[Egyetem] Schelling előadása Németországról

Day 2,116, 03:50 Published in Hungary Hungary by eMagyar Egyetem




Tisztelt olvasók, kedves egyetemi polgárok!

Lezajlott tegnap este, a Tanulmányi út program résztvevőjének, Schellingnek az előadása Németországról. Mivel Schelling volt oly kedves és elküldte az előadás anyagát egységes szerkezetbe foglalva(ezért külön köszönet illeti), így ezúttal egy esztétikailag ronda log helyett egy szép leírást olvashattok alább:





Jelentés e-Németország helyzetéről
[az Oktatásügyi Minisztérium Tanulmányi Út programja keretében végzett kutatás]

I. Általános infók az országról
Németország az e-világ legelső államai közé tartozik. A világban elfoglalt hatalmi pozíciója azonban elég csekély. A legkorábbi időktől fogva háborúzni kénytelen a térképen maradásáért: 2008 óta a svédekkel, 2009 óta a lengyelekkel. A lengyel támadásokat PTO-kísérletek is megelőzték. A megszállás a mai napig fennáll. A németek számára így a svédekkel és a lengyelekkel való konstans ellentétük határozza meg a szövetségi rendszerben elfoglalt helyüket.
A Svédországgal való ellentét jelenleg szünetel, hála a svédek nem túl szerencsés szövetségalakításának, valamint a balti államok skandináviai beavatkozásának. A Lengyelországgal való ellentét pedig nyugvópontra került.
Németország népessége ma eRep országadat szerint 1.750 fő körüli, eGov szerint (citizens) 1.080 fő. (Ez, hogy viszonyítani tudjuk, harmada Magyarországénak, a világranglistán pedig 31. helyet ér.) Ezen a népességen (érdemben) 8-9 sereg és összesen 10 párt osztozik. (A sereg száma hatoda, a pártoké harmada a miénknek.) Összsebzése alapján a 25. helyen áll. (Vagyis jobbak, mint a népesség alapján taksálnánk.) Területe többnyire kilenc régióból áll, az öt eredeti dán régióból, és négy északi németből (Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Előpomeránia, Brandenburg, Szász-Anhalt). Ebből egy 60%-os kajabónusz és egy 20%-os fegyverbónusz jön ki. Emiatt a német fegyvergyártást jellemzően az Egyesült Államokba telepítették át. (Főleg német seregparancsnokokat láthatunk amerikai állampolgársággal.) 2012. január 1-én életbe lépett egy szerződés eNémetország és eDánia között, melynek értelmében a két államot egyesítették. A dán állampolgárok automatikusan megkapják a németet. A Német-Dán Konföderáció (becenevén: Germark) azóta is fennáll. A németországi újságírás élénk, a közhangulat a nehézségek ellenére stabilan derűs.

II. Politikai helyzet, 2013 II-III. negyedév
E-Németország belpolitikai helyzete, már amennyire ez a nyilvános ingame adatokból tanulmányozható, a következőképpen néz ki. A belső erőviszonyaikat illetően úgy látszik, most a Bad Partynak áll a zászló. A BP a pártfejlődés kései szakaszához tartozik (alig két évesek), azok közé, amikor egy sereg hozza létre a saját pártját. A hazai, ilyen jellegű pártokkal, a GÁTtal és a Csontbrigáddal szemben ők azonban sikeresek, képesek voltak koherens arculatot és programot alkotni. Ez egy militáns, agresszív, markánsan férfias imázs, amit nacionalizmussal, fiatalos lendülettel (ellenfeleik ezen okok miatt fasisztoidnak is nevezik olykor) és megfontolt eszességgel sikerült társítaniuk, meglepően hézagmentesen. A kongresszusi előretörésük körülbelül idén történt meg. (Valószínűleg az ő fellépésükkel párhuzamosan hullott ki a top ötből eNémetország Szociáldemokrata Pártja. Azt is mondhatnám, hogy a kongresszusba kerülésükkel megbillent az addigi bal-jobb egyensúly.) Annyi bizonyos, hogy a "nyitott elméjűekkel" (Open Mind Germany) és a liberál-patriótákkal (Liberal-Patriotische Partei) szemben is faragtak a hátrányukból, ma már egyenrangú felekként foglal helyet a három párt a kongresszusban. Az OMG addigi dominanciáját mindenképpen megtörték. Max kabinetje (idén március-április) tekinthető négypárti koalíciós kormánynak is, Steinmetzékkel kiegészülve. Hát igen, ma már akkora erőt képviselnek, hogy egy másik párt támogatásával elnököt is tudnak adni az országnak. Freiheitskämpfer elnöksége (június-július) azt jelzi, van is ambíciójuk hozzá.

