Kárpát Egyetem - RL ingame viszonylatok
Citiizen 2211421
Tisztelt Hallgatók!
Szeretném megnyitni a Kárpát Egyetem oktatássorozatát az RL ingame viszonyok témakörében. Bízom benne, tudok szolgálni egy olyan szemlélettel, amit később hasznosítani tudtok. Leszögezném, hogy nem dogmaként kell követni minden egyes betűt, sőt piedesztálra sem szeretném emelni önnön magamat az írásommal.
“Hegy csúcsára többféleképpen is fel lehet jutni.”
Ahol 2- nél több ember vesz részt egy játékban, ott bizony már nem csak a játék adta lehetőségeket kell számításba vennünk. Mindegy, hogy online közösségi játékról beszélünk (erepublik), online játszható multiplayer játékokról (cs, wot, stb), vagy akár egy sima activityről, az alap gondolatmenet mindenhol ugyanaz.
I. Ahhoz, hogy a főcímben szereplő témát mélyebben elkezdjük kifejtetni, elengedhetetlen önmagunk vizsgálata. Utalhatok az egyik írásos erkölcsi iránytűre (Biblia):
“Más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre.“
De a vallást nem belekeverve, érdemes a pszichológia felől közeledni. Szükséges tisztában lennünk önmagunkkal, kik vagyunk valójában, milyen emberek, milyen céljaink vannak, és egyáltalán mit is akarunk. Higgyétek el, ez sok konfliktustól megkíméli az embert, ha erre a pár alapvető kérdésre mindenki tud válaszolni. Az életben rengeteg idő s energia megy el arra, hogy kezeljük a konfliktusokat Ez az amit SOHA NEM KAPUK VISSZA! Az idő egy olyan kincs, amit nem lehet megvenni, nem lehet újraregisztrálni a karakterünket, tehát érdemes bölcsen gazdálkodni vele. Nem szeretném túlmagyarázni a dolgokat, rengeteget tudnék még beszélni a témáról. Egy a fontos: önismeret!
II. Ha az előző pontot nagyjából helyre tettük magunkban, akkor következzen maga a játék. Oké, hogy most már tudom ki vagyok, de mit is akarok a játéktól? Kikapcsolódni, elfojtott énem tombolásának teret adni, olyas valaki lehessek aki valójában soha nem lehetek, becsajozni? Ezeket szintén mindenkinek magának kell eldöntenie.
“Ahogy mi magunk változunk, úgy a céljaink is változnak velünk”
Sőt, hogy végképp összezavarjak mindenkit, hozzá lehet csapni egy lekerekített Taoista szemlélelet, miszerint nem is a cél számít, hanem maga az út amin haladunk a célunkhoz.
Azt mindannyian észrevettétek, hogy az első két pontot nem lehet kategorikusan elválasztani egymástól, összefüggnek, egymásba folynak. Minél mélyebben vizsgáljuk meg az RL-Ingame viszonyokat, annál inkább így is lesz.
“Miről is szól a téma? Emberi kapcsolatokról egy virtuális világban.”
Egy ember énképéhez hozzátartozik az is, ahogy itt az erepublikon éli életét. Lehet azt mondani, hogy munkámban becsületes vagyok, párkapcsolatomban mintapéldány, ha egy játékban erkölcstelen eszközhöz nyúlok, akkor az is én vagyok. Csak itt enyhébbek a következmények. De már egy sima fórumon is könnyebben küldöm el a vitapartneremet sivatagba homokot lapátolni, mint a valódi életben szemtől szemben.
III. És itt érünk el az emberi kapcsolatok kiépítéséhez egy virtuális világban. Miről volt szó eddig? Önmagunkról, céljainkról, és legkevésbé a játék mechanikájáról. Akár lehet azt is mondani, hogy pusztán pszichológiáról, egyfajta hohaszontalan maszlagról.
Én úgy gondolom, hogy nem elég az önismeret, szükséges maga az emberismeret is. Összegyúrjuk azt, hogy kik vagyunk, mit akarunk, ehhez keresünk megfelelő partnert, és így lesz egész az úgynevezett maszlag.
