ruszkikra nem is néztem rá.
Lajta te olyan sötét vagy,hogy a negró világít a szádban.
egyébként meg érdekes gondolatok...