[Gazdasagi Miniszterium] Elemzes a magyar gazdasagrol
Carl Peters
A magyar gazdaságról
Sziasztok! Most a beígért gazdasági elemzésem következik a magyar cégrendszerről. Alapja a Sanya18 (köszönet neki!) adatbázisából július 7-én Imre Norbert és én általam összeállított adatsor. Ismertebb nevén cégregiszter.
Először is az adatok jó része csak nagyságrendi és hozzávetőleges pontosságú, de azért következtetéseket dögivel le lehet vonni belőlük.
A cégek számát, megoszlását, a beruházási értékeket Imre Norbert előző elemzésében találjátok. Most leginkább a munkaerőpiacról és a produktivitásról beszélnék. Imre Norbert elemzése
Működő cégek-munkaerő
Működő cégek, munkaerő
A grafikonon a működő cégek arányát láthatjátok a szektorban levők számához képest, természetesen az adatok százalékban értendők. Mit számoltam működő cégnek? Nos, azt ahol 0, vagy 1 munkás dolgozott. Eddig is ez volt a szempont, ezért az adatfelvételen nem szívesen változtattam volna. Ahhoz, hogy 100%-os biztonságú adatokat kapjunk, egyenként kellene ellenőrizni a cégek linkjeit, ami kb. 1300 cég esetében pokoli munka lenne. Kíváncsiságból azonban megvizsgáltam, hogy milyen eltérések vannak egy-egy szektoron belül a hagyományos mintavétel és a tényleges adatok között. Nos, van olyan cég ahol ugyan 5 munkás van, de három hónapja nem dolgoztak, és természetesen találtam nem egy olyat ahol egy csak munkással, de működik a cég. A fenti ábra számai pontatlanok, de az adatok egymáshoz viszonyított helyzete megfelelő. Az egyenkénti vizsgálat alapján kiderült, hogy a q1-2-es szinten a működő cégek aránya kisebb, míg a magasabb szinteken leírt számok megfelelnek a valóságnak. A food cégek elég rossz statisztikával rendelkeznek q1-2 szinten (ez a valóságban még rosszabb), csak a q3-4 szint elfogadható.
Itt tennék is egy barokkos kitérőt. A q3 food ára tegnap előtt több mint egy forinttal emelkedett, és szinte hiány volt/van belőle. Ez nyílván jó a cégeknek, de kérem a cégvezetőket, hogy azért ne hagyják, hogy az árak elszálljanak. Picit alacsonyabb ár mellett is van hasznuk. Köszönöm.
Illetve a kiköltözések miatt munkaerőhiány keletkezett, melynek során a land bérek 10-30, a manusok 20-30%-kal növekedtek. A cégek egymásra licitálnak agresszíven a job marketen. Ez nem igazán helyes, pláne nem az, ha q1 céggel q4-re licitálunk rá.
Gift ügyben sem állunk jól, magyar nyersanyag hiányában bonyolultabb a termelés, és drágább is. Ténylegesen a giftcégek több mint a fele bezárhatott.
A fegyvergyártás a hazai ipar húzóágazata, termelékenységünkkel, árainkkal nehéz versenyre kelni. Az itt lévő adatok is elfogadhatóak.
Sajnos nemzetközi mooving viszonylatban visszaestünk a kezdeti lendület után, ezért a sok bezárt cég.
Gabonacégek helyzete katasztrofális. A dömpingáras bosnyák gabonával gyakorlatilag lehetetlen versenyezni. Ez van.
Vasgyártásban még jobb a helyzet, a másik zászlóshajóban mindössze a q1 cégek bezárási hullámára lehet számítani.
Olajügyben vegyes a helyzet, jó is, meg nem is. Az alacsony minőségi osztályban gondok vannak. Az állampolgárság két hét múlva történő bevezetése még egy pofont adhat a hazai olaj és moovingcégeknek.