Viselkedésünk, hozzáállásunk, tetteink ezt mind meg fogják határozni. Senki nem tudhatja mit hoz a jövő, útközben milyen szituációkkal találkozunk. Ahogy azt sem, hogy milyen barátságok köttetnek ez idő alatt. Vagy milyen ellentétek csúcsosodnak ki.
Véleményem szerint, ahhoz hogy egy virtuális világban kapcsolatokat építsünk ki 3 dolog szükséges:
I. önismeret, saját célok
II. játékbeli céljaink
III. emberismeret
Ha a játékbeli céljainkat lecseréljük mondjuk: párkapcsolati céljainkra, munkahelyi céljainkra, akkor a cikk más témában is megállja a helyét. Nagyon sok mindennek ez a 3 pont az alapja, ami meghatározza életünket, helyünket a világban. Nem létezik olyan, hogy csak való világ és csak virtuális világ, hanem mindkettő egyszerre van jelen életünkben.
Egy fontos dolgot nem említettem még:
“bizalom”
Ha ez nincs meg, akkor ne is játszunk csak pasziánszt. Ha itt a játékban, a virtuális térben ez megvan, akkor ez ki fog hatni a való életbe is.
Konkrét példákat direkt nem írtam, ezt a cikket gondolatébresztésnek szántam az olvasó közönségnek.
Egy újfajta dolgot tesztelünk, miszerint nem chaten tartjuk az előadás további részét (rizon, mu), hanem itt kommentekben fogok válaszolni minden egyes kérdésre.
Maradok továbbra is tisztelettel:
Haszontalan pkrusi
Comments
Lovemaxx
Egyetemmaxx
Shoutmaxx
Kárpát Egyetem - RL ingame viszonylatok
http://www.erepublik.com/hu/article/2586953/1/20
25
Azért szerintem csetes előadásnak sem ártana lennie. Főleg amiatt, hogy realtime tudnának az illetők kérdéseket feltenni, és választ kapni.
Újságcikk alatt is tudna menni ez, csak eléggé elhúzódna, és kérdés, hogy hova is jutna.
Szerintem csetes és újságcikkes verzió is kellene.
Ha van rá igény, akkor állok rendelkezésre. Az egyszerűség kedvéért kipróbáljuk ezt a fajta lehetőséget is
Hány ember jár még csetre? 10? 🙂
.
Na ja, nekem is vannak kétségeim efelől - ha inkább a chates verziót szeretnék a játékosok, mehet az is. Cikk alatt jobban megfogalmazható a kérdés, nem veszik el, ki kinek válaszol, maga a válasz is lehet szofisztikált(abb). (-:
és kb ugyanaz a 10 ember.... és kb semmi sem történik chaten, de ez sem baj
Időhiány miatt sajnos már én sem
IHAMAXXX
o7
Sokadnickes hazug tolvaj csaló, románok sunyi csicskája hazudozik a bizalomról.
Nin a fajtád felé bizalom.
Semmilyen.
Eljátszottátok, szó szerint, valahol a második, harmadik féketekkel 3 éve már.
Azóta csak romlottatok és pofátlanodtatok.
Hülye aki a fajtádban bízik.
Köszönöm az észrevételed, bízom benne példát is tudsz mondani. Addig is zene: http://www.youtube.com/watch?v=ZJMwdE66skE
Igazából azt sem értem, hogy egy rác kutya, a romser egyik sunyi patkánya mit keres az emagyarnak hazudott qrmányban.
De egy sokadnickes csalókból, antimagyarokból, fékerekból összerakott mocsok banda sz&rtortáján ez csak a hab.
Kérlek fogalmazd újra a mondatot, mert néhol elvesztetem a fonalat.
Haszi, miota vagy qrmanytag? Ezuttal is gratulalok hozza!
Természetesen tagja vagyok a háttérben irányító titkos társaságnak.
Kérdés:
Amikor elnök voltál, milyen tapasztalataid voltak, a játékosok többnyire önmagukat adják, vagy inkább szerepet játszanak, és annak kell/akarnak megfelelni?
Nehéz visszaemlékezni, de megpróbálom értelmesen összeszedni gondolataimat...