III. Katonai és diplomáciai helyzet, 2012. január 1. óta
Az elnökségüket egyébként sikeresnek kell értékelnünk. A Konföderációt sikerült fenntartaniuk. Az EDEN felbomlásának vihara és a CoT-TWO háború ellenére sikerült a térképen maradniuk. (Noha a németek CoT-tagok a 2001. nap, május 14-e óta.) Nyilván mindehhez a lengyel garancia meghosszabbítására is szükség volt. Még július végén NE-t adtak be Szlovákiára, át is ment ellenszavazat nélkül. A támadás másnap napváltás után indult. A norvégiai olajrégiót célozták meg ismét. Jó választás, mert nem sérti a TWO érdekeit sem. Az MPP-kötésben szorgalmasak, az elmúlt héten minden napra jutott egy-egy. Az MU-versenyre is felkészültek. A seregük legjavát egyetlen egységbe koncentrálták. Persze, könnyű ott, ahol van eleve állami sereg. Összességében annyit lehet mondani, külpolitikailag még mindig a lengyelek kegyétől függenek, mégis, ezt a szűk mozgásteret ügyesen tudják kihasználni, és a lelkesedésükből sem vesztettek. Illetve a fő kérdésekben konszenzus van a pártok között, talán ez sem mellékes.
Az MPP-kötésben a németek megfontoltak és óvatosak. Pillanatnyilag 11 szerződésük van érvényben, túlsúlyosan Európán kívüli CoT-államokkal. Külpolitikailag (a lengyel garancia keretein belül) önállóak, de kerülni igyekeznek a felesleges konfliktusokat. Mint fentebb említettük, a lengyelekkel való szembenállás jelenti a szövetségkötéseik viszonyítási pontját. Emiatt van szövetségük pl. Franciaországgal, az egykori IRL konfliktusaik dacára. A lengyel garancia okán Németországnak nem különösebben ellenséges a viszonya a TWO-val. MPP-n keresztül ütnek ugyan a TWO ellen, a közvetettség okán nem szenvedélyes ez az ellentét, nincs benne gyűlölség. Megtanultak együtt élni korlátozott országterületükkel, racionálisan dolgozták fel a veszteséget. Az a körülmény pedig, hogy Litvánia svédországi beavatkozása a németek számára kedvező, némiképp erősíti a TWO-val való kapcsolatát. A magyar-német viszony udvarias, ellenségekhez képest igazán enyhe, a feszengést nélkülözően békés hangú. A két nép között neuralgikus kérdésekről is tárgyszerűen lehet beszélni.