A másik ábrán az egy működő cégre eső munkások átlagos számát láthatjátok. Ebből következtethetünk az adott iparág felépülésére/leépülésére, ugyanis ahol kopnak a munkások ott a cég nem tud versenyképes fizetést adni, és az ottmaradók sem biztos, hogy a legaktívabb legképzettebb dolgozók lesznek. Az adatsor is jobb képet mutat, mint a tényleges helyzet, általában 3-5 tizeddel rosszabbak az alacsony minőségi osztályok (q1-2) mutatói. Ezen kívül le kell lehet számítani az állami tréngcégeket és a bennük dolgozókat. Így a következőképpen módosulnak a q1 adatsorok értékei: q1 food 8,8, q1 gift 8,4, q1 fegyver 8,9, q1 mooving 7,9, q1 gabona 5,0, q1 vas 8,1, q1 olaj 6,5. Elmondható, hogy minél rosszabb helyzetben van egy ágazat, annál rosszabb a munkaerőpiaci helyzete.
Össztermelés
Össztermelés
A grafikonon hazánk össztermelése látható szektoronként. Nincs is mit hozzáfűzni. Manunál az összesen adatnak, csak abból a szempontból van értelme, hogy lássuk, minőségi osztálytól függetlenül hány darab terméket is termelünk.
Produktivitás egy cégre vetítve
Termelés egy cégre
Működőnek számolt cégek alapján készült a grafikon, az szektoronkénti összesítések pedig természetesen súlyozott átlaggal vannak számítva. A q1-es adatokat még pluszban torzítják az állami cégek termelési adatai. A manus termelési adatok q1-től felfelé csökkennek ugyan, de az előállított termék is értékesebb.
A landos iparágak közül a vasipar termelékenysége kiemelkedő. Az adatok stockban értendőek!
Megragadnám az alkalmat, hogy pár szólt szólja a cégalapításról. Sokan lehurrogják a másikat, ha q1 céget akar alapítani. Nem árulok zsákbamacskát, ha elmondom, hogy hazánkban q1-ben borzasztó nehéz talpon maradni. Sokan a veszteség tudatában a játék miatt vezetnek céget. Ha megakadályozunk valakit a cégalapításban (lehurrogjuk), akkor lehet abbahagyja a játékot, viszont, ha a megalapított cég miatt semmije sem marad, akkor pedig azért fejezi be. Ezért kérlek titeket, a cégalapítást nagyon fontoljátok meg és előzetesen tájékozódjatok az ügyben. Akár be is társulhattok valahova rutinszerzési célzattal. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a kormánynak talán elsődleges feladata a meglévők játékban maradásához szükséges feltételek biztosítása, hogy .innentől már csak rajtatok múljon
Köszönöm a figyelmet!
Carl Peters
Comments
jó cikk, csak az excel screenshotok lehetnének nagyobbak, mert így nem lehet látni a tengelyfeliratokat
vote
Hát ez egy szájbarágós, általánosítós, kvázi semmitmondó cikk volt. Semmi olyan nem volt benne, amit nem tudtam volna. Elemzésnek meg nagyon gyenge.
A grafikonképek olyan kicsik, hogy olvashatatlanok. Lehet azokból kiderült volna valami.
Mintha azt sugallnád, hogy nosza fegyvergyárat és vasbányát érdemes csinálni, mást nem. Uralsba pl. nem tennék le új bányát, mert lehet, hogy már csak 3hétig lesz magyar kézen.
Import illetve külföldi cégalapítási tippek kellenének inkább. Idehaza jelenleg nem érdemes semmit csinálni, mert sok munka van vele és minimális haszon.
Elnézést kérek a képekért! A képfeltöltő oldal "átverésének" áldozata vagyok. csak 800*600-ban tették ki. Próbálok megoldást keresni.
http://efrud.com/?v=mukodomunk.jpg" target="_blank">http://efrud.com/?v=mukodomunk.jpg
http://efrud.com/?v=napitermel.jpg" target="_blank">http://efrud.com/?v=napitermel.jpg
http://efrud.com/?v=termelesmu.jpg" target="_blank">http://efrud.com/?v=termelesmu.jpg
Itt a nagy képek láthatóak
Azt kellene inkább megvizsgálni:
A jelenlegi cégek képesek-e a lakosság napi igényeit kielégíteni minden szektorban?