Kezdjük magammal: ciklusomat lehet jellemezni jónak, rossznak, ezt nem én döntöm el, hanem a közvélemény. Egy biztos, hogy önmagamból próbáltam minél többet adni. Mire is gondolok? Elsősorban a becsületes és lelkiismeretes munkára. Szerintem ez meglátszott a közlönyök számából is, szervezett programokból. Azóta se sűrűn olvasok közlönyt, ahol Tisztelt játéksokkal kezdődnek a mondatok.
Saját csapatomban nem tapasztaltam kétszínűséget, mai napig hálás vagyok mindenkinek, akivel közösen átéltük azt az egy hónapot. Hazai játékosok közül egy valakinél éreztem a szerepjátékot, Ő pedig éhesló. Ismerjük, tudjuk milyeneket kommentál, de egyszer ezt az álarcot levette és megmutatta érző emberi oldalát. Ciklusom alatt volt egy bölcsességfog műtétem, az ottani kommentjét sosem fogok feledni. Ez egy pozitív csalódás számomra.
Szövetségi oldalról megközelítve a dolgokat viszont már más tészta. Én ott is próbáltam megmaradni önmagamnak, nem belefolyni politikai szerepekbe. Ottani levelezések, chates tárgyalásokkor bizony többször éreztem, hogy itt túlvállalja az illető a szerepet. Gondolok itt az akkori görög elnökre, nah ő megérne egy külön misét a lengyellel együtt.
Elnökként még inkább nehezebb különválasztani azt, hogy ki játszik szerepet, és ki az aki önmagát adja. DE, ha a cikkben leírt pár alapgondolatot figyelembe vesszük, akkor ez sem jelent akadályt.
Összegezve, egykét túl vállalt szerepet leszámítva, pozitív csalódás volt az az időszak. Ha én korrektül közeledtem a másik felé, önmagamból mutattam meg dolgokat, akkor az értelmesebbje szintén nyitott. Ez alapvető kommunikációs eszköz a bizalom kiépítésére. Harmonika elvnek mondják azt hiszem.
.
Köszi.
Pszichomókusok előszeretettel alkalmazzák az "átlényegülés" kifejezést.
A nagy dilemma: a lét határozza meg a tudatot - vagy fordítva? A szerepünk szerint, ahhoz illeszkedve gondolkodunk és viselkedünk - vagy lehet hatásunk a szerepre, és magunk alakítjuk azt?
Érdekes például annak a karakternek az esete, aki bár kommunikatív, extrovertált típus, de mégiscsak egy "elképzelt és felépített" szerep szerint lép fel külügyekben vagy akár elnökként. Ez kortól és nemtől független, hiszen az idealizált kép, az olyannyira megfelelni vágyott szerep eredendően emberi. (-:
Amíg csak szőrmentén elmarhulunk, rutinból visszük a században a tennivalókat, bízunk és igyekszünk, hogy bennünk is bízzanak - addig ez nem jelenik meg élesen. Elnökként ugyanakkor bizonyosan élesebb konfliktusokba is ütköztél (mint minden elnök, egyébként) - amikor hajlamosabbak az emberek kiesni a szerepükből, avagy éppen a hülyeség határán túl is ragaszkodni ahhoz, fennköltebb egyének pedig még talán keményen szereptávolítani is.
Elnökként pont ezért nem szabad szerepet játszani, mert annyira sok információval találkozol azalatt a 30 nap alatt, annyi a meló, hogy saját példámból kiindulva napi 16 óra is egy kevés. Még úgy, hogy szuper csapatod van.
De lehet érdemes erről is írni egy előadást, elnök emberei címen. Hátha lesz benne olyan információ, amit megfogadnak a leendő elnökök.
Ez egy játék, aminek célja a szórakoztatás. Ide azért jönnek az emberek, hogy rl gondjaikat és életüket hátra hagyják és szórakozzanak, persze előfordul, hogy az rl gondok kihatnak az itteni "életükre" is. Tehát ezekből kiindulva nem meglepő ha valaki szerepet játszik, egy olyat amit valami oknál fogva rl nem tehet meg.
.