IV. Különbségek e-Magyarország és e-Németország között
Németország és Magyarország dolgaiban lévő különbségek, leszámítva a nyilvánvaló, külsőséges és partikuláris különbségeket, leginkább a politikai kultúra terén érhetők tetten. Ezek bensők, lényegiek, ám kevéssé látványosak, és több, mint valószínűsíthetően IRL eredetre mennek vissza. Pontokba összegezve a következőkben látom ezeket:
❶ A viszonyokat (személyek, pártok, tisztviselők, államok, szövetségek közt) racionális alapon határozzák meg. Ez nem jelenti, hogy ne volnának érzelmeik (akár a fontos ügyek intézésében), azonban ezeket a szubjektív viszonyulásokat a helyén kezelik. A politikai és személyes identitásukat jelentős részben továbbra is emocionális alapon alakítják ki.
❷ A közbeszédben – a sajtóban és politikai szférában – a szakszerű tárgyalásmód a domináns. A vitákban nem csupán véleményeket és vádakat, hanem ellenőrizhető érveket, tényeket, nem ritkán számadatokat mutatnak fel. A közügyek intézésére való alkalmasságnak nem a rétori tehetség, hanem a szakértelem a mércéje.
❸ A mérsékeltség közös jellemzője a politika szereplőinek. Ez nem csupán bizonyos eszméktől való tartózkodást jelent, hanem bizonyos alapvető viselkedési normák megtartását. Amikor a mérsékeltségnek ezeket az íratlan, de tudható normáit áthágják, a közösség nem hagyja szó nélkül, hanem a közösségből való kizárással bünteti. A szélsőségekkel szemben közösen lépnek fel a különböző oldalon állók is.
❹ Alapvetően nyitottsággal és elfogadással fordulnak egymás iránt (az említett mérsékeltség határain belül természetesen). Nézetkülönbségeik ellenére bizalmas és baráti beszédmódot alkalmaznak. Amely több, mint fölszínes udvariaskodás: őszintén megélt nyitottság és elfogadás.
❺ Fentiekből is kiolvasható, hogy bizonyos konszenzus van a német politikai közösség tagjai között – személyes és pártérdekeken felülállva. Ez a konszenzus nem "csupán" a fenti négy pontot jelenti, hanem az alapvető nemzeti célokban való egyetértést.

V. Ami összeköt minket
A német és a magyar közösség összekötő elemeiről valamivel rövidebben lehet értekeznünk. Elmondható, hogy nem egy (egykori) magyar állampolgár van/volt, aki megfordult Németországban, és a német közösség, idegenségük ellenére befogadta őket, hogy a közösség integráns részeivé tudtak válni. A teljesség igénye nélkül említhetjük a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból áttelepült magyar e-kommunista emigránsokat, akik reményeiknek megfelelően új otthonra tudtak lelni Németországban. Az idegengyűlölet hiányát – és a szakértelem elismerését – jelzendő, többen közülük magas tisztségbe jutottak. Soma egy időben a HelloKitty avatáros Red Army parancsnoka, utóbb ellátótisztje lett, Gregus Hedvik pedig az elnökségig vitte, és igen emlékezetes maradt működése. Ők egyszersmind a magyar államnak és kultúrának is hírét vitték Németországba, és erősítették az országaink közötti kapcsolatokat.

VI. Linkek
A legfőbb linkek – minisztériumok lapjai, kezdőknek szóló segédletek, fórum, csetszobák – a Bundesanzeiger (a Német-Dán Konföderáció elnökének lapja) minden cikkének végén feltüntetésre kerülnek. Van emellett egy régebbi frissítésű "eNémet Könyvtár" nevű gyűjtemény is a közösségi minisztérium (Ministry of Community) összeállításában. Ezek fontos források mind a hazai, mind a külföldi tájékozódó számára. A hivatalos e-német fórumot mára csak a kongresszus tagjai, és néha az elnök használja.