Becsült adatok, hogy a magas magyar árak és a háború miatt van-e olyan idegenforgalmi mozgás, ami pár hónapja indonéziában volt tapasztalható, azaz jönnek az oroszok, szerbek,stb stb céget alapítani és itt dolgozni. Indonézeknél az Indonéz-Román háború alatt magyarok illetve más Peace országok által "ledobott" majd otthagyott fegyver és vasgyárak miatt ott békeidőben gyakorlatilag q1 fegyvercégben illetve q2 vascégben annak ellenére se lehetett minimális hasznot se csinálni, hogy a fele bezárt. A bérek ugyanis nem csökkentek olyan szintre, hogy megérje termelni, fogyasztás megnem volt semmi. Ha itt nálunk is ez lesz, akkor elég szépen fogunk kinézni.
Azoknak mindenképpen hasznos, akik keveset tudnak a gazdaságról.
Például nekem.
Ambrosius77
Ennek az írásnak a feladata az adatközlés, és nem a világ megváltása. Tájékoztatás képpen ez a cikk 8 óra alatt készült el, a cégregiszter pedig Imre Norbert több heti munkája, és annak frissítése sem piskóta.
"a manusok 20-30%-kal növekedtek."
Nem tudom milyen intervallumon vizsgaltad, de a manus fizetesek 1 het alatt majdnem duplazodtak... Ma a 4es skill is jobban fizet mint egy hete a 6-os...
"A dömpingáras bosnyák gabonával gyakorlatilag lehetetlen versenyezni. Ez van."
Miert is nincsen rajta vam? ha van akkor miert nem eleg?
Carl Peters, a kepek nagyon picik, nagyito nelkul olvashatatlanok.
"Gabonacégek helyzete katasztrofális. A dömpingáras bosnyák gabonával gyakorlatilag lehetetlen versenyezni. Ez van"
Nem értek hozzá, de nem lehetne emelni az import vámot? És akkor nem lenne ez...
Lisztes:
Én megnéztem most a gabona kínálatot, szerintem nem a fehér importról van szó, hiszen az nem is létezik 75%-os import adó mellett, hanem arról van szó hogy a food cégek orgon keresztül vásárolják az olcsóbb külföldi gabonát. Meg lehet őket érteni, én is ezt csinálnám, hiszen ha más ezt teszi, nem lehet vele magyar gabona vásárlással versenyezni vele.
Zabalint
Najó, én megvárom Jama elemzését...
A fegyver árakról: Az áraink azért kicsit drágábak. Goldban kb 0,175 az áruk míg Pl: Usa ára: 0,16.
Nem beszélve hogy tegnap volt 7 Huf is a fegyver ( igaz nagyon rövid ideig ) ami 0,2 gold.
Persze Usába gyengébbek a fizuk is szóval ott sem leányálom a váásárlás az amiknak 🙂.
A job marketes résznek nagyon örülök. Mert a hülye is látja hogy ilyen fizukkal nem lehet működni még közép távon se ( jó talán q4 és q5 tudd 🙂 ). Aki ilyen munkát vállal nagyon beszívja ha hazajön a sereg 🙂.
Zabalint, ez rendben van, de ez más nyersanyagnál is fennállhat. Nem hiszem, hogy sok-sok foodcég mind orggal veszi a gabonát boszniából.
De a fene tudja 😃
Működő cégnek inkább az 5 munkás felettieket lehet venni.
A brutális fizuknak meg sok oka van, többek között az Indóban lévő kb 500 katona hiánya a magyar munkaerőpiacról. Na meg a századok által állami pénzen fenntartott cégek ahol a gazdaságosság nem sokat számít, így annyi fizetést adnak amennyit csak akarnak, pedig mindenki jobban járna, ha a piacról szereznék be a szükségleteiket.
hmm ma reggel ( csütörtök ) mindössze 150 q1 kaja volt a piacon, mi történt?