A szerepekkel akkor van gond, ha:
- egyértelműen vállalhatatlan,
- az illető nem tudja játszani, kiesik belőle, ezáltal zavarossá válik,
- állandóan igazodik a szerepe kedvtől, helyzettől, napszaktól stb. függően,
- akkor sem képes tőle szabadulni az ember, amikor pedig jobb lenne "önmagát" adni,
- játék közben a másiktól őszinteséget vár el, és megsértődik, ha szintén szerepet játszik a kolléga
- túlságosan az archoz nő, és kihat RL helyzetekre (kiviszi magával a szerepét)
...és még sorolhatnánk (-:
"- állandóan igazodik a szerepe kedvtől, helyzettől, napszaktól stb. függően,"
Ez miért gond? Ha nem a kedve szerinti szerepet játssza akkor már nem szórakoztatja a játék ráadásul a közösségnek sem árt, ha nincsen vezető beosztásban, maximum hülyének nézik.
Igazából attól függ a "szerep játszás" értelmezése, hogy milyen szemszögből nézzük, az egyén vagy a közösség szempontjából?
Érdekes a bizalomról, meg az értelem nélküli fröcsögésről írni egy olyas valakinek cikket írni, aki önmaga is elég gyakran veszekszik, akár fütyiért is. 🙂
Az alapfeltevéssel egyetértek, de ez nem az a hely, ahová azért jön vissza 100 nap után az ember, hogy bizalmat adjon akárkinek is, hisz kb. a társaság fele, újrakezdő, fakelő, közvagyont lopott, csak natúr átkúrta a népet, lelopta amit lehetett stb... Ha az erepre gondolok, a legalja tanárjaim jutnak az eszembe, akik csak azért jöttek be órát tartani, hogy felírhassák, hogy hány ember hiányzik katalógusról, vagy hányat zavarhatok ki, mert épp nem csinálta meg a házi feladatot. Egyetemen... 😃
Bár maga a bizalom is mit jelent? Elhiszel dolgokat, amiket mondanak? Vagy vakon követsz valakit, mert ...? Vagy az már fanatizmus? 🙂
Érdekes megközelítés, megpróbálok egy konkrét példát felhozni.
Nálunk Dandárban ott vannak a századcégek, és a századvagyon. Több ember tud belépést orgokhoz, sorra adogatjuk a commanderséget, és mégsincs hiányunk. Hogy lehet egy ekkora "céget" üzemeltetni bizalom nélkül?
Egy másik példa. CK-val való jó kapcsolatunk ott lépett egy újabb szintre, amikor RL dologban segítettem, és egy ideig hiteleztem egy kisebb összeget. És viszont is segített nekem többször, amikor fárasztottam szakmai kérdésekkel xD
Az hogy az általad leírt játékosokat mennyire engeded önmagadhoz közel, az már csak rajtad áll, Mindenhol vannak ilyenek, való életben is.
Tudom, hogy van ilyen, nekem is van hasonló személyes tapasztalatom, csupán ha már erepen íródott, gondoltam erepes példával illusztrálom a helyzetet.
Bár számomra nem meglepő ez, inkább az, hogy számodra volt kicsit meglepetés hogy kisegítitek egymást RL. Én ezt természetesnek vettem, hogy segítek annak akinek tudok, mégha nem is láttam őt sose. Meg igazából fingom se volt. Ez volt a dolgom, ameddig tartott az elnökségem.
Vagy hogy egy furcsa példával éljek, haverral 8-9 éve játszunk együtt különböző esportokban, eddig csak versenyen találkoztunk, igazán személyesen csak most először.
Az pedig normális emberekben fel sem merül, hogy lopjunk, ha tudunk. Van az az idő, amiután azt mondja az ember, hogy nem ér annyit, az ismerettsége, a "presztizse", hogy ne lopjon, de hát mint mondtam ez erep... Olyan érzés kicsit ide belépni, mint Szarvasűzésen, bemenni valami csöves kocsmába 2 sörért. Emberek, emberek, de várod, hogy mikor jön valamelyik késsel. 🙂
Félre értettél, nem lepődtem meg, csak egy példán keresztül bemutattam, hogy honnét hová lehet jutni.
Nem lehet, hogy az a legfőbb probléma, hogy azt várod mikor jönnek késsel és ez a fajta gondolkozás kihat az itteni dolgaidra? Tény, hogy mindig felkészültnek kell erre, de az egy másik dolog, hogy ez a fajta "rezgés" mennyire érződik a kommunikáción.