VII. Kérdések és válaszok


pavip
e-Németország el tudja azt a szövetségi [TWO] túlerőt hárítani, hogy az e-lengyelektől való függésük megszűnjön?
Schelling
A lengyelek népesség és erőbeli fölénye alapján ezt nem tartom valószínűnek a következő egy-két évben. Az egyetlen eshetőség a németek közeledése a TWO-hoz. Ha párhuzamot akarnék vonni – ez pusztán a magánvéleményem, nem a magyar államé – a lengyelek és németek közötti NAP-nak tekinthető megállapodást a szerb-román NAP-hoz tudnám hasonlítani. Ugródeszka lehet (de csak LEHET) egy jövőbeni MPP-kötéshez. Ehhez persze több oldalnak is meg kellene egyeznie. Ami valószínűtlenné teszi a dolgot, hogy a TWO nem nyerne sokat a németek sebzésével.
Eszembe jutott még valami, ami kapcsolódik két előző kérdéshez. A jelenlegi helyzet bizonyos szempontból a lengyeleknek tökéletesen megfelel. Germarkot védőpajzsul tudják használni a saját eredeti területeik védelmében. Egy CoT állam védi a TWO nagyhatalmát, LOL. Ebből a perspektívából nézve a lengyeleknek nem érdeke a viszony szorosabbra fűzése, barátivá alakítása. Röviden szólva lásd, amit korábban mondtam: a Lengyelországgal való ellentét nyugvópontra került, a mostani állapotában stabil.


Szenko (alias T0ny_Montana)
Te voltál a németeknél?
Schelling
Állampolgárságot nem igényeltem a tanulmányút során.


Romanian Spy (alias csita)
Miért szavazták le a litván NE-t? És ezzel kapcsolatban mennyire függ a német külpolitika a lengyelektől?
Schelling
A konkrét részleteket sajnos nem ismerem. Katonai megfontolások is állhattak a döntés mögött. De mindenképp utána fogok nézni, és megírom neked.


Romanian Spy (alias csita)
Köszi, akkor térjünk rá a második kérdésre. Mennyire mondható el, hogy a németek Lengyelország ölebe, ahogy például a svédek voltak az Asgard előtt?
Schelling
Kemény kérdés. Nem gondolnám, hogy a lengyelek direkt módon nyomást gyakorolnának a németekre, hogyan formálják a külügyeiket. Inkább finom, diplomáciai csatornákon való jelzéseket feltételezek róluk. (És nem a lengyelek iránti esetleges szimpátiám miatt. Hanem mert az ellenkező eset kiváltaná a németek tömeges tiltakozását.) A német szabadságigényt minden bizonnyal bántaná egy durva beavatkozás. Írott szöveget ugyan nem találtam róla, az több, mint feltételezhető, hogy van egy egyezmény közöttük, mely szerint a lengyelek nem szállják meg a most is térképen lévő germarki területeket. Hogy ennek mi a konkrét ára, az nyilvánosan nem tudható. Ölebségről talán nem beszélnék, ez túl éles megfogalmazása a helyzetüknek. De a németekkel való kapcsolataimat tovább fogom építeni, akár a Tanulmányi Út program keretében. És kiderülhet az alku pár részlete.


Romanian Spy (alias csita)
De mi tart játékban egy átlagos németet? A nagy testvér árnyékban vegetálni egy alapvetően harci játékban nem túl motiváló.
Schelling
A kérdésedben van egy alapvető jelentőségű felismerés: a németek "trotz alledem", dacára mindennek ragaszkodnak az eRephez. A közösségben lehet a magyarázat. Egymáshoz ragaszkodnak, a cikkekhez, a csethez, az MU és párttagsághoz, a közös munkához. Az eddigi kérdezősködéseim alapján ez tűnik fő motivációnak.
Oberst von Ganth (alias OberstSS)
A közösségben keresendő a válasz!


Moby2
Ilyen alapon a dánok még inkább árnyékban élnek én őket nem értem meg...
Romanian Spy (alias csita)
A dánok túl kis közösség ahhoz, hogy ne lennének kitéve állandó pto veszélynek, ha függetlenednének. Ők szinte kezdetektől valamilyen védőhatalomba integráltan élnek.
Schelling
Hát igen... a nemzeti függetlenség ha tartósan veszélybe kerül, akkor bármiféle függetlenséggel, térképen léttel beérik. Like csita said.


