[gazdaság] Adóztatás az eVilágban (FOOD)
Mandalaa
A cikkben az étel adóztatásával kapcsolatos stratégiákat láthatjátok egy helyen összegyűjtve. Aztán bizonyos szempontok szerint mazsoláznánk a különböző országok adópolitikái között, néhány személyes gondolat kíséretében.
ADÓZÁS AZ EVILÁGBAN (FOOD)
ABC sorrendben végigtekinthetjük 69 ország adókulcsait, ami első ránézésre meglehetősen tarka képet mutat, mégis aki szeretné teljes valójában is látni, íme:
Szerintetek van még egy ország, aki pont ugyanilyen adókulcsokkal adóztat kajában mint mi? Jelentem igen, van egy:
A franciák pont ilyen mértékek szerint adóztatnak. A kasszájukban 566 000 FRF hever.
Most azok az országok következnek, ahol 8% alatt van az INCOME és a VAT:
Ezek az alacsony adókulcsot alkalmazó országok, ahol kisebb az állami elvonás. Ez meg is látszik a kasszájukon, ugyanis 2 kivétellel bőven 100 000 alatt van annak tartalma. A kettő kivétel közül is az egyik éppen hogy meghaladja a 100 000-et.
Az előbbivel ellentétben a magas, minimum 15%-ot elérő és meghaladó INCOME és a VAT adókulcsokat alkalmazó országok:
A legérdekesebb számomra az Indonézek esete. Mit gondoltok mennyi lóvé hever parlagon? Elárulom: 5 880 290 IDR. Miért jó ez?
A Svédeknél 25% mindkettő, mégis 752 280 SEK pénzük van „csupán”. Miért csak ennyi? Nem néztem utána mi lehet az ok náluk, de úgy gondolom befolyásolja például az aktív lakosság létszáma, fekete kereskedelem nagysága, cégellátottság, termelékenység, ilyenek.
Amúgy az Indókon kívül általában bőven 1 milla alatti a kassza tartalma, sőt néhol szinte kong az ürességtől.
8% alatti INCOME, 15% feletti VAT:
Ezek az országok úgy gondolják, hogy a jövedelmekből többet hagynak a karakternél, viszont a fogyasztást jobban megadóztatják.
15% feletti INCOME, 8% alatti VAT:
Azért így nagyon kevesen gondolkodnak, mint látjátok.
Apropó! Szerintetek melyikkel jár jobban az állampolgár: magas szja, kicsi áfa, vagy kicsi szja, magas áfa?
Szerintem ha nagyobb az szja, és kisebb az áfa, akkor jár jobban az aktív játékos, mert a max. 2400 napi health elütéséhez sok fegyverre van szükség, melynek az áfa tartalma több mint a magasabb szja. Ezzel kapcsolatban felmerülnek azért más szempontok is. Például a centralista államnak nem feltétlenül jó ez, mert kevesebb adóbevétele lenne így.
Meg kell gondolni azt is, hogy az alacsony szja áldásából az aktív és a fake is egyaránt részesül, ugyanakkor a magasabb adóteher súlyát csak az aktív harcos viseli. Nyilván nem igazságos ebből a megközelítésből.
Ennek a témának a kivesézése nem merül ki ennyiben, de én most ráhagyom. Szerintem lesz ellenvélemény is bőven, de azért reménykedem abban, hogy vannak, akiknek ez a logika is szimpatikus lehet.
INCOME, VAT - a középút
Itt vannak azok, akik az arany középutat választották. Nem tologatták el az arányokat, hanem mindkettőt nagyjából egyformán adóztatják.
VÁM
Szerintem már az olvasóim összekapcsolnak ezzel a fogalommal, mert annyit foglalkoztam ezzel a kérdéssel.
🙂
20% alatti
Mondjuk érdekes, hogy a ruszkik 10%-ot vetettek ki a kenyérre, és mégis erősebb a valutájuk, mint az mienk. Ugyanez az Dél-Afrikával. 20% a vám, és az árfolyamnak meg sem kottyant.
Most látható, hogy az előző cikkben, amit írtam a vám és az árfolyam kapcsolatáról az messze nem áll.
21%-50%
51%-80%
81%-99%
Nos, ebben a 20 országot magában foglaló listában vagyunk mi is benne.
Előző cikkben írtam, hogy a kongresszus amiatt szavazta meg a 99%-ot, merthogy a külföldi ne rontsa a valutánkat a felvásárló-botnak köszönhetően. Ezzel tudtam azonosulni, de az előző példák mutatják, hogy nem jól gondolom.
Láthatjátok, ahány ország annyiféleképpen gondolkodik ezekről a dolgokról. Általában az az adópolitika érvényesül minden országban, amit a társadalmi többség be tud fogadni, magáénak érez.
Ha a magas vámban hiszünk, akkor aszerint élünk, ha alacsonyban, akkor meg úgy. Belehalt bárki is bármilyen adókoncepcióba az evilágon? Ugye még nem.
🙂Hála a látszat gazdaságnak.
A következő alkalommal a fegyvert néznék meg…
Mandala
Comments
Hiánypótló!
Thx!
Pár napja volt vámcsökkentés Németországban, a valuta meg felerősödött 0,003ra. Kapcsolat a két dolog között nincs, a köztudottal ellentérben, de furcsa mindenesetre.
Másik dolog, hivatkoztál a kicstárban lévő pénzre. Szerintem nem perdöntő. Ez csak a kongresszus aktivitásától függ. Ráadásul ha a választásokkor épp szopóágon van az ország, akkor nem is lehet nagyon mit csinálni. 1 régióval 10 képviselőd van, be tudnak adni 20 javaslatot, ami ugye nem is mind donate. Mi másfél hónapig lapátoltuk intenzíven ki az államból a lóvét, most csak minimális maradt benne, de valami millió közeli összegről indultunk. A dánokat meg a cseheket pedig hónapok óta nem is lehetett látni. Az indók meg valószínűveg jól állnak a bankjukban, és nem sietnek kiutalgatni. Szal ennek nincs indexértéke.
"A legérdekesebb számomra az Indonézek esete. Mit gondoltok mennyi lóvé hever parlagon? Elárulom: 5 880 290 IDR. Miért jó ez?"
az indonézek úgy gondolták/gondolják, hogy az üzemeltetők bármikor változtathatnak a játékon úgy, hogy lecsökken a játékban lévő deviza mennyisége vagy változtatnak a kiutalható limiten. indók vettek fel külföldi áp-t, felnyomták a vámot és annyit kenyeret zabáltattak a bottal, amennyit tudtak.
svédek: közepes ország, kevés aktív játékossal. sokáig export célállomás volt a vám adta bevételeinek nagy részét. egyébként az állam napi működési költsége 33k sek, szóval a 700k nem olyan kevés (és bőven van pénz állami orgokban is).
Ahh, nem tudtam.
Indonézek minden nap utalgatják a maxzsét, nem az utalás hiánya miatt gyarapszik a jeges pénz, hanem jó magas adók miatt.
Úgy tűnik az indónak van esze akkor egyedül. 😃😃
Érdekes 🙂
mi is kitaláltuk ez még 2 hónapja csak az ilyen "legyen alacsony a vám" h észak koreából ne keljen sokat fizetnem hangok miatt nem léptük meg ....
Nagyon jó cikk, vote!
Köszi, ez jól esett. : )
@spy: bármit változtatnak az üzemeltetők, az adók változtatásával 24 óra alatt korrigálható a változtatások hátrányos hatása.
5 millát bankban tartani sima marhaság, mert az "halott pénz".
csak az az 5m az nem aranyból nyomtatott pénz hanem ingyen pénz