Ha olyan helyre megyek, akkor a bizalom az egyik utolsó dolog ami ott van előttem, hogy bizalom. Olyan helyen nőttem fel, ahol sokat segített a "kisebbség" ellen, ez a hozzáállás. A többi már csak megszokás.
Nyilván ha esküvőre megyek, szakestre, vagy mittudomén, normális emberi helyre, akkor nem a kés van előttem. Az itteni dolgok meg milyenek már... Egymás után elnökök hada, akiket impeachelni kellene, de nem így hupák, meg úgy hupák. Szánalmas hulladék banda az egész és nekik adjak x+1. esélyt? Minek? 😃
Újra és újra ugyanazokat a hibákat tapossák, nem tudnak szakítani a bénasággal, kell az hogy megszívják. Mindent amit csinálnak rossz, de ha megy a kritika, akkor egyből: gyere csináld jobban. Az fel se merül bennük, hogy ezt csak jobban lehet csinálni, stb...
Felesleges szájtépés, amibe nem megyek bele. A lényeg, hogy nem látom semmi értelmét, hogy olyan embereknek adjak tiszteletet, vagy többet, akiknek 2. szavuk után lejön, hogy mennyire kétszínüek.
Nekem ez a játék megmaradt egy szocioszimulátornak, elvagyok mint a befőtt, röhögök a sok szerencsésen, idegesítem, akiket lehet. Rossz mentalitás, de úgyis mindenki a saját szekerét tolja. 🙂
Jól érzem, hogy ez egy nagyobb kanyar az eredeti témától?🙂
Nem feltétlenül, hisz a bizalomhiányának okait fejtegettem, szerintem.
1. hany szazalekon van most az erepes aktivitasod ? 🙂
2. miert nincs csöcs ? 😃
Eléggé háttérben vagyok már egy ideje, de az utóbbi időben beálltam egy egészséges szintre, amit tudok tartani.
Az külön örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy az évek alatt befektetett kemény munka nem veszett el. Sikerült egy olyan csapatnak összejönnie, ahol megvan a kölcsönös tisztelet, bizalom és irányítás nélkül is tudjuk a helyes irányt.
Amúgy meg csöcsöt követelni egy GÁTostól? xD
[removed]
Swoosh, inkabb örülnel, hogy nem volt pöcs! 🙂
lol
igazad van
inkább kép sem kell 😃
Egyrészt: Lectori salutem.
Másrészt: figyelj oda a vesszőkre, j-ly-ra (elfojtott), a magánhangzó-hosszúságra!
Ha már egyetem.
.
Amint be tudok lépni, javítom. Üdvözlésben az enyémet másolta, én pedig elgépeltem telefonon, megesik, köszi az észrevételt (-:
Eléggé közhelyes és fura cikk.
Egyetértek. Inkább cikket sem kellene írni. Ne legyen semmi a top 5 ben ugyanúgy mint itt Szingapúrban. Vagy olyan igazi irodalmi cikkeket kellene írni mint hupák. Egy csomó "ennél jobb " ötlet. Állj neki. Írj cikket!
Ennyi erővel jehovás füzetecskéket is összegyűjthetnénk és kiadhatnánk a sok bullshitet, csak hogy ne árválkodjon üresen a sajtó.
Ez a cikk pedig konkrétan nem más mint "fing-fűrészelés", azaz a nagy semmiről szól, megfűszerezve pár klisével és idézettel. Ennél még HUpák csöcsös képeinek is több értelme van. 😃
Benne van a pakliban, de tapasztalataim szerint sokaknál hiányzik ez az összeszedettség.
.
A cikkíró bárkiről, még rólad is feltételezi, hogy a témában meg tudsz nyilvánulni, esetleg beszélgetés és/vagy vita alakulhat ki.
Sajnálom, most csak egy kritikára futotta tőlem. 🙂
De alapvetően jó kezdeményezésnek tartom, a későbbi czikkek eldöntik hogy mi lesz belőle.
Pártelnöki: A Galatikus Birodalom: http://www.erepublik.com/en/article/m-rcius-15-i-v-laszt-sok-p-l-a-galaktikus-birodalom--2587020/1/20