denes1es
Mekkorára lehet becsülni a német játékosok számát összesen?
Schelling
denes1es: papírforma szerint...
Oberst von Ganth (alias OberstSS)
Szerintem 500-600.
Schelling
... eRep országadat szerint 1.750 fő körüli, eGov szerint (citizens) 1.080 fő. Ebből az aktívak száma persze kevesebb, ...
denes1es
De a külföldiekkel együtt.
Schelling
... lengyel eGov szerint a katonailag aktívak száma mindössze 351 fő.
denes1es
Nálunk pl. több százan vannak külföldön. Náluk is ilyen sokan, vagy annyira nem?
Schelling
Jaja, a polgárok száma csak 1085.
Oberst von Ganth (alias OberstSS)
Az arányok ugyan azok lehetnek, több MU gazdasága is külföldön van.
Schelling
Egy kishatalom kevésbé teheti meg, hogy diaszpórában éljen. Náluk inkább a bevándorlás a jellemző.
Oberst von Ganth (alias OberstSS)
Sokan emigráltak Brazíliába is a bónuszok miatt. Náluk nagyon MU alapon mennek a dolgok – ahogy én észrevettem.
Schelling
OberstSS: talán érdemes elmondanunk, hogy a németeknél kevés sereg van, hatoda a miénknek harmad akkora népesség mellett. Vagyis erősebb a harci koncentrációjuk.
Oberst von Ganth (alias OberstSS)
Ez igaz, de nagyon komoly tankok vannak náluk!


Romanian Spy (alias csita)
Mennyire nyitott a közösség, könnyen beengednek külföldieket vagy tartanak egy esetleges PTO-tól?
Schelling
Egyértelműen nyitottak, csita. Van állami szerv a jövevények szűrésére...
Oberst von Ganth (alias OberstSS)
Nyitottak, segítőkészek.
Schelling
... a PTO kivédésére, de többnyire nem szőröznek az ÁP megadásával. (Egykori magyar e-komcsikat is beengedtek, pl.)
Romanian Spy (alias csita)
Szóval könnyebb német áp-t kapni mint pl. lengyelt?
Schelling
A lengyel viszonyokat nem ismerem, de valszeg úgy van, ahogyan feltételezed. Az ismeretség és a személyes ajánlás persze nem árt.
Romanian Spy (alias csita)
Az régen volt, azóta én azt vettem észre, hogy egyre több országon kezd elhatalmasodni az üldözési mánia.
Schelling
IRL biztosan. Úgy látszik, ez is egy újabb kutatási irány lehetne, miként viszonyulnak a németek a bevándorlókhoz. Fel is írtam magamnak.


denes1es
A németek mennyire használják ki a pártjaikat? (pl.: Nálunk leginkább csak az elnök és képviselők indításáért van. Náluk van valami politikai szerepe is?)
Schelling
Elég határozott karakterkülönbségek vannak a pártjaik között. Saját szemléletmóddal, programmal, helyenként szimbólumokkal. Amennyire tudom, a kongresszusi élet nagyon aktív, a viták élénkek.
denes1es
Tehát náluk lehetséges akár az is hogy egy elnökjelölt csak a saját pártjából választ kormánytagokat?
Schelling
Egyáltalán nem. A koalíciók a jellemzőek náluk, az utóbbi hosszú hónapokban mindenképpen. Németország eRep Wiki oldala is megerősíti ezt.
Gyors számolást végeztem még, a top tíz pártnak összesen 624 tagja van. Vö. a népességgel. Minimum a népessége harmada, de inkább kétharmada párttag. (Durva becsléssel, persze.) A kérdésfeltevésed szavait használva, szerintem alaposan kihasználják a pártokat ezek szerint.



Az előadás anyaga az egyetemi könyvtárba is hamarosan be fog kerülni.

Schelling részére pedig a program sikeres teljesítéséért utólagosan kiutalásra került a 100 Q7 fegyver és a 10.000 wellnesnek megfelelő élelem.

Tisztelettel
Imre Norbert
Oktatásügyi Miniszter